Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Fekete István: A szolnoki Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola megalakulása és szervezeti változásának főbb állomásai (1947–1962)

FEKETE ISTVÁN : A SZOLNOKI HONVÉD KILIÁN GYÖRGY REPÜLŐ HAJÓZÓ TISZTI ISKOLA MEGALAKULÁSA ________________ÉS SZERVEZETI VÁLTOZÁSÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI (1947-1962)________________ ÁVH-CSOPORT SZOLNOK MEGYÉBEN Szolnokon és a megye városi kapi­tányságain 85 fő, ebből 53 fő Szolnokon Közismert, hogy a város a magyarországi forradalom vérbefojtására szer­veződött szovjet katonai intervenció főhadiszállása volt, tele orosz kato­nasággal. Itt a „ruszkik elleni harcról” beszélni nemcsak képtelenség, de a jövő nemzedéke ellen elkövetett súlyos felelőtlenség is volt. Ezekben a sorsfordító időkben a szolnoki katonai parancsnokok és a személyi állo­mány az itt meglévő értékek megőrzése, megmentése érdekében fogott fegyvert, és oltalmazta a laktanyákat, a Tisza-hidat, a szolnoki rádióstú­diót, a postát és más közintézményeket, a város fontosabb objektumait. Október 26-án 16.30-kor Szolnokon a megyeházán megválasztották a Megyei Forradalmi Munkástanácsot. A rendezvényen a Kilián Iskolát a parancsnokon kívül még Brassói, Hiben, Szabó, Mihály és Tuza őrna­gyok képviselték. A választások során a Megyei Munkástanács elnöke Dancsi József, katonai biztosa pedig Kablay Lajos alezredes lett, Megvá­lasztásra kerültek a Forradalmi Katonatanács tagjai, a tanács pedig lét­rehozta hadműveleti csoportját, meghatározta a legégetőbb feladatokat, és elhatározta, hogy mindent elkövet a város lakosságának a kialakult helyezettel kapcsolatos felvilágosítása érdekében. Tiszteket küldtek a különböző üzemekbe, munkahelyekre, részt vettek a katonák a különbö­ző demonstrációkon.23 A katonatanács tagjait a következő táblázat tartalmazza: A MEGYEI FORRADALMI KATONATANÁCS TAGJAI KABLAY LAJOS repülő alezredes Kilián pk., heő. pk. BRASSÓI TIVADAR őrgy. helyette: 10.29-től Varjú Zsigmond fhdgy. SZABÓ LAJOS polgári alkalmazott Kablay írnoka BENCZE IMRE tüzér főhadnagy jászberényi tüzérezred BÁNDI IMRE rendőr százados megyei rendőr-főkapitányság KOPASZ GYÖRGY honv. százados műszaki zászlóalj, MN 1775 KERESZTES LAJOS tüzér százados légvédelmi tü. kiképző iskola, MN 9800 MEGYEI FORRADALMI KATONATANÁCS HADMŰVELETI CSOPORTJA SZATHMÁRI JÓZSEF honv. százados25 lé. tü. ezred (mn 8336) és a csoport pk. SZŐKE KÁROLY honv. főhadnagy aknavető ezred, MN 9351 DECSI FERENC honv. százados Kilián Iskola, hdm-i osztályvezető 23 Kablay Lajos alezredes Szathmári századost 1956. november 1 -jén a város védelmi parancsnokának nevezte ki. A feladat tisztázását követően belátták, hogy a városban a szovjet katonai erők elleni harc esélytelen, ezért a harcte­vékenység megszervezésére, további katonai akciókra nem került sor. DEÁK FERENC honv. főhadnagy lé. tü. kik. Iskola, MN 9800 MESTER ANDOR honv. százados lé. tü. Ezred, MN 8336 MATTA GÁBOR honv. százados műszaki zászlóalj, MN 1775 Még ezen a napon (26-án) már erősen sötétedett, amikor egy zömmel fi­atalokból álló csoport (4-500 fő), megindult a katonai repülőtér felé, hogy fegyvereket szerezzen, azzal a céllal, hogy Budapestre utazzon az ott harcoló forradalmárok fegyveres megsegítésére. Kablay alezredes, miu­tán gondoskodott a repülőtér védelméről, maga beszélt a fiatalokkal, és térítette el őket ettől az igencsak kétséges, lényegileg pedig veszélyes vállalkozástól. Október 30-án, az Országos Légvédelmi és Légierő Parancsnokságon (OLLEP) megválasztották a 21 fős forradalmi bizottságot, elnöke Nádor Ferenc ezredest lett. A „Kiliánon” a repülőtéri klubban reggel nyolc órakor előbb az alárendelt egységek, majd 10 órakor az iskola forradalmi taná­csa és annak operatív szerve, az intéző bizottság került megválasztásra. A Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola Forradalmi Katonatanácsának tagjai Kiss Gyula őrnagy, elnök Varjú Zsigmond főhadnagy Szakács László főhadnagy Vargyas Gyula őrnagy Nagy György főhadnagy Kátai János hadnagy Merfelsz István százados Kozemkai István főhadnagy Dési Imre törzsőrmester Kardos József főhadnagy Pásztor Kálmán főhad­nagy Hács László szakaszvezető A sorállomány szóvivői: Szabó Imre szakaszvezető, Szabó Lajos őrvezető, Almási Lajos honvéd (őrszázad) A szovjet vezetés november 1-jén döntött a Magyarország elleni kato­nai intervencióról. A hadművelet neve „Vihr” (Forgószél), ami „Grom” (Mennydörgés) jelszóra indult. A Magyarországon folyó harci cselekmé­nyek vezetése a Különleges Hadtest parancsnokától Konyev marsallhoz (a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokához) került át. A „Forgószél” hadműveletben a következő szovjet csapattestek vet­tek részt: • Különleges Hadtest, parancsnoka Lascsenkó tábornok, harcállás­pont Tököl; • 38. Összfegyvernemi Hadsereg, parancsnok Babadzsanjan altá­bornagy, harcálláspontja Székesfehérvár; • 8. Gépesített Hadsereg, parancsnoka Mamszurov tábornok, harc- álláspontja Debrecen; • 7. és 31. légideszant-gárdahadosztály (négy ejtőernyősdeszant ez- rede), speciális feladatokkal. • négy repülőhadosztály (kettő magyarországi és kettő kárpát-ukrán repülőtéren). A hadművelet irányítása Szolnokról, a Vörös Csillag úti laktanyából (ma Városmajor út) történt, Konyev marsall közvetlen alárendeltségében. A fő- parancsnok törzsébe tartozott Malinyin tábornok, a szovjet hadsereg ve- zérkarifőnök-helyettese, továbbá a Szovjet Fegyveres Erők Vezérkarának 559

Next

/
Oldalképek
Tartalom