Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Törőcsik István: Városfalból várfal – a szegedi vár kialakulása
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY kerített kőházba menekül Cserní Jován 1527-es bevonulásakor?29 Megmagyarázhatatlan, hogy a szegediek miért vállalják a következő évben a törökkel való alkut,30 és hogyan engedheti harc nélkül a Tiszán fel-alá vonulni a folyó mentén fosztogató naszádosokat Majthényi Bertalan királyi kapitány?31 Egy évtizeddel később miért utasítja a fallal kerített városokat a menekülő szegediek befogadására János király?32 A legnagyobb rejtély azonban a Szeged török kézre kerülése előtti esztendő eseménytörténete. 1542 februárjában a titeli őrség zsoldlistája felterjesztőjeként felbukkan egy Szulejmán nevű szegedi szandzsákbég, vagyis a törökök - Hegyi Klára kifejezésével élve - „technikai kérdésnek” tekintették Szeged megszállását.33 A városban viszont török helyőrség még bizonyosan nem állomásozott, augusztusban is mindössze hat janicsár tartózkodik adószedés céljából. A szegediek nyilvánvalóan tudták, hogy a tartós berendezkedés csak idő kérdése, ezért készültek az ellenállásra, ehhez segédcsapatokat kértek, jelezve, hogy nem csupán saját magukat, hanem a városban felhalmozott értékes sót is védik.34 35 Amikor azonban ősszel megérkeznek a királyi csapatok, nem engedik be őket a városba.36 Utóbbit valószínűleg Fráter György tanácsára tették, akivel Zákány István levelezett is a tárgyalt időszakban - a város helyzetén kívül egyéb ügyekbe is bevonva ezekben a levelekben pedig egyszer sem bukkan fel a szegedi vár,36 mint ahogy az eredménytelenül felvonuló királyi parancsnokok Is Szeged városának és Bács várának (civitatem Zegedinum ac arcem Bachiensem) védelmét kapják feladatként.37 Reizner Jánostól kezdve a középkori eredetet valló kutatók azt feltételezték, hogy ebben az időszakban a vár nem volt védhető állapotban; vagy mert korszerűtlen volt, vagy mert állapota nem volt megfelelő. A hadászati potenciál vizsgálata alapján semmiképpen sem érthetünk egyet az előbbi véleménnyel, miszerint a szegedi vár korszerűsítése elmaradt, és nem építették ki végvárrá,38 hiszen még a XVII. századi hadászati követelményeknek is jól megfelelt. A másik lehetőség, hogy a török építkezés a középkori falak kijavításán túl azok földtámasszal történő megerősítésére szorítkozott. A feltételezést elfogadva alapvető ellentmondásokba ütközünk. A vár ostromáról 1552 előtt nincs tudomásunk, hogyan lehetséges mégis, hogy egy évszázad, esetleg néhány évtized alatt állaga oly mértékben leromlik, hogy használaton kívül kerül? Továbbá miként lehetséges, hogy az oszmán-kori rekonstrukció pont a falak tetején lévő - a XVII-XVIII. századi ábrázolásokon látni vélt - középkori jellegzetességeket (lőréssor, gyilokjárók) kímélte meg? Ezekkel az ellentmondásokkal a szerkezeti vár-kontinuitást valószínűsítő kutatók közül senki sem foglalkozott. Mindezek fényében kijelenthetjük, hogy az ábrázolásokról ismert erődítmény az oszmán megszállás előtt nem létezhetett, a középkori castrum és a török végvár tehát nem lehet azonos. A fentiek elfogadása esetén azt kell feltételeznünk, hogy a megszállást követő néhány évben még a törököknek sincs váruk, illetve a vár maga a körülsáncolt város. A források ezt is igazolják. Az első - valószínűleg 29 SZERÉMI György 1961.134-136. 30 REIZNER János 1899-1900. IV. 132. 31 SZAKÁLY Ferenc 1995.461. 32 REIZNER János 1899-1900. IV. 138. 33 HEGYI Klára 2007.883.1. jegyzet. 34 REIZNER János 1899-1900IV. 139-141. 35 SZAKÁLY Ferenc 1995.467-468. 36 REIZNER János 1899-1900. IV142-144. 37 SZAKÁLY Ferenc 1995.467.54. jegyzet. 38 HORVÁTH Ferenc 2006. 7.; HORVÁTH Ferenc-FOGAS Ottó 2011.241. 1548-ban készült - török defterben ugyanis „a szegedi vár lakói” a Szent Demeter, Boldogasszony, Kis csapó, Nagy és Kis utcában éltek, ezek pedig vitathatatlanul a Palánk utcanevei. A Boldogasszony utca tömbjében lakott maga a szandzsákbég is.39 Érthetővé válnak Dzselalzade Musztafa sorai is, aki szerint „a vár... belseje tele van templomokkal és zárdákkal’’.*0 Végül nem meglepő az 1545-ös - a hódoltság történetében példátlan - incidens a harangozást betiltó kádi és a „bírók” által vezetett „hitetlenek” egy csoportja között; a szandzsákbég és a helyőrség egy része ideiglenes távozásával a város magyar lakossága pillanatnyi erőfölénybe került a megszállókkal szemben.41 Két építési periódus Veress D. Csaba már említett művében arra a következtetésre jutott, hogy a déli fal vonalába foglalt „palota” épülete a középkori castrum, a többi védmű pedig oszmán kori. Egyet is érthetnénk hipotézisével, de zavaróan sok a három-négy kaputorony.42 Ezeket valószínűleg nem egy koncepció szerint, egy időben építették. A vár hiteles ábrázolásai (3. kép 5.) azt mutatják, hogy a déli fal védművei sokkal erősebbek, mint az északi és a nyugati fal esetében:- a déli kaputorony, illetve a déli falszakasz két végén lévő saroktornyok többszintesek;- a délkeleti saroktorony („vízibástya”) másfélszer akkora átmérőjű, mint a többi, fala pedig sokkal vastagabb;- a déli kaputorony jobban kiugrik a falsíkból, a kapunyílás két oldalán egy-egy ágyúlőrés van;- ezen a szakaszon van beépítve a 22 méter hosszú „palota”, melyhez kívülről egy - a várfallal egyező vastagságú - téglalap alaprajzú „bástyát” toldottak. Az anomália nem lehet a véletlen műve, és már csak azért is roppant furcsa, mivel a déli oldal szomszédos a középkori város központi településmagjával, a Palánkkal, melynek névadó földsánca a vár védelmi rendszeréhez kapcsolódik, mintegy elővárát alkotva annak. Ez a XVI. század második évtizedében már bizonyosan létezett, erre utal az 1522-es ti- zedjegyzék Árokhát utcaneve,43 ezen kívül egy szegedi kőház 1520-ban történő elzálogosítása kapcsán feljegyezték, hogy nyugatról a város árka határolja.44 Megvizsgálva Lambionnak a vár és a Palánk védelmi rendszeréről 1695-ben készült rajzát (8. kép) arra a következtetésre juthatunk, hogy a vár északi és a nyugati fala a Palánk nyugati sáncával alkot szerkezeti egységet; vagyis a vár építése előtt itt is a „város árka” húzódhatott. Az is megfigyelhető, hogy az említett falszakaszok védműveinek beosztása megegyezik a Palánk nyugati sáncáéval; utóbbinál a zömmel szögletes „bástyák” 70-80 méterenként helyezkednek el - ezekből 39 VASS Előd 1979.36-38. 40 THURY József 1893. II. 171. 41 DÁVID Géza-FODOR Pál 2005. 168-169. Dervist, az első szegedi szandzsákbéget még januárban helyezik át, átmeneti helyettesítéséről a budai beglerbégnek kellett gondoskodnia. Az utasításban a várról nem, csak a városról történik említés. Lásd: DÁVID Géza-FODOR Pál 2005.49-51. 42 A kapu közismerten a védelem legsebezhetőbb pontja, ezért a váraknak általában egy, esetleg két kapuja van. Persze ismerünk kivételt is; a szolnoki várnak három kapuja ismert. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2012.52.10. ábra 43 REIZNER János 1899-1900. IV. 101-102. 44 ÉRSZEGI Géza 1982.45-46. 456
