Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY

révén - magának a szőke folyónak az ellenőrzését, másrészt megvédte a törökök portyáitól a Tisza völgyének középső, illetőleg felső szakaszát, harmadrészt nyomás alatt tartotta az alföldi oszmán központokat, és komoly fenyegetést jelentett feléjük. Emellett meghatározó szerepet játszott az Erdéllyel történő együttműködés és összeköttetés fenntartásában,739 amelyet ekkoriban I. Ferdinánd (sőt részben Fráter György is) nagyon szeretett volna ismételten a Magyar Királysággal egyesíteni.740 Mindezen tényezőkön túl az 1550-1551. évi őrséglétszám-adatok Szolnokot még egyértelműen fontosabbnak mutatják, mint az általa védett hátországi Egert. Az 1551. június utáni hivatalos kimutatás szerint az előbbiben 750 katona, míg az utóbbiban ennél lényegesen kevesebb, csupán 450 fő szolgált (200 magyar gyalog, 200 magyar lovas és 50 Schanzknecht).741 Ugyanakkor Szolnok ebben a határ menti régióban csaknem egyedül helyezkedett el, és a kis balaszentmiklósi kastélyt742 leszámítva a legközelebbi szomszédai: Eger, Várad, Gyula jókora távolságra sorakoztak. Ez jelentette egyben komoly sebezhetőségét is, hiszen az ellenség elszigetelhette, és felmentő sereg hiányában csak magára számíthatott. A várbelső jókora (~6 ha) alapterülete viszont ezt részben ellensúlyozta, hiszen nagyobb létszámú őrség állomásoztatására is alkalmas volt.743 Végül az 1550-1552-ben emelt Tisza-parti palánkerősség súlyát mutatja az is, hogy az 1552. augusztus elején Léván állomásozó, Erasm Teufel (ekkor a magyarországi könnyűlovas-katonaság főkapitánya) vezette királyi haderőt Drégely irányába vezényelték. Ennek a hadmozdulatnak a célja ugyanis a nem sokkal korábban elesett Hont és Nógrád megyei végvárak visszafoglalása és Hádim Ali pasa seregének lekötése, végső soron tehát annak megakadályozása volt, hogy a budai beglerbég a Temesvárt megszálló Kara Ahmed pasa másodvezír haderejéhez csatlakozhasson Szolnok és Eger elfoglalására.744

A nagy létszámú és sokszínű helyőrség

Szolnok gyors elestének okai a kortárs és az azt követő történetírói munkákban sokáig egyértelműnek tűntek. Közismert, hogy már igen korán megszületett az a - tudományos igényű kutatások megkezdése óta lényegében változatlan - toposz, amely az egészet a várőrség (főként a külhoni kontingenseiből kiinduló, majd a magyar csapatokra átterjedt) árulásával és/vagy a kapitány rátermettségének hiányával magyarázta.745 Véleménykülönbség csupán egyetlen fontos kérdésben, az 1552 nyarának végén bekövetkezett első tűzpróba előtti véderő nagyságáról bontakozott ki. Sőt, ez a „számháború” mind a mai napig nem zárult le. Tinódi Sebestyén a Kolozsvárott 1554-ben nyomtatásban napvilágot

739 1551 májusában Gianbattista Castaldo főhadparancsnok vezetésével az Egerből útra kelt királyi sereg valószínűleg Szolnokon át jutott el Debrecenbe, majd Erdélybe. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010.

740 KERTÉSZ Róbert 2010.

741 ÖStA KA AFA1550/12/2.

742 A Balaszentmiklóson állt késő középkori castellumra kevés, főként közvetett forrás utal. A foglalás után az erősséget az oszmánok bővítették palánkvár- rá a Szolnok megszállását követő években. Lásd: GOROVÉ László 1820a. 39.; PALUGYAY Imre 1854. 307. 2. jegyzet; SCHEFTSIK György 1935. 87.; CSORBA Csaba 1974. 217.; SUGÁR István 1985. 261-162.; HEGYI Klára 1995. 82-83.; KOVÁCS Gyöngyi 2001.170-171.; HEGYI Klára 2007. 865.; TOLNAI Gergely 2011.126-127.

743 KERTÉSZ Róbert 2010.

744 SZÁNTÓ Imre 1985.150.

745 GYÁRFÁS István 1885.33.

látott Cronicája erről az alábbit őrizte meg: „sok jó légin hetedfélszáz vala,"m és Forgách Ferenc Emlékiraté ban ugyancsak ennyiről, 650-ről tud.746 747 Ascanio Centorio ezzel szemben 200 hajdúról, 200 magyar lovasról, illetőleg 300 németről, 100 csehről és 50 spanyolról, összesen 850-ről tesz említést.748 Istvánffy Miklós Históriájában pedig az eddigieket lényegesen meghaladó, közel 800 fős „vitézlő nép”, valamint még egy zászlóaljnyi német, cseh és spanyol gyalog szerepel. „Az lovasseregeknek, melyekben száz-száz könnyűszerszámos lovas vala, Pekry Gábriel, Stresenkovics Mátyás és Móré Gáspár parancsolnak vala, az magyar gyalogoknak penig Kelidy István,”749 Gorové László ugyan visszalépett, és 750 emberrel (400 magyar lovas, gyalog, hajdú, 300 német, cseh és 50 spanyol) számol,750 de Gyárfás Istvánnál - levéltári hivatkozás nélkül - ennek csaknem a duplája, 1.400 katona tűnik fel.751 Szendrei János az előbbi két adat közül egyik felett sem kívánt pálcát törni, emiatt úgy fogalmazott, hogy 750 (csekély számú magyar lovas, valamint túlnyomó részt német, cseh és spanyol gyalog zsoldos, illetve 50 szolnoki hajdú) vagy 1.400 (1.100 gyalog, 300 huszár és naszádos) vitézt állomásoztattak itt.752 Somogyi Ignácz szerint 800-an vagy 1.100-an védték Szolnokot.753 Végül Szederkényi Nándornál 900,754 755 illetőleg Korpás Zoltán kötetében 800756 végvári szerepel.

A sok, egymástól különböző számadat közül nem könnyű a hibásakat és bizonytalanokat kirostálni. Bagi Gábor szerint „Az eltérések alapján gyanítható, hogy nem minden Szolnokra szánt egység érkezett be.”756 Az mindenesetre tény, hogy egy - az előírt keretlétszámokról összeállított, mindeddig publikálatlan, hivatalos - kimutatás látszólag Gorové közlésének valóságtartalmát igazolhatná, hiszen 1551 júniusa után 300 magyar gyalogot, 200 magyar lovast, 200 Teichtknechtet és 50 spanyol gyalogot, összesen 750 katonát tüntet fel.757 * * Amennyiben ehhez még hozzáadjuk a folyami flottilla legénységét - amely Vajda Ferenc tanúvallomása

746 TINÓDI Sebestyén 1984.216.

747 FORGÁCH Ferenc 1982.61.

748 BELITZKY János 1969.141. Centorio szerint az 50 spanyolt még 1551 májusában hagyta hátra Áldana, amikor Szolnokon keresztül Erdélybe vonult. A spanyol kompánia kapitánya Juan Olinea volt. Lásd: BELITZKY János 1969. 139.; KORPÁS Zoltán 2008.246.

749 ISTVÁNFFY Miklós 2003.205.

750 GOROVÉ László 1820.25. Aminek nyomán Palugyay Imre is ezzel operált. Lásd: PALUGYAY Imre 1854.305.

751 GYÁRFÁS István 1879.65.; GYÁRFÁS István 1885.33. Ezután Szántó Imre, Nagy József, Szabó István, Szabó László, Marosi Endre, Szikszai Mihály, Molnár Erzsébet, Simon Béla és Bertók I László szintén erre voksolt. Lásd: SZÁNTÓ Imre 1975. 48.; NAGY József 1978. 46.; SZABÓ István-SZABÓ László 1979. 12.; MAROSI Endre 1985. 185.; SZÁNTÓ Imre 1985. 182.; SZABÓ László 1996. 85.; SZABÓ László 1998.34.; SZIKSZAI Mihály 1998. 157.; MOLNÁR Erzsébet 2002. 12.; SIMON Béla 2002. 103.; BERTÓK T. László 2010.20.

752 SZENDREI János 1889.127. Komáromy Józsefnél, Bagi Gábornál és Szabó Lászlónál ugyanezek a számok szerepelnek. Lásd: KOMÁROMY József 1943.96.; BAGI Gábor 2000.16.; SZABÓ László 2010.28.

753 SOMOGYI Ignácz 1885.2.

754 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 136. Lásd még: SCHEFTSIK György 1935. 329.

755 KORPÁS Zoltán 2008.246.

756 BAGI Gábor 2000.16.

757 ÖStA KA AFA 1550/12/2. Ez azonban nem a teljes szolnoki őrség, ugyanis

ebbe az időközben újonnan felfogadott katonaságot még nem számították

be.

434