Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY ruméliai beglerbég nem a Tisza mentén nyomult tovább Szolnok irányá­ba, hanem végül Temesvár felé fordult, amelyet akkor még Losonczy Ist­ván főkapitánynak sikerült megvédenie.656 7. A végvár erődítéseinek térképi rekonstrukciója Kiterjedt ásatások hiányában a kora újkori végvár és a mezővárosi védművek egykori helyének lehető legpontosabb megállapításához csak egy interdiszciplináris jellegű forrásbázis megteremtésével kerülhetünk közelebb. így a levéltári dokumentumoktól kezdődően a modern topo­gráfiai felmérésekig igyekeztünk számbavenni minden lehetőséget. Cé­lunk eléréséhez új dimenziókat nyitottak a látókörünkbe került archív és recens légi felvételek, amelyeket alaposan kielemeztünk. Szolnok kap­csán ezeket korábban teljesen figyelmen kívül hagyták a szakemberek. A feldolgozás során többféle módszert is alkalmaztunk, de az igazi áttörést a korabeli, és különösen a XVIII. századi, rendkívül precíz hadmérnöki fel­mérések georeferálásával értük el. Emellett a tanulmányunkban már több alkalommal (az ispáni vár, a mezővárost övező sáncárok és a Tófenék el­nevezésű vizes lapály lokalizációja kapcsán) említett, a kutatási területen nagy számban lemélyített talajmechanikai fúrások adataiból leszűrhető információk ugyancsak nélkülözhetetleneknek bizonyultak. Mindezekből sikerült egy olyan szisztémát létrehoznunk, amelynek alkotóelemeit az egymásra épülő, ugyanakkor egymást is ellenőrző, komplexen ható rész­letek alkotják.657 Ebbe integráltuk a Bástya utcában 2010-ben elvégzett megelőző régészeti feltárás eredményeit, és a várfal nyomvonalát az új ismeretek függvényében pontosítottuk tovább.658 Terjedelmi okok miatt lentebb csupán az utóbbira térünk ki. Régészeti ásatás Hosszú évek előkészítő munkájának köszönhetően, 2010 július-augusz­tusában megelőző régészeti feltárás elvégzésére nyílt lehetőség a várszi­get északkeleti részén, a Bástya utca 9. számú telken.659 (4/19. kép) Ennek 656 SZÁNTÓ Imre 1985. 61-69. Csanádot, majd Lippát 1551 végén visz- szafoglalták Losonczy István csapatai, illetőleg Gianbattista Castaldo főhadparancsnok és Fráter György egyesített serege. 657 KERTÉSZ Róbert et al. 2006. 4-5.1-2. kép; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 3-44.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.60-80.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.52.10. ábra. 658 KERTÉSZ Róbert 2010. 659 A régi cölöpvárat keresik régészeink. Új Néplap - Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap. 2010. augusztus 5.4. E helyen köszönjük meg Álmosdi Ár­pád építészmérnöknek (Ártér Kft., Szolnok), hogy a megfelelő időben, már a tervezéssel párhuzamosan a szükséges egyeztetéseket lefolytatta a helyi Damjanich János Múzeummal. E nélkül itt is hasonló forgatókönyv szerint zajlottak volna az események, mint ahogyan a többi várbeli telken az el­múlt évtizedekben, vagy éppen legutóbb a művészkertben létesített sütő­kemence kapcsán szokássá vált: a hatályos törvények, valamint a terüle­tileg illetékes örökségvédelmi hatóság teljes figyelmen kívül hagyása, majd pedig szakfelügyelet és megelőző feltárás nélküli építkezés. Mindez egyet jelent a régészeti örökség megsemmisülésével, elsősorban az épületalapo­zással, illetőleg pincével és úszómedencével érintett szakaszokon. Főként ennek a káros gyakorlatnak a számlájára írható, hogy Szolnok történeti városmagjáról alig áll rendelkezésre egzakt ismeret. Köszönettel tartozunk még Tóth Jánosnak, a szóban forgó Bástya utcai telek tulajdonosának, aki kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot, és megállapodásra jutott eredményeképpen első ízben sikerült azonosítani a kora újkori erősség keleti (északnyugat-délkeleti tájolású) palánkfalának külső cölöpárkát, valamint annak előterében egy ferde cölöplyukakból álló ívelt sort és a vi­zesároknak egy részletét.660 A rendelkezésünkre álló (had)mérnöki felmé­rések és történeti térképek áttekintése alapján bizonyosra vehető,661 hogy az 1550-1552-ben létesített vár védművei közül sem a kötőgátak, sem a vizesárkok nyomvonalában nem következett be jelentősebb eltérés a későbbi építési korszakokban. Elhelyezkedésüket ugyanis a terepadott­ságok determinálták, azok pedig a XVI-XVIII. században lényegében nem módosultak. Egyedül a bástyák alaprajza változott, igaz több alkalom­mal is. így az Áldana, Pisa és Gaballio által emeltetett füles és fül nélküli bástyákat az oszmán foglalást követően fokozatosan rondellák váltják majd fel, illetőleg a kettő kombinációja ugyancsak megfigyelhető. Nem sokkal a keresztény visszafoglalás után, az 1685 utáni években viszont az erősséget teljesen újjáépítették, és a bástyákat ismételten szögletesre alakították.662 A 2010 nyarán elvégzett ásatás alkalmat adott arra, hogy a feltárt várfal részletének elhelyezkedését összevessük három korábbi rekonstruk­cióval: Kaposvári Gyula (1952),663 Nemes Gerzson (1975),664 valamint egy, a feltárás megkezdése előtti évben írt és 2010 tavaszán megjelent dolgozat665 eredményeivel. Megállapítást nyert, hogy a nyomvonalak egyetlen esetben sem fedték egymást. A 2010-ben megtalált palánk­faltól Kaposvárié -20-30 m-re húzódott keletre, Nemesé az ellentétes irányban, -5-10 m-rel nyugatra található. A legutóbbi esetben pedig, amely főként talajmechanikai fúrások adataira és XVIII. századi térképek georeferálásának módszerére épült, az eltérés 10 m-nyi volt keletre.666 Problémát jelentett, hogy sem Kaposvári Gyula, sem Nemes Gerzson tér­képén nincs mértékléc, így nem lehetett pontosabban mérni. A feltárást megelőzően a kurtinák szerkezetére vonatkozóan csupán 1820-ból ismertünk egy megfigyelést, amelyet Gorové László adott köz­re. A jelenségek felszínre kerülését akkor is földmunka előzte meg: „Ezen véd karóknak a ’ töveit elkorhadva szintúgy sor szerént a’mint a’ Salétrom főzésre a’ földet ásatta megmutogatta nékem a’ tavaszon a’ várba lakó Salétrom főző, sőt holmi régi szegeket is mutatott, mellyek ottan szoktak ásattatni. Hogy ezeket a karókat éppen a’ Sáimi Gróf [...] vagy későbbre a’ Törökök, vagy még későbbre a’ Némzetek [helyesen: németek - KR] a múzeummal, amely lehetővé tette az ásatás elvégzését. 660 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012. 50-51. 9. ábra. A 2010. évi rendkívüli nyári esőzések következtében a Tiszán árhullám vonult le. Ez közvetlen hatást gyakorolt a talajvíz szintjére, amely megemelkedett, és a teljesen feltöltött várárokba mélyített szelvényünknek csak a legfelső -3 m-es szakaszát sikerült feltárnunk. Köszönjük az ásatáson közreműködött önkéntes segítők: André Kinga, Demeter Orsolya, Gál Fanni, Gál Zoltán, Ge- dei Tibor, dr. Hanga Valéria, Kasza Csaba (Kapitány), Kertész Márton, Király Attila, Lázár Gréta, Németh Nándor, Raskó Gábor, Raskó Lóránd, Simon Dá­niel Benjámin, Sulyok Csaba, Sulyok Tamás, Szabovik Zoltán és Wolf Máté munkáját, valamint az ásatás konzulensének, Szörényi Gábor régésznek (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) a terepen nyújtott segítségét. 661 KERTÉSZ Róbert etal. 2007a. 10-26. 662 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 40-42.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 71.73.81-82.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert et al. 2012.110. 663 KAPOSVÁRI Gyula 1956.39.1. ábra. 664 NEMES Gerzson 1975.45.14. ábra. 665 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 73. 666 KERTÉSZ Róbert 2010. 424

Next

/
Oldalképek
Tartalom