Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei
KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI 6. kép: A kora újkori Szolnok első várkapitánya: Zay Ferenc (1498-1570) (Borbás Márton szobrász terve, 2013. fotó: Kozma Károly) nyitó, nem annyira kivitelezési, noha pont dón Bernardónál komoly az átfedés. A munkálatok Áldana távozását követő második és befejezést célzó harmadik szakaszában, 1551. április végétől, május elejétől 1552 augusztusáig Felice da Pisa, majd Bernardo Gaballio építőmesterek voltak a kivitelezések tényleges szakember vezetői. A kivitelezésben közreműködő civilek és katonák Az első hetek mozgalmas időszakát Verancsics Antal az 1550. szeptember 26-ai, Nádasdy Tamásnak írt levelében az alábbiakban foglalta össze. „Szolnok vára 10 napja szerencsésen épül, s már annyira meg van erősítve, hogy az ellenségnek nem kis erejét tartóztathatja fel. A munka hátralévő részén nagy serénységgel dolgoznak, s rövid időn belül teljesen befejezik. Most az őrség lakóhelyeit készítik, s árkot vezetnek a Tisza folyóból a Zagyva folyóba, hogy a vizekkel is mindenfelől körülvéve, annál erősebb legyen. Dobó István, Zay Ferenc, Bernardo Áldana, a spanyol katonák vezére és tábormestere, ahogy ők nevezik, a munkában a fő felügyelők. A hadaknak, melyek itt [Egerben], és Szolnokon vannak, száma nagy, s napról-napra többen gyülekeznek. Az előkelők közül Niklas Salm gróffal, a hadjárat fővezérével együtt ezek vannak itt: Agostino Sbardellati váci püspök, Bebek Ferenc, Losonczy István, Petényi Ferenc és Erasm Teufel. Elsőként érkezett e hónap 14. napján a Gróf, a váci püspök és Teufel, a többiek később, külön-külön mindenik. Ekkor a véghez viendő dolgok felett tanácskozva, 25-én a Gróf, Losonczy és Teufel csapataival egyesítvén serege egy részét, azokkal és néhány ágyúval elindult, hogy Báthory András seregével egyesüljön a Tiszánál, kinek tábora Abád falunál van, s védelmezi a Szolnokot építőket. Itt hátrahagyatott a váci püspök, s annak engedelmeskednek nemcsak a huszárok, hanem a spanyolok s a megyék nemessége is, s a dolgok, amennyire meg tudom ítélni, úgy a vezér, mint a katonák részéről a legnagyobb előrelátással s éberséggel folynak. Szolnok parancsnokává Balassa János tétetik és a Zay vezetéknevű Ferenc. Ezeknek engedelmeskedik majd az őrség, s feladatuk lesz majd mindenféle hadiszerek, -gépek s az egész vár gondja és fenntartása.2® A speciális szakértelmet nem igénylő kétkezi munkálatok jelentős részét a környékről és a környező megyékből odarendelt jobbágyok végezték.289 290 Szegő Pál szerint „Mivel pénznek sohasem voltak bővében, a munkaerőt is lehetőleg ingyen szerezték a jobbágyságtól. Ez a sokat emlegetett »ingyen munka« a »gratuitus labor«, [...] A várépítésnél legnagyobb számban mindig a jobbágyok dolgoztak”.29' Ám a szolnoki számadásjegyzékben két alkalommal találunk példát arra, hogy 1550 végén már fizettek munkájukért: „Nov. 28-tól decz. 11-iga vár különböző helyein dolgozó paraszt munkásoknak fizettem 23 m. frt és 20 dénárt. [...] Decz. 11-től decz. 26- ig a vár különböző helyein dolgozott paraszt munkásoknak adtam 7 m. irtot.”292 A kiadási jegyzék teljes adatsorának áttekintése alapján az is megállapítható,293 hogy az építkezés az 1550 és 1551 fordulója körüli téli hónapokban (december, január, február) sem szünetelt.294 295 Horvátinovics Bertalan és Zay Ferenc kapitányok 1551. augusztus elején felszólították a tiszántúli megyéket, „hogy lakosaik a vár erősítésére igáikkal 3-4 napra minél elébb Szolnokra jöjjenek.”296 Ezt megtudván az erdélyi kincstartó és kormányzó, Fráter György 1551. augusztus 8-án azt írta I. Ferdinándnak, hogy „a kunok, kik azon várral szomszédosok, könnyen oda mehetnek, azonban a biharmegyeiek részint a távolság miatt, részint pedig, mert a táborból csak a napokban tértek haza s újabb terhes szolgálatra képtelenek, az építkezésben nem segédkezhetnek. Sokkal előnyösebb lenne, talán, ha ő felsége MorvábóP96 hozatna vagy 1000, a várépítésben gyakorlott embert, a kik talán az adóból fizettetnének.’'297 298 A Barát két nappal későbbi, ugyancsak a királynak címzett levelében az alábbi tájékoztatást adja: „Rendelkezett, hogy a környékbeli jobbágyság siessen a vár építésére"299 - ami azt bizonyítja, hogy a Kolbaz-széki kunok bizonyosan közreműködtek a várépítésben.299 Fráter György 1551. szeptember 8-án pedig arról értesítette az uralkodót, hogy kunokat és Bihar megyeieket küldött Szolnokra.300 Egyetlen adat sem támasztja alá viszont Szabó 289 VERANCSICS Antal 1865.109-110. No. L; SOMOGYI Ignácz 1886b. 290 GOROVÉ László 1820. 18.; PALUGYAY Imre 1854. 303.; GYÁRFÁS István 1879. 42.; GYÁRFÁS István 1885. 25.; THALLÓCZY Lajos 1885. 55.; SZENDREI János 1889.126.; ILLÉSSY János 1893. 637-638.; SZEGŐ Pál 1911.117.; KOMÁROMY József 1943.86-88.; KAPOSVÁRI Gyula 1956.37.; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 84.; SZÁNTÓ Imre 1975.43.; SZÁNTÓ Imre 1985. 44.; SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986. 38.; SZABÓ László 1998. 33.; VÖRÖS István 2005.28.; BERTÓK T. László 2010.19. 291 SZEGŐ Pál 1911.117. 292 ILLÉSSY János 1893.654. 293 ILLÉSSY János 1893.648-654. 294 KERTÉSZ Róbert 2010. 295 GYÁRFÁS István 1885.27. 296 Értsd: Morvaországból. 297 XIX. század végi regeszta: ILLÉSSY János 1893. 661-662.; ÖStA HHStA Hungarica AA Faso. 59. föl. 38-39. és KÁROLYI Árpád 1880.248-249. 298 XIX. század végi regeszta: ILLÉSSY János 1893.662.; ÖStA HHStA Hungarica AA Faso. 59. Konv. A. föl. 44^16. és KÁROLYI Árpád 1880.249-250. 299 GYÁRFÁS István 1885.27. 300 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 59. Konv. B. föl. 40-43. és KÁROLYI Árpád 1880.262-265. 405
