Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI

ző év elején, 1552. február 17-én a bécsi Udvari Kamara arra utasítja a magyarországi hadi fizetőmestert (Kriegszahlmeisterin Ungarn), Matthias Kamrert (Kämmerer) másként Fuchsot (1549-1563),95 96 hogy „emelje Bernhard mester szolnoki építőmester zsoldját, aki már egy jó ideje Felix mester helyett van ott, 4 koronával, 12 kr-a.m A „Felix” keresztnevű mester egyértelműen az itáliai Felice da Pisa, míg „Bernhard” az ugyancsak itáliai Bernardo Gaballio (Gabellio) várépítésszel azonosítható.97 Ezen kívül az uralkodó 1552. április 28-án Castaldo főhadparancsnokhoz írt levelében számos témát érintett,98 de Szolnok kapcsán nem mulasztotta el, hogy megjegyezze: FHorvátinovics Bertalan kapitány és a környékbeli kunok várerősítési munkája lassan halad.99 100 Végül az általunk ismert utolsó forrás szerint a február közepe óta bizonyosan a Tisza-parti végvár erősítését irányító Gaballio még közel fél év elteltével is ugyanitt szolgált, hiszen az ő aláírásával kelt Szolnokon, 1552 júliusának végén az a Miksa főhercegnek írt levél, amelyben szó esett arról, hogy a várépítéshez nincsen elég eszköz sem a földmunkához, sem egyéb munkálatokhoz, továbbá élelem sincs elegendő.™

Mindezek figyelembevételével kijelenthető, hogy Szolnok megszállása több hullámban történt. Az első csapatok feltűnése minden bizonnyal 1550. szeptember 8-ára vagy ahhoz nagyon közeli időpontra keltezhető. Az erődítések, illetőleg a vár épületeinek létrehozása egy héttel később, szeptember 14-én vette kezdetét,101 és csaknem két évet vett igénybe, tehát egészen az 1552. augusztus végi oszmán ostromig tartott, de valójában a török támadás miatt nem fejezték be maradéktalanul. A védművek idő hiányában elmaradt építési fázisairól nem rendelkezünk információval, de ezek a végvár esetében aligha lehettek számottevőek. Ezt bizonyítják a vár elestét követően megindított vizsgálatok, és a folyományukként megszületett tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, mivel az iratanyagban egyetlen szó nem esett erről.102 Sőt, az előbbiekkel megegyezően Móré

szeptember 8. Megkapta korábbi, augusztus 28-án keit tájékoztatását az erdélyi ügyekről. Továbbra is tájékoztassa őt. Érintett témák: Alsó-részek erődítései, Gyulafehérvár. Zsigmond építész Temesvárra, Almás vára. Ordonez spanyol kapitány. Szolnoki vár kapjon megfelelő véderőt (militiát). ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 60. Konv. A. föl. 94-103. (latin) 1551. szeptember 27. Több levelére is válaszol egyszerre. Érintett témák: Losonczy István, Bernardo de Áldana, Báthory András, Alsó-részek védelme, erdélyi ügyek, Nádasdy Tamás, Fráter György. Teendők Erdély védelme kapcsán, Izabella királyné. Eger és Szolnok a „hegyvidék” megvédése szempontjából fontos.

95 Tisztségére és személyére PÁLFFY Géza 2001.

96 SARUSI KISS Béla 2009.107.

97 KERTÉSZ Róbert 2010. Bernardo Gaballio nemzeti hovatartozására vonatkozóan korábban eltérő adatok és értelmezések láttak napvilágot. Lásd: SZENDREI János 1889. 133.; PATAKI Vidor 1931. 124.; MAGGIOROTTI, Leone Andrea-BANFI, Florio 1932.13. 27. jegyzet; MAROSI Endre 1974. 46-47.28. jegyzet; SZÁNTÓ Imre 1975.51.22. jegyzet. Egyikünk szerint az itáliai a legvalószínűbb. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010.

98 Egyszerre több levelére is válaszol. Moldvai hírek, János Zsigmond, Magochi Ferenc, költségek és összegek különböző ügyekre. Bebek Ferenc, további pénzküldések. Dobó István egri kapitány, Haller Péter, Fráter György, Agostino de Sbardellati, Izabella királyné és a neki ígért birodalmi birtokok, Báthory András. Temesváron lévő 2 cohors (kompánia) spanyol és német katonaság.

99 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 63. Konv. B. föl. 131-136.

100 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 66. Konv. A. föl. 188-189. (latin) Bernardus Gabalius architectus levele Miksa főherceghez. Szolnok, 1552. július 31.

101 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 70.; KERTÉSZ Róbert 2010.

102 RÁTH Károly 1865.; ILLÉSSY János 1897.

Gáspár alkapitány 1553-1554-ben lezajlott tárgyalásának peranyagában sem kerültek említésre,103 és az ekkor készített tollrajz is csaknem hiánytalannak mutatja az erősséget.104 (3. kép) Sokkal valószínűbb, hogy a mezővárosi kötőgát, vizesárok készültségi fokával lehetett oly mértékű a probléma, amelynek következtében lemondtak róla, és az oszmán ostrom során meg sem kísérelték a megvédését.106 A végvár pontos méreteinek ismeretében hangsúlyozandó, hogy a létesítésére fordított közel két esztendő korántsem tekinthető túlzottnak. Összehasonlításként: Kanizsa késő középkori várkastélyának palánkfalakkal történt első megerősítése ennél jóval több időt (1554/1555-1559/1560) vett igénybe,™ miként hasonlóképpen nem heteket, hanem hosszú hónapokat szántak az 1570-es években a Szabolcs megyei Kálló palánkvárának emelésére is.107 A rendelkezésre álló információk alapján konstatálható, hogy maguk a Szolnokon zajló grandiózus munkálatok három markáns szakaszra tagolhatok. Az első csupán viszonylag rövid ideig, kb. két hónapig (1550. szeptember 14. - november közepe) tartott, és a vár védműveinek elkészítése állt a középpontjában. Áldana levelei és az Expedeción - nyilvánvaló túlzásoktól sem mentes megállapításai - szerint ekkorra a várárok és az abból nyert agyagból a kurtinák108 jelentős része, az öt bástya közül pedig négy - az északkeleti ún. főbástya, a délkeleti, az északnyugati, a délnyugati - csaknem végleges alapformát öltöttek, amelyek közül az utóbbi kettőről csak a mellvéd hiányzott. Az épületek közül csupán néhányat: a hadszertárat, a lőporraktárt és a katonaság szálláshelyét hozták tető alá.109 Még ha az előbb felsoroltak a megadott tartalommal (a falak térfogatának és a kubik mennyiségének becslését figyelembe véve) meg- kérdőjelezhetőek is, az mindenesetre tény, hogy a Tisza áradása miatt a víz körbefolyta az erősséget, amely ezáltal védhető állapotba került. így a folyó túlpartján állomásozó, Báthory András országos főkapitány vezette mezei seregre már nem volt szükség.

Ezután következett a sokkal kevésbé látványos, ám nem kevésbé fontos második szakasz, amely az előzőnél jóval hosszabb időt, közel 9 hónapot vett igénybe (1550. november közepe -1551. augusztus 1.). A folyamat a harmadik periódussal végződött volna, amely még valamivel több mint egy évig elhúzódott (1551. augusztus 1. - 1552. augusztus 24.). Ebben a két utóbbi intervallumban került sor a várárok, a palánkfalak, a négy bástya további munkafázisaira, illetőleg a várkapuk és egy új, a Vízi-kapu melletti bástya, valamint a várbelső még hiányzó épületeinek kivitelezésére. Nagyon valószínű, hogy 1551-ben belefogtak a mezővárost övező sáncárok és palánkfal létesítésébe is, de a befejezést az 1552. augusztus

103 SZENDREI János 1889.

104 SZENDREI János 1889. 138. A tollrajzot minden bizonnyal az 1552-ben Szolnokon hosszabb időt eltöltött várépítész, Bernardo Gaballio készítette. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b.

105 KERTÉSZ Róbert 2010.

106 VÁNDOR László 1992.9.; VÁNDOR László 1994.282-284.

107 Korábban úgy vélték, hogy Kálló szabályos négyszögű vára 1570-1573 között készült (KOROKNAY Gyula 1961. 77-78.; KOROKNAY Gyula 1970. 59- 60.; KOROKNAY Gyula 1986.169-171.), de Domokos György megállapítása szerint ennek az Ottavio Baldigara 1573. évi tervezetében foglaltak ellentmondanak. Lásd: DOMOKOS György 2000.55.59.250. jegyzet.

108 „Az olasz »cortina« (=függöny) szóból származó, német közvetítéssel a magyar szaknyelvben is meghonosodott kifejezés, amely két bástya közötti egyenes, összekötő falszakaszt jelöl.” Lásd: DOMOKOS György 1997. 87. 14. jegyzet; DOMOKOS György 2000.18.32. jegyzet.

109 ILLÉSSY János 1893. 645.; SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.116- 117.; KORPÁS Zoltán 1999.93-94.99.101.103.

393