Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Vadász István: A Tiszafüredi Torna Club első évei

Vadász István A Tiszafüredi Torna Club első évei Hazánk legnépszerűbb sportága a labdarúgás, melynek immár több mint száz esztendős hagyománya van. így igen sok olyan település van az országban, ahol legalább száz éves múlttal büszkélkedhet a sportegyesület. A sportág kezdeti időszakának egyik legjellegzetesebb vonása az volt, hogy a labdarúgás polgári jellegű volt, amely egyben önfinanszírozást is jelentett. Ezek az egyletek civil kezdeményezésként jöttek létre, élükön a helyi köz- és gazdasági élet köztiszteletnek örven­dő személyiségeivel.1 Ugyanakkor a futball elsősorban az úgynevezett kisegzisztenciák (kisiparosok, kiskereskedők és segédeik, magán- és köztisztviselők rendszeres bérből, fizetésből élők) körében hódított. Az első sportegyesületek még korcsolyázó, „csolnakázó” és „lawn- tenisz” egyletek voltak, de a XIX-XX. század fordulóját követő években egyre inkább olyan klubok is alakultak, amelyeknek labdarúgó szakosz­tálya is lett, vagy csak a labdarúgásra koncentráltak. Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar vagy Heves vármegyében az 1900-as évek első másfél évtizedében, az I. világháború kitöréséig több tucatnyi ilyen sportegyesület jött létre. így például Jászberényben 1903- ban alakult meg a Lehel Atlétikai Klub, Szolnokon 1910-ben a MÁV FC, az Attila Sport Egyesület, sőt Kisújszállás és Karcag is rendelkezett már sportegylettel. Az 1910-es évek elején Debrecenben már 6 egyesület volt (a Debreceni Torna Egylet, az Egyetértés, amely 1912-ben felvette a Debreceni Vasutas Sport Club nevet, a Debreceni Gazdasági Akadémiai Sport Egylet, a Debreceni Kereskedelmi Alkalmazottak Sport Egylete, a Debreceni Nyomdász Sport Club és a Debreceni Munkás Testedzők Egyesülete). Az 1910-es években Balmazújvárosban is volt sportegye­sület. Gyöngyösön 1906-ban jött létre a Gyöngyösi Atlétikai Klub, Eger­ben az Egri Futball Club és Hatvanban is volt sportkör.2 Ilyen előzmények vezettek oda, hogy 1913 májusában Tiszafüreden is sportegyesület alapítását határozták el. A Tiszafüredi Újság 1913 máju­sának elején adta hírül, hogy az elmúlt vasárnap az Oszlop téren játszott a helyi football csapat: „Lelkes örömmel kezdte meg első szárnypróbál­kozását múlt vasárnap az oszlop téren Tiszafüred első 'footbaf csapata. Ma még csak a kezdet legelején vannak, de az a lelkesedés, amely e csapatot összehozta, s mellyel hozáfogtak (sic!), hogy magokat a footbal játékban és a céllövészetben kiképezzék, azon reményekre jogosít, hogy ifjúságunk meg fogja kedvelni e testet s lelket nemesítő sportot, s játé­kával nemcsak magának okoz szórakozást, de másokat is fog gyönyör­ködtetni.” Ez a májusi vasárnap 1913. május 4-re esett, így ezt a napot tekinthetjük Tiszafüred labdarúgósportja születésének.3 A következő mérkőzésre több mint egy hónapot kellett várni. Ez már komolyabb összecsapás lehetett, játékvezetőt és partjelzőket, 1 SZEGEDI Péter 2005.11. 2 Debrecen sportéletét illetően lásd: SZEGEDI Péter 2005.; Jász-Nagykun- Szolnok vármegyére vonatkozóan: LENGYEL Sándor 1935. 3 Tiszafüredi Újság, 1913. május 8. 2. - Az újságban megjelent írásokat - a sajtó- és helyesírási hibákkal együtt - minden esetben eredetiben közöljük. Még stilisztikai javítást sem végeztünk, mivel a szöveghű közlés sokat mond a korabeli vidéki hírlapok készítésének körülményeiről. „határbírókat” is hívtak a mérkőzés lebonyolításához. Ez a találkozó több száz főnyi közönség előtt zajlott le. A játékvezető és a két bíró is tiszafüredi illetékességű volt: Weisz Jenő volt a bíró, aki Weisz Gáspár tiszafüredi földbirtokos Budapesten élő fia volt, a két partjelző pedig egy-egy helybeli úr volt: Egressy József, akinek vendéglője volt a te­lepülésen, illetve az a Kovács Vendel, aki rövidesen a sportegyesület jegyzője lett. Ez volt a Tiszafüredi Torna Club első bemutatkozó mérkőzése, melyet 1913. június 15-én tartottak. Az újság csaknem egyharmad oldalnyi terjede­lemben közölt tudósítást.4 * * A B csapat 3:0-ra (2:0) nyert az A csapat ellen. „A bíró sípjelére a nehány (sic!) száz főnyi közönség előtt a szép fekvésű füves, jó talajú pályán a csapatok felállanak és a játék kezdetét veszi. - Eleinte középjáték folyik, azonban a B. csapat jeles jobbszélsője, Lipcsey folytonos veszélyes támadást vezet az A. csapat kapuja ellen, azonban az A. csapat kiváló kapusa Borsós folyton résen van és jókori kirohanásaival mindent ment, azonban nem kerülheti el, hogy a Sziver (centerhalf) által pontosan szöktetett Lipcsey a 25-ik percben szép ívelt lövéssel a vezetést meg ne szerezze. Erre az A. csapat erélyes támadás­sal felel és főkép Erdélyi, az A. csapat jobbszélsője több veszélyes hely­zetet teremt, azonban egyrészt a belső csatárok gyenge lövőképessége, másrészt Ács (kapus) és Sziver (centerhalf) erős védőjátéka miatt az egyenlítés el marad (sic!). Majd a B. csapat balszárnya szép összjáték folytán előtérbe jut és Gyöngyösi (balösszekötő) és Szedresi (balszélső) szépen kidolgozott labdája a 42. percben az előbbi helyeselt (nyilván he­lyezett lenne - V. I.) lövése nyomán újabb gólt eredményez, mire nehány percnyi középjáték után a félidő véget ér. A szokásos 10 perc szünet után a két csapat ujult (sic!) erővel fekszik a küzdelembe, s már ugylátszik az A. csapatnak sikerül a kiegyenlítés, azonban a 20. percben a túlságos idegesség folytán Tóth, az A. csapat kapitánya a megítélt tizenegyest közvetlen a kapu mellé helyezte. Ezután szép középjáték folyik, amelyben mindkét részen számos szép lövés esik, pozitív eredményt azonban csak a 43. percben ér el a B. csapat, melynek kiváló jobbszélsője a coonervonalról (nyilván kornervonal, V. I.) bekanyarodva, kicselezve a hátvédeket, néhány lépésről igen szép gólt lő. Ezután a játék hamarosan véget ér. A győztes csapatban jók voltak: Ács kapus, Sziver centerhalf, Lipcsey jobbszélső, Gyöngyösi balössze­kötő és Szedresi balszélső. A vesztes csapatban elfogadhatóan játszott Erdélyi jobbszélső, míg Tóth centerhalf és Borsós kapus játéka igen jó volt. Reméljük városunk és előkelőségeink támogatása folytán a Tiszafü­redi Torna Club rövidesen saját, jó pályával fog rendelkezni, mi városunk ifjúsága megnemesítésében kiváló missziót fog végezni." Egy hét múlva a két csapat újra megmérkőzött, és ekkor is a B csapat győzött, 2:0 arányban. A mérkőzésről közölt rövid hírből három fontos tényt ismerhetünk meg. Egyrészt azt, hogy az összecsapást immár a vásártéren lévő ideiglenes pályán játszották, másrészt az is kiderült, hogy újra szép számú közönség kereste fel a helyszínt. Harmadrészt azt 4 Tiszafüredi Újság, 1913. június 19.3. 535

Next

/
Oldalképek
Tartalom