Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY

7. kép: Az eredetileg Nicolo Angielini által 1566-ban készített Győr-metszet téglaégető kemencéi (GEREVICH László 1983.408. Fig. 55. után)

közül mind a téglavetéshez szükséges ártéri agyag, mind pedig a nyerstégla készítéséhez létfontosságú víz gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre állt. Végül, de nem utolsó sorban magához az égetéshez igénybe vehető tüzelőféleségek - mint ahogy fentebb Áldana megörökítette: a gally és a nád - biztosítása sem okozott gondot. Az utóbbi mennyiségének növeléséhez járult hozzá a várkapitányoknak a Kolbaz-széki kunok felé kiadott parancsa, hogy „minden személy után Szolnokra 500 kéve nádat tartoznak szállítani.”4'9 Problémát csak az jelentett, hogy közülük sokan nem rendelkeztek igásjószágokkal.420 Az elkészült téglaégető kemencék helyéről, számáról, méretéről, továbbá az előállított tégla mennyiségéről sajnos nincs információ, ám az előbbiek minden bizonnyal hasonlóak lehettek a régészeti kutatásokon feltárt őriszentpéteri (1500-as évek eleje) és békéscsabai (XIV-XVI. század) objektumokhoz, amelyek 29-33 m2-es égetőfelülettel rendelkeztek.421 Látványban igen közel állhatták hozzájuk azok a kemencék, amelyeket Nicolo Angielini - későbbi másolatokban fennmaradt - ábrázolásának köszönhetően ismerünk a közel egykorú, 1566. évi Győrt és környezetét megörökítő látképen 422 (7. kép) Tekintettel a Szolnokon kimutatható építőanyag-hiányra, az elvégzésre váró feladatok nagyságrendjére és a mielőbbi befejezés sürgető kényszerére, bizonyosra vehető, hogy falazótéglára csúcsszükséglet merült fel.423 így kézenfekvőnek tűnik, hogy a várbelső épületeinek egy jó részét ebből a helyben készített termékből építették.424 Mindezek alapján megkérdőjelezhető Ascanio Centoriónak

419 GYÁRFÁS István 1885.44.

420 GYÁRFÁS István 1885.44.

421 VALTER Ilona 1987.; LŐRINCZY Gábor 1992.167-172.

422 GEREVICH László 1983.408. Fig. 55.; SZÉKELY Zoltán 2004.; PÁLFFY Géza 2011.22.42.54.

423 Egerben ekkoriban 10.000 tégla előállításáért 4 forintot, egy fertály búzát, 5 bárányt és egy sajtot kapott a vállalkozó. Lásd: SZEDERKÉNYI Nándor 1890.126.

424 KERTÉSZ Róbert 2010. Bagi Gábor azon elméletének megszületésében, amely szerint az „erődítményt fokozatosan modernizálják, átalakítják, számos erődrészét [...] kőből, illetve téglából építik fel” (BAGI Gábor 2011.) - egyebek mellett - feltételezhetően a Sarusi Kiss Béla által közölt regeszta fentebbi kemence-adata is szerepet játszhatott. A rendelkezésre álló forrásokból viszont teljesen másra következtethetünk: 1550 őszén a lőporraktár

az a megállapítása, hogy „bent a várban minden fából készült és más olyan anyagból, ami mind szinte ezer mérföldről is magához vonzotta a tüzet.”425 Nem nyert igazolást az a Kaposvári Gyula-féle teória sem, amely szerint a vár gótikus templomába „1551 -ben, a vár felszerelésekor - mint biztonságos helyre - a lőport ide helyezték el.”426 A források tükrében ugyanis egyértelműen leszögezhető, hogy Szolnokot már 1550 őszén ellátták tüzérséggel, sőt a lőporraktár is állt, ráadásul az erősség területén a XVI. században minden bizonnyal nem is volt templom.427

A várfalak építőanyaga és beszerzésének problémái, forrásai

Általánosan elfogadott vélemény szerint a XVI. század közepi szolnoki végvár védműveinél a palánkfalazást alkalmazták.428 Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy az ettől eltérő elképzeléseknek az utóbbi több mint 120 évben - ezen belül is különösen az elmúlt közel négy évtized óta - folyamatosan bővül a tárháza, amelyeket írásban, kiállításon és előadás formájában adtak közre. Ismereteink szerint annak a minden alapot nélkülöző teóriának, hogy a vár bástyáit (termés)kőből emelték, Czímer Károly volt a szellemi atyja.429 Egy hosszabb szünet után ezt melegítette fel Szántó Imre,430 és az ő közvetítésével kitörölhetetlenül gyökeret vert, elsősorban a helytörténeti irodalom egy részében.431 A tézis egyfajta továbbfejlesztéseként, a Damjanich János Múzeum 1996 decemberében

emeléséről tudósító fentebbi Aldana-levél ugyanis azt szemlélteti, hogy már

az első épületek kivitelezésekor problémát jelentett a szilárd falazóelemek

előteremtése, hiszen csak bontásból tudták megoldani. A munka dandárja, a vár további építményeinek felhúzása azonban még hátra volt, tehát 1551 tavaszán a megnövekedett építőanyag igények kielégítése érdekében létesítettek és működtettek téglaégető kemencét (kemencéket). A várfalakkal összefüggésbe hozható téglaégetésnek, illetőleg téglából kivitelezett várfalaknak ugyanakkor nincs nyoma az 1550. november közepe és 1552 augusztusa közötti forrásokban. „Az 1552-es ostromot részletesen tárgyaló

Ascanio Centorio sem tud tégla- és/vagy kőfalazatról, hiszen: »a védőművek csaknem mind földből voltak építve« [BELITZKY János 1969.142.]. Hasonlóan nyilatkozik Tinódi Sebestyén »Csak nagy magas töltés néki fala vala« [TINÓDI Sebestyén 1984. 217.], továbbá Istvánffy Miklós »földből és pázsi- tos hantból, fűzfavesszőt rakván köziben« [ISTVÁNFFY Miklós 2003.204.].” Lásd: KERTÉSZ Róbert 2012.47.10. jegyzet.

425 BELITZKY János 1969.141.

426 KAPOSVÁRI Gyula 1971.87. Lásd még: KAPOSVÁRI Gyula 1988.14.

427 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b.

428 GOROVÉ László 1820.19-20.27.; PALUGYAY Imre 1854.303-305.; GYÁRFÁS István 1879.43.; SOMOGYI Ignácz 1885.1.; THALLÓCZY Lajos 1885. 55.; SOMOGYI Ignácz 1886L; SZENDREI János 1889.126.138.; SZEDERKÉNYI Nándor 1890.119-120.; HILD Viktor 1894. 8.; BALOGH Béla 1927. 166.; PATAKI Vidor 1931.104.; SCHEFTSIK György 1935.329.; KOMÁROMY József 1943. 84-86. 88.90.; KAPOSVÁRI Gyula 1956. 37-38.; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 82-85.; MAROSI Endre 1974. 61-62.; NEMES Gerzson 1975. 41.; KOVÁCS Gyöngyi 1982. 85-86.; KAPOSVÁRI Gyula 1983. 162-163.; KOVÁCS Gyöngyi 1984.2.; SUGÁR István 1985.253-255.; POLGÁR Zoltán 1996. 107.; SZABÓ László 1996. 81.; SZABÓ László 1998. 33.; SZIKSZAI Mihály 1998.156-157.; MOLNÁR Erzsébet 2002.11.; BÚZÁS Gergely et al. 2003.381.; VÖRÖS István 2005.28.; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 37-38.; BERTÓK T. László 2010. 20.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 70-72.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.52.10/3. ábra.

429 CZÍMER Károly 1891.255.

430 SZÁNTÓ Imre 1975.43.; SZÁNTÓ Imre 1985.44.

431 NAGY József 1978.39.; SZABÓ István-SZABÓ László 1979.11.; BAGI Gábor 2000.15.; SIMON Béla 2002.103.; M. ROMÁN Béla 2011.34.

412