Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei
TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY A későbbiek során még két itáliai szakember neve merült fel. Komáromy József Alessandro da Vedano mellett tette le a garast, akinek tervét Dobó István és Zay Ferenc vizsgálta volna felül.198 Valószínű, hogy Komáromy ennek forrását Pataki Vidor egy tucatnyi évvel azelőtt megjelent tanulmányából meríthette.199 Vedano beemelése azonban tévedésnek bizonyult, mert ő évekkel korábban, 1542-től 1548-ig dolgozott Egerben,200 továbbá nem építőmester volt, hanem kőművesmester, következésképpen 1550-ben a szolnoki vár terveinek kidolgozásában aligha működhetett közre.201 Nemrég pedig egy újszerűnek tűnő koncepcióval állt elő Bagi Gábor, aki szerint az „első lépcsőben”, 1550. november végére „ténylegesen magyar módra” a palánkvár készült el. „Ugyanakkor a későbbiekben ezt az erődítményt fokozatosan modernizálják, átalakítják, számos erődrészét [...] kőből, illetve téglából építik fel.”202 Bagi úgy vélte, hogy a „második szakasz átépítésének terveit” a nápolyi születésű Giovanni Maria di Specie Casa „hadmérnök”203 alkotta meg, aki magában a kivitelezésben ugyancsak meghatározó szerepet játszott. Nem szabad szem elől téveszteni ugyanakkor, hogy Szolnok legelső tervének elkészítése és a várépítés vezetése kapcsán is több kutató exponálta Specie Casa (Speciecasa, Specia Casa, Speciacasa, Speziacasa) személyét - Bagi Gábort már évtizedekkel megelőzően.204 Sőt valójában Korpás Zoltán volt az első, aki Giovanni Maria di Specie Casa szolnoki időszakát, amely szerinte 1550 novemberétől majdnem egy éven keresztül tartott, „alapos és tartós munkálatokénak minősítette, míg az Áldana irányította megelőző két hónapét hevenyészettnek.205 Amennyiben alaposabban tanulmányozzuk a Specie Casára vonatkozó forrásokat és interpretációkat, akkor meglepő eredményre jutunk. Az egri számadáskönyvekben Joannes Maria keresztnév alatt 1550-ben feltűnő kőműves- mestert elsőként Pataki Vidor feltételesen,206 majd Détshy Mihály egyértelműen azonosította Joannes Maria di Specie Casa építőmesterrel.207 Később azonban ezt Détshy visszavonta, és megállapította, hogy míg 1550. április 9-től 1552. március 12-ig Joannes Maria kőművesmester „nagyszámú segédjével Eger várának megerősítésén” jeleskedett, addig Specie Casa „akkor Komáromban irányította mint építőmester a munká- latokat,”208 Ebből következően kijelenthető, hogy Specie Casa Szolnok kapcsán eddig feltárt tevékenysége csupán megalapozatlan feltételezések zűrzavarából áll, és semmi közük nincs a valósághoz. Ennek isme198 KOMÁROMY József 1943.83-84. 199 PATAKI Vidor 1931.102. 200 MAROSI Endre 1974.46.68. 201 KERTÉSZ Róbert 2010. 202 BAGI Gábor 2011. 203 Amint erre fentebb már utaltunk, a hadmérnök kifejezést csak a XVII. századtól használták. Lásd: DOMOKOS György 2000.41.161. jegyzet. 204 GYALOKAI Jenő 1936. 322.; MAROSI Endre 1974. 61-62. 67.; KOVÁCS Gyöngyi 1984.4.; SZÁNTÓ Imre 1975.51. 22. jegyzet; SZÁNTÓ Imre 1985. 45.30. jegyzet. 205 KORPÁS Zoltán 1999.12-13.; KORPÁS Zoltán 2008.243-244. 206 PATAKI Vidor 1931. 103. 106. Eredményei Leone Andrea Maggiorotti (GYALOKAI Jenő 1936.322.) és különösen Marosi Endre (1974. 46. 61-62. 67.), majd az utóbbi kutatóra hivatkozva Szántó Imre (1975. 51. 22. jegyzet; 1985.45.30. jegyzet), Kovács Gyöngyi (1984.4.), Korpás Zoltán (1999. 12-13.; 2008.243-244.) és Bagi Gábor (2011.) révén váltak egyre szélesebb körben ismertté. 207 DÉTSHY Mihály 1963.175. 208 DÉTSHY Mihály 1994.229. Specie Casa magyarországi működésére lásd még: BANFI, Florio 1932. rétében pedig okkal feltételezzük, hogy 1550-ben Egerben és Szolnokon egyáltalán nem dolgozott hivatásos várépítész, tehát - jelenlegi ismereteink szerint - ilyen szakember nemcsak a Tisza-parti végvár terveinek elkészítéséből nem vehette ki a részét, hanem az erődítések létesítését sem felügyelhette.209 Szakály Ferenc szerint viszont „Szolnok felépítése jelentősebb vállalkozás volt annál, semhogy gondos előzetes tervezés nélkül hozzáfogtak volna.”2'0 A források alapján több tervre és/vagy vázlatra, alaprajzra is következtethetünk. Egy ilyen létezését egyrészt megerősíti Áldana tábormester az 1550. szeptember 30-án Szolnokon kelt, I. Ferdinánd királynak címzett levelében, amikor említést tesz arról, hogy „miután együtt a Gróffal211 visz- szatértem ide, megtetszett neki az a terv, amelyet már építeni is kezdtem az árokkal az egyik víztől a másikig és a két hozzá csatlakozó bástya, hasonlómódon az is, hogy az építésen éjjel-nappal a lehető legnagyobb sietséggel dolgozunk. [...] A rajzot a Gróf elvitte magával, hogy megküldje Őfelségének, amely révén megismerheti a vár kedvező helyzetét. [...] A hely, a bástyák és az árok hosszúságát Őfelsége a rajzhoz csatolt méretek alapján tanulmányozhatja.”2'2 Másrészt Verancsics Antal 1550. október 12-én kelt levelében az alábbiról tájékoztatja Nádasdy Tamást: „Küldöm neked a valódi formára megrajzolt Szolnokot.”2'3 Flarmadrészt Salm generális 1550. október 29-én írt, jelen tanulmányban közölt tudósításában ugyancsak felbukkan egy vázlat/alaprajz, „amelyen látható maga az erődítmény, a bástyák és a védművek.”2U Végül ebbe a sorba illeszthető Reichprecht von Ebersdorf főhadparancsnok-helyettes (1545-1552) és magyarországi hadimarsall (1547-1552)215 1551. január 21-ei, Nádasdy Tamásnak írt levele, amelyben leszögezi, hogy a Szolnokon folyó „építkezés, a mint ennek térképéből, vagy rajzából látjuk, még befejezetlen.”2'6 Szinte bizonyosra vehető azonban, hogy ezek a rajzok nem az eredeti elképzeléseket ábrázolták, hiszen akkor már hetek, sőt - Reichprecht von Ebersdorf főhadparancsnok-helyettes levelének dátumát alapul véve - hosszú hónapok óta dolgoztak, hanem az éppen aktuális verziót, azaz az aktuális erődítési állapotokat. Az Expediciónt olvasva egyértelműnek tűnik, hogy az előkészítéssel komoly problémák adódhattak, és a legelső terv csak provizórikus szereppel bírhatott, vagy még inkább csupán az elinduláshoz nyújthatott támpontot. Menet közben, az építkezések megkezdése után nem sokkal ugyanis alapvető változtatásokat hajtottak végre.217 Don Bernardo először egy háromszög alaprajzú erősség kivitelezéséhez fogott hozzá.218 „S minthogy Áldana szívvel-lélekkel és felette szaporán dolgozott, negyven nap alatt készen állt a három sudár bástyával megerősített, védhető vár.”2'3 Lényegében ezt támasztja alá Salm 209 KERTÉSZ Róbert 2010. 210 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.38. 211 ifj. Niklas Graf zu Salm und Neuburg (1503-1550). Lásd: PÁLFFY Géza 1999. 229.257-258. 212 KORPÁS Zoltán 1999.94-96. 213 VERANCSICS Antal 1865.135. No. LIX. 214 MNL GyMSM SL SVL, Collectio Oerteliana, Lad. VI. et F. História et alia. Fase. II. Nr. 65. 215 PÁLFFY Géza 1999.228.243. 216 XIX. század végi regeszta: ILLÉSSY János 1893.656. 217 KERTÉSZ Róbert 2010. 218 Az, hogy először egy háromszög alaprajzú várat terveztek, nem vall nagy hozzáértésre - legfeljebb a terep miatti kényszerrel magyarázható -, mivel a valódi olasz rendszerű várak közt a legkisebb is négyszögű, egyszerű tűzvezetési és elrendezési okok miatt. 219 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.116. 400
