Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Selmeczi László: Balaszentmiklós és a kunok

TISICUM XXII-TÖRTÉNETTUDOMÁNY

van, ami meggondolásra késztet. A Lányi Sámuel által 1845-ben készített Tisza-térképen a Kengyel víz jobboldali ágánál Felső-Varsány puszta részeként került berajzolásra a Görbe lapos, amely egy lefűződött, feltöltődött Tisza-ág. A Görbe lapos alighanem a határleírásban feltüntetett Zebeli völggyel azonos. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy ezzel a helynévvel kapcsolatban már Laszlovszky is arra gondolt, hogy „egy hajdani, a

XI. századra kiszáradt folyómeder lehetett.”45 46 Uetcudi sírja a Zebeli völgyben volt. Miután igen valószínű, hogy a Zebeli völgy a Görbe lapossal azonos, csupán két halom jöhet számításba Uetcudi sírjaként. Az egyik a lapos északi végénél található Sete Pál halma, a másik a Görbe laposnak a Kengyelhez való egykori csatlakozási helyénél található Pety halom.45 A Pety halomról eleddig semmit sem tudunk, a Beke Pál halma,47 amely jelenlegi nevét a török hódoltság idején kapta, honfoglalás kori temetőt rejtett földjében, s esetleg ebben a temetőben lehetett a valami miatt elhíresült Uetcudi sírja is.

A Váradi Regestrum tüzesvas-próba jegyzéke (1208-1235) további öt települést említett erről a környékről,48 melyek Bala,49 Barta,50 Fegyvernek, Pó és talán Kér-Kenderes.51 Közülük Bálán és Bartán abban az időben minden valószínűség szerint várnépek (várjobbágyok) laktak, sőt Fegy- vernekről is századokba szervezett embereket említettek.52 A Póról feljegyzett Pói Sebestyén, akinek jobbágyait: Miklós fiai Mihályt és Kepét lopással vádolták, kisebb világi birtokos lehetett.53 Ugyancsak a tatárjárás előtt létezett már Fegyvernek és a Szent László kori határleírásában említett Tisza menti Szakállas.54

A főesperesi székhely Szolnokon volt,55 a szerzetesi egyházszervezet legjelentősebb Árpád-kori intézménye minden bizonnyal a mai szajoli határban a Tisza partján sejthető tenyői monostor volt.56 Már Kovacsóczy

45 LASZLOVSZKY József 1986.20.

46 SUGÁR István 1989.143.

47 Uetcudi sírjáról: HÉJA László 2010. 23.; SUGÁR István 1989.107.; MADARAS László 2006.213-251.

48 Természetesen csupán azokat a településeket sorolhatja fel a forrás, amelyekről keletkezésének idejében tüzes vas próbára idéztek be perben lévőket.

49 GYÖRFFY György 1987.69.; BAGI Gábor 2001.149-150.; HÉJA László. 2010.16-18.

50 GYÖRFFY György 1987.69.; HÉJA László 2010.28.

51 KANDRA Kabos 1898.123-125., 133-135.; GYÖRFFY György 1987. 69., 92-93., 107.; K. FÁBIÁN Ilona 1997.27., 29., 63., 115. és 86.; BAGI Gábor 2005.33.

52 BAGI Gábor 2005.33.

53 KANDRA Kabos 1898.123-125.; BAGI Gábor 2005.34.

54 GYÖRFFY György 1987.132.; BAGI Gábor 2001.158-160.; HÉJA László 2010.29-30.

55 BAGI Gábor 2005.28. Hangsúlyozta, hogy a főesperesek a XII. század végéig jelentős szerepet játszottak a térítések befejezésében, az egyházi igazgatás alsó szintjét jelentő templomok, plébániák alakításában. A plébániaszervezet kialakulásának folyamatát jellemeznék a templomok védőszentjeire vagy egyes jellemzőire utaló helynevek.

56 Györffy az apátság alapítólevele alapján annak Tisza melléki birtokai között

Csanyt, Alpári, (íisza)Ságot és (Tisza)Sápot sorolta fel. GYÖRFFY György

1966. 443. Benedek-Zádorné vele szemben Alpár, Ság és Sáp mellett

Tenyőt említi, valószínűleg tévesen. BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.246. A Tenyőre vonatkozó fennmaradt legkorábbi adatunk

1299-ben keletkezett. Fügedi Erik a monostort a XIII. századi lateráni kanonoki egyházak közé sorolta. BAGI Gábor 2005. 28-29.; GYÖRFFY György

1977.331.; KRISTÓ Gyula 1999.87.; TÖRÖK József 2003.29.

megírta: A hajdan messze ellátszó monostori egyház kétségtelen bizonysága annak, hogy volt idő, mikor a vidéknek erkölcsi súlypontja ide esett. Sajnos, hogy éppen azok eddigelé ismeretlenek, akik ennek legfőbb esz- közlői és előmozdítói voltak. Tenyő urai elannyira ismeretlenek névszerint, hogy nem ismerjük alapítóját, nem tudjuk alapítása korát és a szerzetes családot, amely fiaival a monostort benépesíté."57 A monostorral kapcsolatos történészi vélekedéseket Bagi Gábor gyűjtötte egybe.58 Pázmány Péter a XVII. században Appendixében" úgy vélekedett, hogy „Szent Péter apostol tenyői prépostságát" az Ágostonrendi szentsír lovagrend" számára hozták volna létre. A Jeruzsálemben Arnulf pátriárka által 1114-ben alapított és a Szentföldről Jeruzsálem eleste (1187) után kiszorult Szent Sír kanonokrend prépostságai II. András uralkodása idején terjedtek el.59 Pázmánnyal és követőivel ellentétben Bárt- fai László, majd Györffy György úgy vélték, hogy Tenyő a Szolnok nem Benedek-rendi nemzetségi monostora volt, amelynek Szent István kori alapítását is lehetségesnek tartották.60 Fügedi Erik pedig Tenyőmonostort a XIII. századi lateráni kanonoki egyházak közé sorolta.61 Törökszentmiklós környékének a tatárjárás előtti Árpád-kori települései a Tisza mellett keletkeztek rendre „az ártéri szigeteken vagy magaspartokon", ahol három különböző terepszint és a nekik megfelelő talajféleség találkozott. A folyó vagy állóvíz (morotva) halászatra, az ezt övező időszakosan vízzel borított ártér az állatok legeltetésére és más haszonvételekre, míg az árvízmentes magaslatok szintje megtelepedésre és művelésre volt alkalmas.62 A települések nagyobb része, így pl. Szakállas és Bállá melletti fokok vize a Törökszentmiklós északi oldalán levő nagy lapályban terült szét. Az áradáskor ideömlött vizet a Tinóka-ér mélyen beágyazódott medre vezette le, amely Szajolt délről megkerülve torkollott a Tiszába. Püspöki felett a Décse fokon keresztül ömlött a Tisza vize az ártérre.63

A tatárjárás következményei Törökszentmiklós környékén

A tatárjárás Törökszentmiklós környékének népességszámát is jelentős mértékben csökkentette. A betörő mongolok okozta pusztítás mértéke az Alföldön sokkal nagyobb volt, mint az ország más területein. Egyes számítások szerint a népességvesztés a Tiszántúlon, amelyet a tatár seregek nem is egyszer,jártak meg", elérte, sőt helyenként meghaladta a 75%-ot,64 a későbbi Nagykunság pedig „úgyszólván kiürült."55 Erre bizonyságul szolgálhat, hogy az 1332/37-es egyházi tizedjegyzék a szolnoki főesperességben közel száz évvel a tatárjárás után is még csak öt

57 KOVACSÓCZY István 1886. 313.

58 BAGI Gábor 2005.28-29.

59 A váczi egyházmegye történeti névtára. 1915. I. 86-87.; TÖRÖK József 2003.28-29.; KURECSKÓ Mihály-STOSSEK Balázs 1998.100.

60 GYÖRFFY György 1977.331. „Szolnok leszármazottai, a Szolnok-nembeliek Szolnok megyében, a vár körül birtokoltak... Tenyőn emelkedett nemzetségi monostoruk is."

61 BAGI Gábor 2005.29.

62 KÁROLYI Zsigmond-NEMES Gerzson 1975.25.

63 KÁROLYI Zsigmond-NEMES Gerzson 1975.20.

64 SZŰCS Jenő 1993.4.

65 GYÖRFFY György 1987. 51.

366