Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Hegedüs Gabriella: Rzeczpospolita királyválasztó intézményeinek kialakulása és azok működése – Báthory István lengyel trónra jutásának tükrében (1574–1576)

HEGEDŰS GABRIELLA: A RZECZPOSPOLITA KIRÁLYVÁLASZTÓ INTÉZMÉNYEINEK KIALAKULÁSA

ÉS AZOK MŰKÖDÉSE - BÁTHORY ISTVÁN LENGYEL TRÓNRA JUTÁSÁNAK TÜKRÉBEN (1574-1576)

4. Báthori a lengyel trónra pályázók között

De hogyan került az erdélyi fejedelem, egy a lengyel nemesek közül sokakkal egyenrangú úr a jelöltek ezen egyedülálló névsorába? A törvény szerint bármely katolikus nemes jelöltethette magát, legyen az hazai vagy külföldi, aki fogadja, hogy a Rzeczpospolita területéről fogja irányítani az államot, és leteszi a koronázási esküt.73 A lengyel trónra jutás lehetősége tehát gyakorlatilag bárki előtt nyitva állt.74 Ennek ellenére Báthorit 1574-ben egyáltalán nem foglalkoztatta lengyel királlyá koronázásának gondolata, főleg mivel egyelőre a Békés Gáspár-féie probléma foglalta le idejét és energiáját.75 Ugyanakkor Valois Henrik szökését követően a Habsburgok nagy eséllyel pályáztak a Rzeczpospolita trónjára, s a Habsburgok lengyelországi befolyásának érvényesülése fokozta volna az Erdélyre nehezedő nyomást.76 Báthori István számára tehát az elsődleges cél ennek megakadályozása volt, és ennek érdekében minden követ megmozgatott. Eleinte közvetett módon próbált nyomást gyakorolni a királyválasztás eseményeire. Három hónappal megelőzve a lengyel diplomáciát (mindössze néhány héttel Henrik távozása után!) már 1574 júliusában tájékoztatta az Oszmán Birodalmat a Rzeczpospolita megüresedett trónjáról és az esetleges királyjelöltek személyéről. Rácz Péter, a fejedelem követe természetesen csak olyan dez- információkat továbbított a Porta felé, amelyek a Fejedelemség érdekeit legjobban szolgálták. A szultán közvetlen tanácsát, a dívánt nyugtalanította a hír, miszerint Erdélyben „úgy” tudják, IV. (Rettegett) Ivánt vagy valamely Habsburg jelöltet vették számításba a köztársaság nemesei, mivel mindkét nagyhatalom térnyerése felborította volna a közép- és kelet-európai erőegyensúlyt - a törökök rovására. Másképpen fogalmazva: egy koalíció, amely felborítja a hódításképtelenség egyensúlyát, egyáltalán nem szolgálta a Porta érdekeit. Báthori elképzelése tehát tökéletesen egybeesett a Porta politikai célkitűzéseivel. A követ mondandója végén óvatosan közölte, vannak olyan vélemények is Krakkóban, melyek Báthori Istvánt szeretnék a trónon látni.77

A birodalmi ügyeket intéző díván, Szokollu Mohamed nagyvezérei az élen azonnal elindította lengyel területre futárát, így már 1574. szeptember 10- én közölhette az országgyűlésre összegyűlt nemesekkel a csausz, miszerint a Porta nem nézné jó szemmel a trónon IV. Ivánt vagy a Habsburgokat. Ugyanakkor nincsen ellenvetésük Jan Kostka vajda és II. János svéd király ellen, „de nem emelne kifogást Báthori István, a szultán hű alattvalójának személye ellen sem”.78 Fontos hangsúlyozni, miszerint az Oszmán Birodalom ebben a sorrendben, csak harmadikként javasolta az erdélyi fejedelmet lengyel királynak, és nem egyetlen támogatottként!79 Mindezidáig pusztán néhány határ menti nemes hallott csak az erdélyi fejedelemről, de számukra is csak annyit jelentett, mint bármelyik másik lengyel vajdaság urát.80 Ez a Portának elhintett és általuk továbbított hamis információ azonban megalapozta az erdélyi fejedelem útját a lengyel koronáig.81

73 DAVIES, Norman 2006.270.

74 HÜPPE, Siegfried 1894.136.

75 GEBEI Sándor 2001/c 5.

76 Uo.5.

77 Uo. 2.; GEBEI Sándor 2007.26-27.

78 GEBEI Sándor 2001/c 2.; GEBEI Sándor 2007.27. Egyes források szerint az 1575 májusában Varsóba érkezett török csausz már csak a svéd királyt és az erdélyi fejedelmet ajánlotta a szejm figyelmébe.

79 GEBEI Sándor 2001/b 14.; GEBEI Sándor 2007.27.

80 GEBEI Sándor 2001/c 3.; GEBEI Sándor 2007.27.

81 GEBEI Sándor 2007.27.

Az interregnum és a királyjelölő országgyűlés 1575. májusi kihirdetését követően megindultak a diplomáciai küzdelmek. Ettől a pillanattól kezdve a jelöltek minden eszközt bevetettek befolyásuk növelésére, a Rzeczpospolitán belüli hatalmi, politikai bázisuk kiépítésére, és a király- választás küzdelmeibe ekkor már az erdélyi fejedelem is bekapcsolódott - ugyan egyelőre még mindig csak közvetett módon. Báthori első lépése a császár Lengyelországi térnyerését volt hivatott megakadályozni: 1575. július 13-án (tehát a már kihirdetett interregnum időszakában) levélben értesítette a lengyel szenátust, miszerint Miksa német-római császár és magyar király uralkodói szavát megszegve Békés Gáspárt bátorította, sőt, támogatta az erdélyi fejedelem ellenében.82 Ez a jogsértő magatartás nagy csorbát ejthetett a Habsburg uralkodó tekintélyén. Ez a lépés arra enged következtetni, hogy Báthori ekkor szánta el magát végleg a királyválasztáson való részvételre, és az ellenfél lejáratásával próbálta meg befolyását, valamint támogatóinak számát növelni.83 Az erdélyi fejedelem kezdetben csekély hírnevét elsősorban az 1575 nyarán, a Miksa császár által támogatott és az erdélyi trónra szánt Békés Gáspáron aratott győzelme tovább növelte. A Valois Henrik által gyilkosság miatt örökre száműzött Zborowski Samuel Báthori seregében harcolt a lengyel zsoldosok élén a Kerelőszentpálnál, és a csata után hazatérő lengyel katonák országszerte az erdélyi fejedelem hadvezéri képességeiről, műveltségéről, vallásosságáról, bőkezűségéről, Erdély gazdagságáról áradoztak.84 Báthori István tulajdonképpen a Zborowski család ösztönzésére kapcsolódott be direkt módon a királyválasztás küzdelmeibe, és ugyancsak nekik köszönheti nevének ismertté válását Kis-Lengyel- országban. A nyolc Zborowski fiú közül ötnek a nevét kell megemlíteni, elsősorban ők vettek részt az országos politikában, valamint Báthori István trónra jutásának eseményeiben. A krakkói vajda, Piotr Zborowski és testvére Jan, a gnieznói kastellán (várnagy) egyelőre csak a háttérből támogatta fivérük, Andrzej udvari marsall elképzelését. Teljes nyíltsággal nem is nagyon támogathatták volna, hiszen testvérük száműzött, ráadásul Piotr, a testvérek közül a legmagasabb tisztségben lévő, annak idején Valois Henriket támogatta, így annak szökését követően elvesztette erkölcsi tekintélyét.85 De a Porta levelét követően Samuel, a lengyel zsoldosok és a Zborowski fivérek által a Báthori név lassan beszivárgott az országos politikába.86 (Az ötödik fiú, Krzysztof az egész választás alatt hű maradt Miksához.)

Népszerűségét és ismertségét tovább növelendő Báthori István Lengyelországba küldte orvosát, Giorgio Blandratát, aki jól kiismerte magát a lengyel viszonyok között, hiszen I. (Öreg) Zsigmond lengyel király és litván nagyfejedelem második feleségének, Bona Sforzának, majd lányuknak, Izabellának volt az udvari orvosa. Miután Izabella hozzáment Szapolyai Jánoshoz, Blandrata sorsa összefonódott Erdély sorsával. Követte Izabellát Magyarországra, és idővel fiánál, az első erdélyi fejedelemnél, János Zsigmondnál folytatta mesterségét. így „örökölte meg” Báthori az udvari orvost, aki 1575 augusztusától Krakkóból87 igyekezett megszervezni Báthori számára a politikai bázist - szavakkal és pénzzel.88 A fejedelem követe az első perctől kezdve kettős diplomáciát folytatott:

82 GEBEI Sándor 2007.28.; GEBEI Sándor 2001/b 14.

83 GEBEI Sándor 2007.28.

84 GEBEI Sándor 2001/b 14.

85 GEBEI Sándor 2001/c 2.

86 Uo. 2.; GEBEI Sándor 2007.27-28.

87 VERESS Endre 1911.91. Szeptemberben érkezik Krakkóba.

88 GEBEI Sándor 2001/b 15.; GEBEI Sándor 2007.27.

581