Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Hegedüs Gabriella: Rzeczpospolita királyválasztó intézményeinek kialakulása és azok működése – Báthory István lengyel trónra jutásának tükrében (1574–1576)

HEGEDŰS GABRIELLA: A RZECZPOSPOLITA KIRÁLYVÁLASZTÓ INTÉZMÉNYEINEK KIALAKULÁSA

ÉS AZOK MŰKÖDÉSE - BÁTHORY ISTVÁN LENGYEL TRÓNRA JUTÁSÁNAK TÜKRÉBEN (1574-1576)

Irodalom

BARDACH, Juliusz

1985. Országgyűlési követválasztás Lengyelországban a 16-18.

században. In: Világtörténet 1985/4.100-124.

DAVIES, Norman

2006. Lengyelország története. Budapest.

GEBEI Sándor

1999. A lengyel-litván Nemesi Köztársaság (Rzeczpospolita) ukrán politikája 1569-1648. között. Eger.

2001 /a. Báthory István lengyel király és az erdélyi fejedelemség kapcsolata a livón háború (1558-1583) befejezésének küszöbén 1579-1581-ben. Tanulmányok az erdélyi-lengyel kapcsolatok történetéből (16-17. század). Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei. Eger.

2001 /b. A lengyel-litván Res Publica és Báthori István. Tanulmányok az erdélyi-lengyel kapcsolatok történetéből (16-17. század). Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei. Eger.

2001/c. Az erdélyi fejedelmek és a lengyel trón. Erdélyi Múzeum 63. 2001/1-2.

2007. Az erdélyi fejedelmek és a lengyel királyválasztások. Szeged.

HALECKI, Oscar

1995. A nyugati civilizáció peremén. Budapest.

HEIDENSTEIN, Reinhold

1994. A királyválasztó gyűlésről. Báthory István emlékezete (Szerk.: NAGY László) Budapest.

HÜPPE, Siegfried

1894. A lengyel alkotmány története. Budapest.

PERÉNYI József

1962. Lengyelország története. Budapest.

PETNEKI Áron

1994. A lengyel nemesi köztársaság. In: Rubicon 1994/4-5.62-63

SZOKOLAY Katalin

1996. Lengyelország története. Budapest.

TOPOLSKI, Jerzy

1989. Lengyelország története. Budapest.

VERESS Endre

1911. Berzeviczy Márton (1538-1596). Budapest.

Gabriella Hegedűs

Die Ausstaltung der König wählenden Institutionen der Rzeczpospolita und deren Tätigkeit - in der Spiegelung der Erhebung von István Báthory zum polnischen Thron (1574-1576)

Mit der Union von Lublin vom Jahre 1569 kam einer der besondersten Staaten von dem damaligen Europa zustande: die Rzeczpospolita. Unter der bis zu ihrer dritten Aufteilung vom Jahre 1795 bestehenden polnischlitauischen Res Publica versteht man ein aus dem Polnischen Königtum und dem Litauischen Großfürstentum vereinigtes, aber nicht in allen Gesichtspunkten aus „einheitliches” Land, die von einem König geleitete „Adelsrepublik”. Nach der Annahme der Paragraphen von Henrik, also ab 1573 war die Tätigkeit der Rzeczpospolita theoretisch klar, aber praktisch chaotisch. Die ewige Angst des Adelstandes vor der Strebung des Herrschers nach dem Absolutismus und seine ewige Dilemma, den heimischen oder einen fremden König zum Thron zu erheben, waren die wichtigsten Fragen.

Ein solcher Staat konnte natürlich weder gewöhnliche Einrichtungen, Bräuche und Gesetze, noch im Laufe seiner Geschichte vorgegangene Ereignisse haben. Um die Staatseinrichtung der Rzeczpospolita, die Funktion des vom Senat und dem Unterhaus gebildeten Landestages, sowie den Vorgang der Königwahl zu verstehen, muss man zuerst kurz überblicken, wie eine „Adelsrepublik”, die von dem jeweiligen Herrscher geführt worden ist, zustande gekommen sei. Es muss gesehen werden, wie der Adelstand die Vorrechte erworben hat, die fast alle Momente der „goldenen Demokratie” bestimmt haben. Die Studie behandelt die Ausstaltung der König wählenden Einrichtungen der Rzeczpospolita, sowie deren Tätigkeit in der Spiegelung der Ereignisse, denen nach der Fürst von Siebenbürgen, István Báthory zum polnischen Thron erhoben wurde.

587