Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Hegedüs Gabriella: Rzeczpospolita királyválasztó intézményeinek kialakulása és azok működése – Báthory István lengyel trónra jutásának tükrében (1574–1576)
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY országgyűlésük, a szejm és ezzel együtt törvényhozásuk egyesült.18 Közösen döntöttek háború és adóügyekben, és ugyancsak az államegységet volt hivatott szimbolizálni a közös fizetőeszköz is.19 A közös szejm székhelye ezután Varsó lett, bár a koronázás előjoga továbbra is Krakkó városáé maradt.20 így jött létre egy soknemzetiségű ország Európa közepén, a korszak (államfejlődési szempontból) kivételesnek és egyedinek számító állama - a Rzeczpospolita. Az ország működésének állandó mozgatórugója a nemesség azon félelme, miszerint az uralkodó az abszolutizmus kiépítésére, és ezáltal az ő kiváltságaiknak és nemesi jogaiknak megsértésére törekszik. Véleményük szerint a királyi hatalom és a nemesi szabadság összeegyeztethetetlen és kibékíthetetlen. A királyi hatalom korlátozására és a nemesi szabadság megtartására, illetve a kettő közötti hatalmi egyensúly megtartására szolgáltak „a legigazságosabb és legdemokratikusabb” intézmények, törvények, melyek vigyázó őre a képviselők háza (izba poselska).2' Valójában egy kevert államforma valósult meg: „a király képviseli benne a monarchikus, a szejm feisőháza, a szenátus az arisztokratikus, az alsóház pedig a demokratikus elemet". A Nemesi Köztársaságban tehát sem a király, sem a törvényhozó testület, sem pedig a szejm nincs birtokában a teljes hatalomnak, ez tehát az arany demokrácia (z/ofa demokracja). Az alkotmány, a törvény uralkodik, és ennek hatálya alól még a király sem lehet kivétel - Jexregnat, non rex”22 Az „arany demokrácia” eszméje eredetileg egyenlőséget, a törvények megtartását és ezek védelmét jelentette, akár az uralkodóval szemben is. Ezt szolgálta a liberum veto is, melynek segítségével bárki, egyetlen ellenszavazattal megakadályozhatta egy javaslat törvényre emelkedését.23 Idővel kialakult a képviselőházban az egyhangúság elve, a képviselőket ugyanis nem önálló tagoknak, hanem az adott területeket képviselő személyeknek tekintették.24 így a Rzeczpospolita országgyűlésein, a szejmben kötelező érvényű volt az egyetértés, és minden eljárást eszerint kellett lefolytatni. A liberum veto alapján semmi nem léphetett jogerőre, amíg nem kapta meg valamennyi jelenlévő beleegyezését. Ilyenkor (az egyhangú egyetértés hiányában) felfüggesztették az üléseket, és bár a szünet órákig vagy napokig is tarthatott, egy efféle közjáték általában csak ideiglenesen akasztotta meg a szejm munkáját.25 (Az országgyűlés ilyen módon való félbeszakítására először 1652-ben került sor, egy Wtadystaw Sicinski nevű litván képviselő „nie pozwalam” (nem engedem) felkiáltása miatt.26) Van egy másik alkotmányos intézmény is a korabeli Rzeczpospolitában, amely hírhedttétette Európában a rendszert: a konföderáció (konfederacjá). Ebben az állampolgári engedetlenség alapvető joga fogalmazódik meg, és bárki létrehozhatta, akár a király is. Tulajdonképpen olyan társulásról van szó, amelyben a tagok összefogva esküt tettek, addig harcolnak sérelmeik védelméért, míg igazságot nem szolgáltatnak nekik.27 Ebben a fegyveres szövetségben is politikai véleménynyilvánításuk szabadságát figyelhetjük meg.28 18 PERÉNYI József 1962.95. 19 GEBEI Sándor 2007.8. 20 SZOKOLAY Katalin 1996.44. 21 PETNEKI Áron 1994.62-63. 22 GEBEI Sándor 2007.10. 23 PETNEKI Áron 1994.62-63. 24 TOPOLSKI, Jerzy 1989.111. 25 DAVIES, Norman 2006.280. 26 GEBEI Sándor 2007.16. 27 DAVIES, Norman 2006.276-277. 28 PETNEKI Áron 1994.62-63. 2. A nemesség előjogainak megszerzése Az állam politikai életében a szavazati joggal bíró nemesség tagjai (nobilis = pan, slachticz)29 játszották a főszerepet, annak ellenére, hogy a XVI. században még mindig csak azon törvények és intézmények kialakítása zajlott, amelyek későbbi egyeduralmukat megalapozzák majd. A slachticz, azaz a nemesség Lengyelország utolsóként kialakult rendje, bár ők maguk slachticz odwieczná-nak, vagyis „időtlen idők óta létező, ősi nemességhez" tartozónak vallották magukat.30 A XIV. században, Nagy Kázmér uralkodása alatt vívták ki maguknak az örökletesség elvét, mely által kivonhatták magukat az uralkodó ellenőrzése alól, és amely garantálta számukra a kizárólagosság és sérthetetlenség jogát.31 Mivel ekkortól a kiváltságokat már nem egy-egy személynek adták, hanem a nemesség egészének, amely így azokat mint testületi jogokkal bíró rend birtokolta,32 ettől a ponttól beszélhetünk jogilag egységes nemességről. A Rzeczpospolita összlakosságát a XVI-XVII. század fordulóján egyes történészek 8-10 millióra becsülik,33 és a slachticz ennek nagyjából 10%- át tette ki.34 Mások véleménye szerint a lakosok mintegy 6,6%-a tartozott ehhez a rendhez, de még ezek a legóvatosabb becslések is azt jelzik, európai mércét tekintve számuk kimagaslóan nagy volt. (Magyarországon és Spanyolországban ekkoriban a nemesek körülbelül 5%-át tették ki az összlakosságnak, míg Angliában ez a szám 2%, Franciaországban pedig mindössze 1 %!)35 A Nagy Kázmér uralkodását követő két évszázadban a nemesség ügyesen kihasználta válságos helyzetekben létrejött jó alkupozícióját, így újabb kiváltságokat vívott ki magának. Az 1374-es kassai törvényekben lánya trónutódlásáért cserébe I. Lajos magyar és lengyel király biztosította számukra a földadó alóli mentességet, II. (Jagelló) Ulászló alatt (mivel féltette fia jövőjét) elfogadottá vált az elv, miszerint a nemest letartóztatni és földjét elkobozni nem lehet, míg bűnösségét a bíróság ki nem mondta. A Német Lovagrend elleni küzdelmek során IV. Kázmér a nemesi gyűlések beleegyezésére utalta az új adók megszavazását és a hadsereg kiállítását.36 Az első országos nemesi gyűlésre János Albert uralkodásának idején került sor, és az ő nevéhez fűződik az 1496-ban kiadott rendelet, mely elismerte a nemesek kizárólagos földhasználati jogát.37 Ekkortól lép érvénybe, miszerint a képviselők jóváhagyása nélkül nem lehet népfelkelést hirdetni, a nemességre vonatkozó törvényeket hozni és rendkívüli adót kivetni.38 1501-ben Sándor király részben hogy gátat szabjon a nemesek további erősödésének, részben pedig mivel ez volt az ára a lengyel-litván unió megújításának, elrendelte, hogy a szenátus csak a vele egyenrangúaknak van alárendelve, és jogot kaptak arra, hogy kiváltságaik sérülése esetén kifejezhessék engedetlenségüket a királlyal szemben.39 De a következő pár évben a szejm ismét magához ragadta a hatalmat, és 1505-ben 29 GEBEI Sándor 2007. 8. 30 DAVIES, Norman 2006.173. 31 DAVIES, Norman 2006.174. 32 DAVIES, Norman 2006.176. 33 GEBEI Sándor 1999.273.; TOPOLSKI, Jerzy 1989.136. 34 PETNEKI Áron 1994.62-63.; SZOKOLAY Katalin 1996.45. 35 DAVIES, Norman 2006.179. 36 DAVIES, Norman 2006.177. 37 SZOKOLAY Katalin 1996.45. 38 SZOKOLAY Katalin 1996.45. 39 SZOKOLAY Katalin 1996.45.; DAVIES, Norman 2006.177. 578
