Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei
KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI Bailiffs Approaching the Third Millenium [Millennium] (szerk./ ed.: V. SZÁSZ József) Budapest, 261-310. CSORBA Csaba 1974. Adattár a X-XVIl. századi alföldi várakról, várkastélyokról és erődítményekről. Burgen, Kastelle und Festungen in der Ungarischen Tiefebene in den 10-17. Jahrhunderten. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972. (szerk.: DANKÓ Imre) 177-236. 1985. 17. századi végváraink a veduták és tervrajzok tükrében. In: Magyar és török végvárak (1663-1684) (szerk.: BODÓ Sán- dor-SZABÓ Jolán) Studia Agriensia 5. Eger, 131-151. DÁVID Géza 2005. Kászim vojvoda, bég és pasa. In: Uő.: Pasák és bégek uralma alatt. Demográfiai és közigazgatás-történeti tanulmányok. Budapest, 321-346. DÁVID Géza-FODOR Pál 2005. „Az ország ügye mindenek előtt való”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletéi (1544-1545,1552). ‘Affairs of State Are Supreme”. The Orders of the Ottoman Imperial Council Pertaining to Hungary (1544-1545, 1552). História Könyvtár, Okmánytárak 1. Budapest. DÉTSHY Mihály 1963. Munkások és mesterek az egri vár építkezésein 1493 és 1596 között. I. közlemény. Meister und Arbeiter am Bau der Burg von Eger im 15-16. Jahrhundert. Az Egri Múzeum Évkönyve 1. (szerk.: BAKÓ Ferenc) 173-203. 1964. Munkások és mesterek az egri vár építkezésein 1493 és 1596 között. Második közlemény. Ouvriérs et artisans dans les travaux de construction de la forteresse d’Eger (de 1493 á 1596). Az Egri Múzeum Évkönyve 2. (szerk.: BAKÓ Ferenc) 151-180. 1994. Adatok Joannes Maria Speciecasa hadiépítész életpályájáról. Daten zur Lebensbahn des Architekten Joannes Maria Speciecasa. In: Gero László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok (szerk.: PAMER Nóra) Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 227-234. DILICH, Wilhelm 1600. Ungarische Chronica. Kassel. DOMOKOS György 1997. Adatok a komáromi vár 16. századi építéstörténetéhez. Daten zur Baugeschichte der Burg in Komárom im 16. Jahrhundert. Limes 10/30. 67-92.162-163. 1997a. Az olasz várépítészet és alkalmazása a magyar végvári rendszer kiépítésében. Der italienische Festungsbau und seine Anwendung im Ausbau des ungarischen Grenzfestungssystems. In: Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században (szerk.: PETERCSÁK Tivadar) Studia Agriensia 17. Eger, 179-202. 1999. Törökkori várrajzok Stockholmban. Beszámoló a stockholmi Királyi Hadilevéltárban végzett kutatásról. Hadtörténelmi Közlemények 112.112-116. 2000. Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon. Budapest. 2006. Újabb adatok a szatmári erődítmény építéstörténetéhez az 1660-1670-es években. Castrum 4.47-70. DURO, Césareo Fernández 1890. Estudios históricos del reinado de Felipe II. El desastre de los Gelves (1560-1561). Madrid. ELEK István 1940. Az Alföld és Szolnok város települése. Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1940. évfolyam 35-36. számából. 1-11. ERDŐS Gyula 1998. Rickettsia-fertőzések. In: Népegészségtan (szerk. DÉSI Illés) Budapest, 143-144. EVLÍYÁ, Qelebi 2003. Evliyá Qelebi b. Dervi§ Mehmed Zillí: Evliyá Qelebi Seyahatnámesi. Topkapi Sarayi Kütüphanesi Bagdat 308 Numarali Yazmanm Transkripsiyonu-Dizini. 7. Kitap. Ház. DAGLI, Yücel-KAHRAMAN, Seyit Ali-DANKOFF, Robert, istanbul. ÉRI István 1961. (szerk.) A kisvárdai vár története. Kisvárda. FEKETE Lajos 1930. A hódoltság-kori törökség Magyarországra vonatkozó földrajzi ismeretei. Hadtörténelmi Közlemények 31.1-17. FELD István 2000. A gyulai vár a középkorban. In: A középkori Dél-Alföld és Szer (szerk. KOLLÁR Tibor) Szeged, 256-280. FODOR Ferenc 1956. Szatmárvár. Hadtörténelmi Közlemények 1956(3-4). 63-116. FODOR Pál 1985. Néhány adat a török végvári rendszer állapotáról a 17. század középső harmadából. In: Magyar és török végvárak (1663- 1684) (szerk.: BODÓ Sándor-SZABÓ Jolán) Studia Agriensia 5. Eger, 165-172. FORGÁCH Ferenc 1982. Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt. Sajtó alá rendezte: KULCSÁR Péter. Budapest. GACSÁRI KISS Sándor 1997. A római katolikus egyház története Szolnokon. Szolnok é. n. GÁDOR Judit-NOVÁKI Gyula 1976. Ausgrabung in der Erdburg von Abaújvár. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 28.425-434. 1980. Az abaújvári földvár sánca. Rampart of the Abaújvár Earthen Fort. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (szerk.: SZABADFALVI József) 43-77. GECSÉNYI Lajos 2010. A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563). The mysterious Thurzó. Francis Thurzó, the President of the Hungarian Chamber and the Court Chamber (1549-1563). Levéltári Közlemények 81.3-31. GERELYES Ibolya 1996. Török építkezések Gyulán (1566-1695). In: SZATMÁRI Imre- GERELYES Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez (szerk.: JANKOVICH B. Dénes) Gyula, 88-124. 2002. Gyula a török korban. In: A hódoltság régészeti kutatása (szerk.: GERELYES Ibolya-KOVÁCS Gyöngyi) Opuscula Hun- garica 3. Budapest, 163-170. 443
