Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI

hanem alaprajzukban és méretükben egyaránt markánsan eltértek egymástól. Emiatt csak részben fedték egymást: a jóval nagyobb kora újkorinak az Árpád-kori csak a keleti részével esett egybe! A talajmechanikai fúrások adatain túl még a vársziget modern topográfiai felmérésein is egyértelműen megfigyelhető, sőt a helyszínen ugyancsak érzékelhető, hogy a legmagasabb felszín lényegében az ispáni erősség területére esik.176

A várszigetről származó középkori szórvány régészeti leletek évtizedek óta ismertek.177 Korábban az erődítmény alatti Tisza-parton Árpád-kori edénytöredékeket és egy biztosan a XI. századra keltezhető ereklyetartó keresztet fedeztek fel.178 1973-ban a dzsámi feltárásakor kerültek elő „szépen díszített Árpád-kori cseréptöredékek”.179 1995-ben ugyancsak magában az ispáni várbelsőben, gázvezeték fektetéshez kapcsolódó földmunkák során bukkantak felszínre újabb, rendkívül fontos tárgyak. A kiásott ároknak a jelenlegi Szent István tér északnyugati szélén húzódó szakaszán, (4/18. kép) a kidobott föld átválogatásakor égett, hamus települési omladék kíséretében Árpád-kori leleteket - köztük a korszak legjellegzetesebb edénytípusának, a cserépbográcsnak több darabját -, valamint XVI. századi kerámia- és kályhacsempe töredékeket azonosítottunk.180 A XIV-XV. századi leletek hiánya arra utal, hogy az ispáni erősséget az 1241. évi tatár pusztítást követően lényegében felhagyták, és 1550-ig számottevő népesség nem telepedett meg.181 Ez a megállapítás összhangban áll Salm főhadparancsnoknak az 1550. október 29-én kelt, salzburgi érsekhez írt levelében foglalttal, mely szerint a földvár a királyi kontingensek megérkezésekor puszta, tehát lakatlan volt.182 A korábban bemutatott, egymástól független írott források alapján ugyanakkor egyértelműen kijelenthető, hogy a XI. századi föld-fa szerkezetű falak maradványai a tatárjárást követő több mint 300 év elteltével is szembetűnőek maradtak.183 Ez pedig 1550-ben nemcsak a végvár helyének kijelölésekor esett komoly súllyal latba, hanem - mint majd később látni fogjuk - a legelső tervrajzok elkészítésére ugyancsak döntő hatást gyakorolt, sőt erre a tényre a kivitelezés során csaknem végig tekintettel kellett lenniük.184

176 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 30-31.29-30. kép; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.52.10/1.10/3. ábra; KERTÉSZ Róbert 2012b.

177 SELMECZI László 1975.17.24-27. kép.

178 KAPOSVÁRI Gyula 1971. 87.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; SELMECZI László 1975.17. kép; BÓNA István 1996a. 232.; BÓNA István 1998.59.

179 Jegyzetek egy ásatáshoz. Szolnok megyei Néplap 1973. szeptember 2.5.

180 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.69.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b.

181 Németh Péter (1995.111.) tévedett, amikor úgy vélte, hogy „jelentéktelen sáncok állhatták ott eredetileg”, amelyek „a középkori mezőváros (1429: civitas; 1455: oppidum) árokkal, palánkkal körülvett” területét övezték. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b.

182 MNL GyMSM SL SVL, Collectio Oerteliana, Lad. VI. et F. História et alia. Fase. II. Nr. 65.

183 A XI. századi szolnoki erődítmény XVI. század közepi állapotára vonatkozó következtetés egyáltalán nem meglepő, hiszen jól ismert, hogy az ispáni várak egy részénél a föld-fa szerkezetű sáncok még napjainkra is jelentős méretűek, például Abaújvár, Borsod és Szabolcs. Lásd: NÉMETH Péter 1973.; GÁDOR Judit-NOVÁKI Gyula 1976.; GÁDOR Judit-NOVÁKI Gyula 1980.; WOLF Mária 2001.

184 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b.

4. „Szolnok alatt mast várcsinálásba...”185 - az 1550-1552-ben zajló építkezések

Arra a kérdésre, hogy pontosan hol húzódik a kora újkori vár- és városfalak, bástyák nyomvonala, kiterjedt régészeti kutatások hiányában nem könnyű megnyugtató választ adni. A kutatók közül korábban Gorové László,186 Komáromy József,187 Kaposvári Gyula188 és Nemes Gerzson189 foglalkozott behatóan a témával.190 A vársziget még most is könnyen azonosítható, de a mezőváros erődítései már jó ideje sem a levegőből nem látszanak, sem pedig a belváros topográfiai térképén nem észlelhetők. Az erősséget eredetileg délről és keletről egyaránt folyók határolták. Napjainkban dél felől most is a Tisza habjai mossák, azonban az eredeti, keleti Zagyva-ág szinte teljesen feltöltődött. Ebben a mélyebb fekvésű, Pityó elnevezéssel illetett mederszakaszban víz már csak a MÁV Kórház előtti részen kialakított kis tóban található. (4. kép)

A Tisza-parti véghely tervezése

A vár terveinek elkészítésével korábban számos személyt összefüggésbe hoztak, de abban csaknem kivétel nélkül mindenki egyetértett, hogy ez nem korlátozódhatott egyetlen főre,191 miként ez általában minden jelentősebb XVI. századi végvárunknál is teammunka volt.192 Kezdetben Gorové László csak a falak nyomvonalának kitűzése kapcsán foglalt állást: „Az Olasz építők kijelelték, és ki mérték azt a’ helyet a’ mellyet a’ városkából kiszakasztani, és a’ vár felrakására kellene fordítani. ”193 Palugyay Imre megegyező álláspontot képviselt,194 azonban Thallóczy Lajos szakított ezzel, és a tervezésnél mindkét egri kapitányt, Dobó Istvánt és Zay Ferencet, valamint rajtuk kívül Bernardo Villela de Aldanát nevesítette.195 Szendrei János ugyanígy gondolta, ám szerinte ebben még több olasz és spanyol „mérnök” is részt vett.196 Szegő Pál erősített rá arra, hogy „nemcsak hivatásos mérnökök, de tapasztalt katonák is beleszóltak a tervek készítésébe, a kisebb építkezéseket pedig olykor egy-egy kapitány maga tervezte. 1550-ben Dobó, Zay és Áldana is intézkednek a szolnoki vár terveinek megállapítása közben. ”197

185 TINÓDI Sebestyén 1984.412.

186 GOROVÉ László 1820.18-23.; GOROVÉ László 1821.48.

187 KOMÁROMY József 1943. 72.77.2. kép, 82-95.101-102.

188 KAPOSVÁRI Gyula 1956.38-39.1. ábra.

189 NEMES Gerzson 1975.43-46.14. ábra.

190 KERTÉSZ Róbert 2012.42-48.

191 Ennek kapcsán Polgár Zoltán (1996. 105.) egyetlen személyt nevesített: „Áldana viszont végig jelen volt [az építkezésen], sőt a tervezésben is részt vett.” A későbbiek során kitérünk arra, hogy a közel két évig tartó erődítési munkálatok során don Bernardo csak az első két hónapot töltötte Szolnokon. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010.

192 MAGGIOROTTI, Leone Andrea-BANFI, Florio 1932. 9.; KOPPÁNY Tibor 1997.; PÁLFFY Géza 1999. 95.; DOMOKOS György 2000. 42-52.; PÁLFFY Géza 2011.

193 GOROVÉ László 1820.18.

194 PALUGYAY Imre 1854.303.

195 THALLÓCZY Lajos 1885. 55.

196 SZENDREI János 1889.126. A mérnök, hadmérnök (mgenieur) kifejezést a XVII. században kezdték használni, a XVI. században még várépítő mestereknek (Baumeister) mondták őket. Lásd: DOMOKOS György 2000.41.161. jegyzet.

197 SZEGŐ Pál 1911.113. Szigetvárat, Gyulát és Egert többnyire a kapitányok építették, akik persze kaptak némi útmutatást a várfundáló mesterektől.

399