Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Polgár Zoltán: Lak falu kápolnája
Polgár Zoltán Lak falu kápolnája 2007. július 3-án kezdtük meg annak a régészeti jelenségnek a feltárását, amely a későbbiek során egyhajós, nyugati karzatos tégla kápolna alapjának bizonyult. A területet 2007. augusztus 7-én már be is fedték. A rendelkezésre álló egy hónap alatt feltártuk és dokumentáltuk a falusi kápolna maradványait. Sajnos nem mi voltunk az elsők, akik megtalálták azokat, az alapokat képező téglák 60-65%-át szorgos kezek már korábban elhordták, s a szántás is szétzilálta az épület egyes részeit. (1. kép) 1. kép: A kápolna bontás közben. Jól látszanak a szántás nyomai A feltárás a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése I. ütem, Tiszaroffi árapasztó tározó projekt keretében zajlott, aTiszagyenda-Morotvapart-Lak 15. lelőhelyen. (2. kép) A létesítendő víztározó töltésének nyomvonalán folytattuk a régészeti megelőző feltárást, ezen a lelőhelyen 36.932 m1 2 területen. A munkálatok során megtaláltuk a középkori Lak falu templomát - ez nem a címben szereplő épület - és a templom körüli temető néhány sírját.' Az Árpád-kori alapítású falu2 és annak temploma a török hódoltság idejéig állhatott fenn. A középkori Lak falu is az „elveszett” települések közé tartozott, Györffy György3 összegyűjtötte és közölte a településre vonatkozó okleveles adatokat, valamint a falu feltételezett helyét is térképre vitte. A térkép teljesen pontosnak bizonyult, azzal a kitétellel, hogy a jelölt részen, a Morotva- part déli részén a falu temploma (esetleg templomai) foglaltak helyet, míg maga a falu távolabb lehetett, mert csak néhány házat tártunk fel a települést érintő ásatással. Pontosan nem lehet tudni, hogy Lak falu meddig létezett, mert nincs adat 1 A szövegben a feltárt épületet kápolnának hívom, templomként említem a fel nem tárt templomot. 2 Az első okleveles említés 1273-ból származik: GYÖRFFY György 1987.111. 3 Györffy György adatai szerint IV. László (1272-1290) alatt említik először. Az említések során nem szerepel tizedjegyzékben, nem tudjuk papja nevét, pedig ismerjük templomát. 2. kép: A Tiszagyenda-Morotvapart-Lak (15.) lelőhely a pusztulásáról, de a közeli Tiszaroff és Kunhegyes, valamint Tiszagyenda egy időben néptelenedik el a tizenöt éves háború alatt (1591-1606). Feltehetőleg Lak falu is erre a sorsra jutott, de a többiekkel ellentétben többé már nem települ újra, legalábbis jegyzett faluként és pusztaként sincs említése ezek után. Az utolsó ránk maradt okleveles említése a falunak 1467- ből való, majd Lakról több szó nem esik. Természetesen a falu fennállhatott még sokáig, de vagy nem volt több peres ügylet a környéken - ez a verzió nehezen hihető - vagy, ami valószínűbb, nem maradt ránk több oklevél.4 A beruházó elrettent a feladattól, amit egy esetleg többször is átépített középkori templom és a körülötte levő temető megásása jelent. A teljes feltárás idő- és pénzigényes volta és a szűk határidő különös gondot jelenthetett volna egy ilyen méretű és sírszámú leletegyüttes ásatási munkálatainál. A beruházó ezért úgy döntött, hogy áttervezik a leendő gát nyomvonalát, kikerülve Lak falu templomát és temetőjét.5 (3. kép) 4 Az okleveles említések összegyűjtését ez úton is köszönöm dr. Bagi Gábor történésznek. 5 A beruházó szakértője, dr. Ecsedy István harcolta ki a nyomvonal kiigazítását. Köszönet érte! 235
