Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Bagi Gábor: A második szolnoki ütközet (1849. március 5.) történetéhez 1.

BAGI GÁBOR: A MÁSODIK SZOLNOKI ÜTKÖZET (1849. MÁRCIUS 5.) TÖRTÉNETÉHEZ I. A szabolcsi és szatmári 28. honvédzászlóalj komoly harci tapasztalatok­kal nem rendelkezett. Hat századában március 12-én 1.080 fő szerepelt.54 Parancsnoka - Hrabéczy Miksa őrnagy betegsége folytán - Huszóczy Dénes (?, 1816. - Budapest, 1875. X. 13.) százados lehetett.55 Nem sokat tudunk a 8. hadosztály vadász- és utászcsapatairól. Alii. had­test március 12-i hadrendje alapján egy utászszázad jelenléte valószínű. A lovasságot az Ernő Ágost hannoveri király nevét viselő cs. kir. 2. (Han­nover) huszárezred alkotta. Nyolc századában március 12-én 847 főt és 847 lovat találunk. Az erdélyi regiment a honvédség talán legjobb lovas alakulata volt, melynek régi tisztikara nagyrészt egyben maradt. Parancs­noka Pikéty (Pighetty) Ágoston (Kisfalu, 1805. - Somos Bucsava, 1876. XI. 17.) ezredes később tábornokként a Feldunai Hadsereg lovashadosz­tályát vezette.56 Mellette említést érdemel a később hősi halált halt báró Ernst Hügel (Esslingen, 1815. - Pered, 1849. VI. 21.) őrnagy, Mukits Au­rél (Szabadka, 1823. - ?) százados, valamint a morva Teodor Rudzinsky (Hünersdorf, 1815. - ?) százados, aki a Függetlenségi Nyilatkozat után távozott a honvédségtől.57 A huszárokat erősítették a Lengyel Légió ulánusai. Létszámukat Szolnok­nál 2 tisztre és 85 emberre, mások kb. 110 főre tették, a március 12-i hadrend két században 135 főt és 135 lovat tüntetett fel.58 Az alakulat hadviselt személyekből állt. Vezetője gróf Wladislaw August Poninski (Sambor, 1823. II. 16. - Sapozynie, 1901. Vili. 11.) százados volt, utóbb alezredes és a Lengyel Légió lovasdandárjának parancsnoka, majd olasz altábornagy és Viktor Emánuel király főhadsegéde.59 Damjanich tüzérsége február elején három alakulatban 20 lövegből állt, de létszámkimutatás csak március 12-ről ismert. A IV. hatfontos gya­logüteg (146 ember, 5 nyerges és 94 hámos ló, 8 löveg) parancsnoka a morva Thomas Phillipowski (Bisencz, 1808. Vili. 18. - Újarad, 1883.) százados - utóbb őrnagy és a III. hadtest, majd Arad tüzérparancsnoka - volt.60 A Vili. lovasüteg (152 fő, 16 nyerges és 130 hámos ló, 8 ágyú) élén a cseh Wenzel Freudenreich (Pápa, 1810. - ?) százados, utóbb őrnagy és az V. hadtest tüzérparancsnoka állt.61 Végül a XI. hatfontos félüteget (75 fő, 3 nyerges és 45 hámos ló, 4 löveg) Markó István (Módos, 1808. - Pusztavacs, 1860 után) százados, később alezredes, a II. majd a Vili. hadtest tüzérparancsnoka vezette.62 A 8. hadosztály eredeti dandárszervezete kérdéses. A lovasságot Nagy­sándor ezredes irányította, Wysocki alezredes a lengyeleket vezényelte. Nagysándor József (Nagyvárad, 1804. X. 17. - Arad, 1849. X. 6.) vagyon­talan kisnemes, a 2. huszárezred nyugalmazott századosa volt. Előbb Pest megyei nemzetőrtiszt, majd 1848 végétől a bánáti harcokban al­ezredes és dandárparancsnok. 1849 elejétől ezredes és hadosztálypa­rancsnok a bánáti és a III. hadtestnél. Április 6-tól vezérőrnagy, májustól a Feldunai Hadsereg lovasságát vezette, utóbb az I. hadtest parancsnoka 54 HL 1848/49.17/1. 55 BONA Gábor 1983.179.; KEDVES Gyula 2006.58. 56 BERKÓ István 1957. 208.; BONA Gábor 1983. 267.; KEDVES Gyula 2006. 58.; HL 1848/4917/1. 57 BONA Gábor 1983.179-180., 247., 285. 58 HL 1848/49.17/1.; WYSOCKI, Józef 1993.4S46.; HERMANN Róbert 2009. 17. 59 BONA Gábor 1983.270. 60 HL 1848/49 17/1.; BONA Gábor 1987.266. 61 HL 1848/49 17/1.; BONA Gábor 1987. 151.; CSIKÁNY Tamás 2000. 60.; HERMANN Róbert 2009.17. 62 CSIKÁNY Tamás 2000.60.; HERMANN Róbert 2009.17. lett és augusztus 2-án a túlerejű oroszoktól Debrecennél vereséget szen­vedett. Aradon végezték ki. A lengyel kisnemes Józef Wysocki (Podorlin, 1809. - Párizs, 1873. XII. 31.) az 1830/31-es lengyel szabadságharc tisztje, majd 1848 novemberében őrnagy és az 1. lengyel zászlóalj parancsnoka, újévtől alezredes és dan­dárparancsnok az aradi ostromseregben. Damjanichcsal jól megértették egymást, március 8-tól ezredes és hadosztályparancsnok lett a III. hadtest­ben. Május elejétől vezérőrnagyként a Felsőmagyarországi Hadsereg (IX. hadtest) Lengyel Légiója, majd az orosz betörés után a hadtest parancs­nokaként tevékenykedett. A törzskari tisztek közül Kleinheinz mellett ki kell emelni a volt huszár­tiszt Aschermann (utóbb Vendrei) Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1821. X. 24. - Veszprém, 1893. VII. 2.) őrnagyot, Damjanich segédtisztjét. Ő később alezredes és hadügyminisztériumi tisztviselő, majd ezredes és Komárom várparancsnoka, aki a kiegyezés után reaktivált tisztként mint tábornok és nemes ment nyugdíjba.53 A 6. hadosztályt Buttler II. hadtestbeli dandárjától eltekintve feltehetően 5 zászlóalj, 6 (6 és %?) huszárszázad, 2 felkelő lovasszázad, egy-egy va­dász- és utászcsapat, valamint 21 ágyú alkotta. Létszámviszonyai február 23-ról ismertek, ám Vécsey különböző időpontokban több alakulatot is át­adott Damjanichnak.64 A cs. kir. 19. Schwarzenberg sorgyalogezred III. zászlóaljának legénységét hat Győr környéki megye adta. Február 23-án állománya 854 főből állt. Pa­rancsnoka Leiningen alezredes volt, aki Szolnoknál már dandárt vezetett. A parancsnoka így Horváth Pál (Székesfehérvár, 1825. III. 13. - Karcag (?), 1898. XI. 20.) százados lehetett, aki utóbb mint alezredes és hadosztály- parancsnok szolgált a II. hadtestben. Visszaemlékezése a szolnoki ütközet egyik fontos, bár nem mindig pontos forrása.66 Gróf Leiningen-Westerburg Károly (Ilbenstadt, 1819. IV. 11. - Arad, 1849. X. 6.) elszegényedett német főnemesi család sarja. A gyalogságnál szolgált, majd alszázadosként szabadságolták. 1848 őszén vezérkari százados volt a bánáti hadtestben, az év végén őrnagy, majd a 19/111. sorzászlóalj pa­rancsnoka. Február elejétől lett alezredes és dandár-, áprilistól ezredes és hadosztályparancsnok. Június 21-től a III. hadtestet vezette vezérőrnagyi rangban, az új tábornokaink között ő volt a legtehetségesebb. Aradon vé­gezték ki.66 Visszaemlékezése a szolnoki ütközetre is értékes adalékokkal szolgál. A szolnoki ütközet előtt került Damjanichhoz a cs. kir. 34. Porosz király sorezred III. zászlóalja, Kassa környéki megyékből származó legénység­gel. Csak négy századból állt hat helyett, február 23-án 780 főt számlált. Parancsnoka a lengyel Piotr Podoski (Lubica, 1820. II. 22. - Szolyva, 1866. V. 26.) százados, majd őrnagy volt.67 A 65. honvédzászlóaljat jászkun nemzetőrökből kívánták megszervezni, de azok a négy év szolgálatot nem vállalva jórészt eloszlottak, így a hiányo­kat a decemberi újoncozás délvidéki újoncaival töltötték fel. Kiegyenesített kaszával felszerelve Szolnoknál a leggyengébb fegyverzetű alakulatnak számított, mely február 23-án 1.284 főt számlált. Parancsnoka Kökényessi 63 BONA Gábor 1987.94., 250., 338-339. 64 NOBILI, Johann 1851.344.; HERMANN Róbert 2009.17-18. 65 BERKÓ István 1957. 207.; BONA Gábor 1987.176.; KEDVES Gyula 2006. 58.; HERMANN Róbert 2009.18. 66 BONA Gábor 1987.219-220. 67 BERKÓ István 1957.207., HERMANN Róbert 2009.18.; BONA Gábor 1987. 268. 501

Next

/
Oldalképek
Tartalom