Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Cseh János: Gepida település régészeti nyomai Kengyel–Kiss-tanya mellett – 1990. Függelék: a gót nyelv házra vonatkozó szavainak köréből
TISICUM XXII. - RÉGÉSZET 102. Salak. Amorf rög. Barnás-szürkés. Hólyagos-likacsos. M: 6,2x5,1 cm. (15. kép 6) 103. Patics. Amorf darab. Falsík felület és nád/vessző lenyomatok. Pely- vás agyag. Barnás (égett). M: 5,3x4,8 cm. (15. kép 7) 104. Pattinték. Amorf darab. Obszidián? Kova? M: 1,9x1,6 cm. Őskori lelet. (15. kép 8) 105. Pattintott penge. Hosszúkás-lapos forma, pattintás és retusálás nyomaival. Obszidián. Áttetsző (színe ennek megfelelő). M: 2,3x1 cm. Őskori lelet. (15. kép 9) 106. Pattinték. Hosszúkás forma, szögletes átmetszette!. A kő típusa kérdéses. Drappos színű. M: 3,7x1,6 cm. Őskori régészeti tárgy. (15. kép 10) 107. Pattinték. Amorf darab. Obszidián. Áttetsző, „üvegszerű”. M: 2,1 x1,6 cm. Prehistórikus régészeti tárgy. (15. kép 11) 108. Malomkő töredéke. M: 10,3x9,8 cm. (15. kép 12) 109. Marhaszarv. Nagyobb fragmentum. M: kb. 20x5,5 cm. (16. kép 1) 110. Kagylóhéj (testa conchae). Folyami eredetű, nagyobb méretű. M: -. (16. kép 2) 111. Halcsont. Csigolya. M: 2,9x2,4 cm. (16. kép 3 és 17. kép 9) 112. Halcsont. Csigolya. M: 2,7x2,7 cm. (16. kép 4 és 17. kép 10) 113. Halcsont. Kopoltyúfedő (operkulum). M: 3,1x2,3 cm. (16. kép 5) 114. Halcsont. Csigolyák stb. Összesen kb. tizenöt darab. M: 2,8x0,4 cm. Ún. „száraz iszapolással”, azaz szitálással nyert leletek. (16. kép 6) 115. Halpikkely (squama piscis). Összesen kilenc darab. M: 1,3x0,4 cm. Egyszerű szitálással nyert leletek. Közte tojáshéj is? (16. kép 7) 116. Szövőszéknehezék. Töredékes. Kónikus forma, kerek perforációval. Kevéssé törmelékes agyag. Sárgás színű, nyers. Kopott. M: 7,3x4,6 cm. Az átfúrás Á: 0,8 cm. (36. kép 1) 117. Kavics. A tárgynak cca. negyede? Ovális-szerű forma. Világos árnyalatú. Sima. M: 4,8x3,1 cm. Régészeti lelet? (36. kép 2) A leletanyag szám szerinti megoszlása, tagolása: 18-19. kép. (Itt közbeiktatok egy passzust ásatási naplómból az A objektum együttese körüli munkálatokról: kb. harmad-/negyednyi nylonzsák föld „száraz” rostálása/szitálása - tehát nem klasszikus iszapolása - összességében nem túl jelentős eredménnyel: legérdekesebbek az ichtiológiai maradványok, azaz halcsontocskák, pl. csigolya, pikkely, egyéb, valamint apró állatcsontok, faszén- és paticsdarabocskák, néhány cserép és sok kagyló; ezek maradtak, mint makroszkopikus elemek, a nagyobb darabok kigyűjtése után.) F objektum A kora népvándorlás kori ház felszíni nyoma részét alkotta egy nagyobb foltnak. A kutatóárok, amelyet itt húztam, kelta kunyhóalapot (C objektum) érintett - eme utóbbi bontása során derült ki, hogy nyugat felé további régészeti objektum várható. (Később vált nyilvánvalóvá a szuperpozíció közelebbi jellege, kvázi mivolta). A gepida kori gödörház be- töltődésének flekkjét kb. 5,5x5,3 méter méretű szelvénnyel sikerült napvilágra hozni, -35 cm-es nívón a mai földfelszíntől számítva. Látnivaló volt, hogy ezt az épületmaradványt jobban, igényesebben lehet föltárni, mint az A objektumot. Rongálódást csak az északkeleti sarok környékén szenvedett, szabatosabban megfogalmazva: eme része lett beleásva a késő vaskori gödörház kitöltésébe; mindamellett ez a szakasz is különösebb probléma nélkül volt rekonstruálható. A töltelékföldet lazább, porhanyósabb, könnyen ásható, hamus-faszenes-paticsos(- humuszos) kultúrréteg alkotta. A földbemélyített padlójú ház négyszögletes (négyzetes) formájú volt, lekerekített sarkokkal, szabályosan-egyenesen vagy megtörve futó oldalfalakkal. Nyugat-keleti tengelye 420 cm-t, az észak-déli pedig max. 440 cm-t tett ki - azaz a szokásostól eltérően eme utóbbi irányban bizonyult méretesebbnek. Ebből számítva az alapterület közel 18,5 irf tehát még az A objektumnál is tágasabb lakóhelyiségről van szó. Tájolása nyugat-kelet és északnyugat-délkelet közé esett. A sárga agyag földfalak függőlegesen voltak kiformálva. Vízszintes, annyira-amennyire egyenletes - de kisebb-nagyobb teknőkkel tarkított -, letaposott padlója a megnyesett felülettől mérve a nyugati oldalon -25 cm, a keletin -50 cm, az északin ismét -25 cm, a délin -40 cm mélységben került napfényre. A nyugati, középső cölöphely környékén az eredeti agyagpadlón rétegződéseket konstatáltam és dokumentáltam, amely néhány cm vastagságban úgy négy sztrátumocskából tevődött össze (vö. az első gepida háznál tapasztaltakkal). Olyan leletnek, amely közvetlen a padlón heverőnek volt vehető, két szövőszéknehezék bizonyult a ház északnyugati negyedében. (Az északkeleti szögletnél is találtam közel féltucatnyi agyagkónuszt, de ezek a töltelékföldből jöttek elő.) Reprezentatíve néhány karóhelyszerű jelenséget alaposabban is megfigyeltem: kerek lyukak voltak 2-3 cm-es átmérővel, hegyesedő kereszt- metszettel és 5-8 cm-es mélységgel. Az oldalfalak közepe körül és a sarkokban masszív cölöphelyeket bontottam ki, összesen tehát nyolcat (plusz egy külsőt?), melyeknek leírása az alábbiakban következik: 1. oszlophely (az északkeleti sarokban): kör alakú, cilindrikus, lépcsőzetes toldalék-/kiegészítő résszel; átmérője 20 cm, mélysége 50 cm 2. oszlophely (a keleti fal közepénél): kör formátumú, hengeres, teknős aljú; átmérője alig több 20 cm-nél, mélysége 50 cm 3. oszlophely (a délkeleti sarokban): ovális-szerű, hengeres, teknős aljú; átmérője 25x20 cm, mélysége 50 cm 4. oszlophely (a déli fal mentén): tojásdad forma, hengeres falú; átmérője 30xkb. 20 cm, mélysége 25 cm 5. oszlophely (az északi oldalnál): szabálytalan alakú, két ovális be- ásásból összetevődő; az egész mérete cca. 65x45 cm; a két, lefelé keskenyedő gödröcske mélysége 35 cm és 25 cm 6. oszlophely (az északnyugati sarokban): kör alakú, hengeres; átmérője 25 cm, mélysége 45 cm. Benne, az oszlopgödör falához simulva 12 cm körüli átmérőjű gömbfa elszíneződése 7. oszlophely (a nyugati földfal közepénél, annak síkjából félig kívül): ovális alakú, hengeres; átmérője több mint 30x25 cm, mélysége 30 96
