Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - F. Kovács Péter: Egy késő vaskori teleprészlet a Jászságból – Jászberény–Almási-tanya 5. lelőhely. A késő vaskori telepek kutatásának helyzete és kutatástörténeti áttekintése
F. Kovács Péter Egy késő vaskori teleprészlet a Jászságból - Jászberény-Almási-tanya 5. lelőhely A késő vaskori telepek kutatásának helyzete és kutatástörténeti áttekintése A késő vaskorral kapcsolatos magyarországi kutatások színes skáláján a település és annak hangsúlyos jelensége, a „ház” viszonylag későn került a vizsgálatok középpontjába. Mára azonban számos jól publikált épülettel és sík teleppel rendelkezik a szakirodalom. Dolgozatomban kísérletet teszek a mindeddig megjelentetett magyarországi La Téne-kori erő- dítetlen nyíltszíni telepek összefoglalására, különösen az építményként vagy egyszerűen - és néhol talán helytelenül - házként meghatározott jelenségekre koncentrálva. Célom - ahogy erre a dolgozatban felhasznált több tanulmány is példaként szolgálhat - rávilágítani arra a tényre, hogy a kutatás jelenlegi állásában az információk és a szemléletmód újrastrukturálása szükséges. A kutatástörténeti összefoglaláson túl dolgozatom második részében a Jászberény-Almási-tanya 5. lelőhelyen feltárt négy, földbe mélyített épületet kívánom bemutatni és alakilag elemezni összegyűjtve a formai párhuzamokat. A magyarországi késő vaskori telepek kutatásának áttekintése Az egyik talán legfontosabb, a teljesség igényére törekvő összefoglalás Hunyady Ilona tollából született Kelták a Kárpát-medencében címmel, a táblakötet 1942-ben, a szövegkötet pedig 1944-ben jelent meg.1 A napjainkig értékes munka elenyésző mennyiségű információt tartalmaz a késő vaskori telepekre és építményekre vonatkozóan. E hiányosság tudománytörténeti okokkal magyarázható, a korszak régészete inkább a temetők és oppidumok vizsgálatára fókuszált. Érdekes tudománytörténeti tény, hogy az első régészetileg hiteles sík telep feltárása az Alföldön történt. Hódmezővásárhely-fehértói kutatásai során Banner János feltárt ugyan néhány gödröt és egy tűzhelyet - melyekből szkítakori és késő La Téne tárgyak kerültek elő - a beszámolóban azonban a leletanyag részletesen nincsen leírva, viszont több grafitos kerámiatöredéket említ.2 A szerző úgy gondolta, hogy ezen a területen egy nagyobb La Téne kori településsel kell számolni. További két környékbeli lelőhelyet is megnevez, ahonnan grafitos edénytöredékek kerültek elő: Fecskés és „a városi téglagyár”.3 A fehértói lelőhely későbbi feldolgozását Párducz Mihály végezte el.4 A szerző tanulmányában tizenegy gödörről és egy sírról számol be, ezen objektumok leletanyagában egyaránt keverednek „szkíta és kelta” leletek. Egy, a gödrök között megfigyelt különös jelenséget földfelszíni nádépítménynek határoz meg.5 A késő vaskori Hódmezővásárhely környéki szórványleletekkel kapcsolatban Párducz 1937-ben megjelent munkájára 1 HUNYADY Ilona 1942-44. 2 BANNER János 1943.197-199. 3 BANNER János 1943.200. 4 PÁRDUCZ Mihály 1944-45.62-80. 5 PÁRDUCZ Mihály 1944-45. 73. lehet támaszkodni, melyben nem egészen egy tucat kerámia adatait írja le, többek között a fentebb említett két lelőhely grafitos leleteit is.6 A szerző Ószentiván környékéről említ további La Téne kori gödröket és grafitos kerámiákat.7 A Kárpát-medencében az első, teljesnek tekinthető késő vaskori épületfeltárást Patay Pál végezte Ácsán.8 Az említett lelőhelyen két késő vaskori konstrukciót sikerült feltárnia. Ezek 8 m távolságra voltak egymástól, egy folyó völgyében kiemelkedő magaslaton, az épületek hossztengelyének iránya kelet-nyugati volt.9 A feltárásra egy útépítés kapcsán került sor, így az egyik épület (az 1. sz.) jelentős mértékben lett bolygatva, információértéke kétséges. A másik (16. sz.) épületnek, „mindössze” a nyugati oldala lett megbolygatva.10 Az említett objektum téglalap alakú, földbemélyített, hossza 4,9 m, szélessége 3,5-3,6 m, mélysége 105-115 cm, sarkai talán lekerekítettek lehettek.11 Az ásatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az adatok alapján Patay Pál rekonstruálta az épületet,12 mely egy nyeregtetős konstrukció. A szelemengerendát a hossztengelyben lévő két oszlop tartja, a tetőzet pedig a talajra támaszkodik, a bejáratot a nyugati oldalra képzelte el.13 Ez tekinthető Magyarország első hiteles késő vaskori házrekonstrukciójának. Nováki Gyula 1960-ban tárt fel Iván határában két, megközelítőleg téglalap alakú, lekerekített sarkú, földbemélyített épületet.14 Az ásató a konstrukciókat LT C-D időszakra datálta.15 A legkorábbi, jól dokumentált telepfeltárások közé tartozik a lébényi, melyet Pusztai Rezső végzett 1964-ben egy 170 m2 terület feltárásával.16 A több korszakú lelőhelyen két földbemélyített késő vaskori épület nyomait és egy bizonytalan korú földfelszíni építmény cölöphelyeit sikerült megfigyelnie.17 Az épületek rekonstrukciós rajzai alapján a hosszanti, keletnyugat irányú tengelyben lévő cölöpök tarthatták a szelemengerendát, melyre a tetőzet súlyának nagyobb hányada nehezedett, a homlokzatot pedig vesszőfonat és tapasztás alkotta, míg a nyeregtetős szerkezet az épület alapjának ásása közben kitermelt és padkává alakított „falra” támaszkodik.18 Az alföldi területek egyik első, teljesen hiteles késő vaskori épületfeltárása és publikációja Goldman György nevéhez köthető.19 Az ásató régész 6 PÁRDUCZ Mihály 1937.118-120. 7 PÁRDUCZ Mihály 1941.175. 8 PATAY Pál 1959.39-45. 9 PATAY Pál 1959.39. 10 PATAY Pál 1959.39. 11 PATAY Pál 1959.39. 12 PATAY Pál 1959.12. ábra 13 PATAY Pál 1959.42-43. 14 NOVÁKI Gyula 1961.61-62. 15 NOVÁKI Gyula 1961.65. 16 PUSZTAI Rezső 1967.5-10. 17 PUSZTAI Rezső 1967.6-8. 18 PUSZTAI Rezső 1967.3-4. ábra 19 GOLDMAN György 1971/2.53-61. 65
