Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Művészettörténet - Irodalomtörténet - Víg Márta: Dr. Kiss Margit középiskolai tanár, irodalomtörténész
Víg Márta Dr. Kis Margit középiskolai tanár, irodalomtörténész Margócsy József1 így értékeli irodalomtörténészi tevékenységét: „...Czóbel Minka2 költő munkásságáról Kis Margit nyíregyházi tanárnő 39 éves korában egyetemi doktori disszertációt nyomatott ki Debrecenben 1942- ben. Nyugdíjba menetele után a régebben gyűjtött jegyzetei és újabb levéltári kutatásai alapján majd 1980-ban kiadta előbbi dolgozatának átdolgozott, a költőnő életével és személyiségével behatóbban is foglalkozó kötetét. A költőnőről máig is ez a legteljesebb életrajz. ” Kis Margit 1903. július 28-án született Kunhegyesen. Anyja Gajdán Eszter volt, aki rövid házasságban élt Kis Imrével, Margit név szerinti apjával. Házasságuk ugyanis nem sikerült, gyermekük nem született, útjaik elváltak. A válás törvényesítésére azonban csak jóval később került sor. Egy szép napon szemet szúrt a takaros fiatalasszony a volt huszárkáplárnak, T. Nagy Zsigmondnak, aki élettársa lett. Három leányuk született: Eszter, Margit, Julianna. Margit a kunhegyesi református iskolába járt, szigorú tanítók kezei között tanult. Eleinte jó, jeles, majd kitűnő tanuló lett. Molnár Pál tanító úr biztatta a továbbtanulásra. Nehéz volt meggyőzni a családot, de édesanyja később mégis a továbbtaníttatása mellett döntött. Az első világháború beleszólt a felsőbb iskoláztatásba. A polgári iskolát 1915-1919 között végezte el Tórökszentmiklóson és Kisújszálláson mint magántanuló, jelessel. Sikeres különbözeti vizsgát tett, és a debreceni Dóczy Leánynevelő Intézet (gimnázium) tanulója lett 1919-1923-ig. Itt érettségizett 1923. június 26-án. 1 MARGÓCSY József 2001.325-342. 2 Czóbel Minka költőnő (1855-1947) A debreceni egyetemen, ahol magyar-német szakos bölcsészhallgató volt, az 1923-24-es tanévben ismerte meg földijét, dr. Zsigmond Ferenc3 irodalomtörténészt, akinek hallgathatta magas színvonalú előadásait. Megismerkedésükről így ír Kis Margit A viharedzett nő c. önéletrajzában:4 „Most még a legkedvesebb egyetemi professzoromról dr. Zsigmond Ferencről kell szólnom. Mikor első éves egyetemista voltam, ő is akkor került a debreceni egyetemre mint magántanár, majd rövidesen rendkívüli egyetemi tanár lett. A fali táblán ő is hirdetett előadást az 1923. év első szemeszterére: A magyar szépprózai irodalom 1867-től a világháború végéig címen. Ekkor még nem ismertem őt személyesen, bár földim volt. Ezért vettem fel az indexembe az előadás-sorozatát. Aláíratáskor előre fordított leckekönyvemben, és így szólt: „Földik vagyunk, szeretnék magával közelebbről megismerkedni.” Egy alkalommal aztán két felsőbb éves egyetemi hallgató földimmel: Lengyel Lajossal5 és Varga Gáborral meg is hívott a kollégiumi lakására. Ez a találkozás döntő volt későbbi sorsomra, szellemi fejlődésemre.” „Később a kunhegyesi otthonában is sok kedves órát tölthettünk együtt hármasban. Az egyetemi évek alatt, de azután is állandóan figyelemmel kísérte sorsunkat, pályafutásunkat, s mindig szíves tanácsadónk, jóakarónk volt” - írta róla Kis Margit Zsigmond Ferencre emlékezem című munkájában.6 1927-ben, miután letette alapvizsgáit, munkába állt: a debreceni polgári leányiskolában alkalmazták segédtanárként. Ezután 1928-ban a nyíregyházi Kálvineumba került, melyet hadiárvák számára alapítottak, nevelőtanárnak és a polgári iskola helyettes tanárának. (Az államosítás után is ezekben az iskolákban tanított.) Tanári oklevelét 1930. június 23-án szerezte meg. A tanítónőképző megszűnése után a Kölcsey leánygimnáziumban tanított 1960-ban történt nyugdíjaztatásáig. Mivel az iskola internátusa lakást és ellátást is biztosított számára, megtehette, hogy külföldi nyelvi, 4-6 hetes szak- módszertani kurzusokon, tanfolyamokon, nyári egyetemeken képezze magát (Graz, Lipcse, Jena, Drezda, Bécs, München). Bekapcsolódott a nyíregyházi nőmozgalom életébe, levelezője lett a Magyar Női Szemlének, ismertsége ezáltal is szélesedett. Továbbá részt vett a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának életében is, ahol irodalmi előadásokat tartott (pl. 1941 tavaszán Czóbel Minka művészetéről), írásai jelentek meg a Szabolcsi Szemlében és a Nyírvidék-Szabolcsi Hírlapban. Zsigmond Ferenc külföldi utazásokra, tapasztalatszerzésekre buzdította, melynek hatására járt Itáliában, Spanyolországban, Németországban, Afrikában stb. Utazásairól készített kidolgozott útinaplóját a Bessenyei Körben olvasta fel. Zsigmond Ferenc ismertette össze barátjával, Vajthó László irodalomtörténésszel is. 3 Zsigmond Ferenc irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus (1883-1949) 4 KIS Margit 1982. 5 Lengyel Lajos (1900-1968) középiskolai tanár, szótárszerkesztő, filozófiai író 6 KIS Margit 1985.71-72. 623
