Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikő: Lehel Ferenc és Csontváry lappangó képei
GURZÓ K. ENIKŐ: LEHEL FERENC ÉS CSONTVÁRY LAPPANGÓ KÉPEI Passió, mellékalakok (töredék). A festményrészlet csak fényképről ismert (A kép forrása: NÉMETH, 1964.74.) Passió, mellékalakok (töredék). A festményrészlet csak fényképről ismert (a kép forrása: NÉMETH, 1964.73.) Passió, mellékalakok (töredék). A festményrészlet csak fényképről ismert (a kép forrása: NÉMETH, 1964.72.) Gácsra, Gácsról Kecskemétre vitték, ott pedig méltatlan kezekbe jutott,35 36 és nem Lehel Ferenchez, aki aztán a maradványokat mint újonnan előkerült műremekeket kiállította a Frankéi Szalonban.36 Kérdés ugyanis, mely munkák kerültek hozzá, majd tőle leányához, de azt sem tudni, hol, mikor és miként.37 1967. május 29-én keltezett levelében Gerlóczy Gedeon, a megsemmisítésre szánt Csontváry-hagyaték felvásárlója ugyanis a következőképpen fogalmaz: „A londoni magyar kiállítás38 mindenesetre csak annyiban volt fájdalmas számomra, hogy elfoglaltságaim miatt nem küldtem meg neked már karácsonyra ezt a levelet, mert akkor egész biztosan meg tudtam volna [írni] a kiállítás egyik rendezőjének, Genthonnak,39 aki kint is volt előzőleg a rendezésnél pár napig, kérje Tőled kölcsön a két fantasztikusan izgalmas városképedet - mert akkor meg vagyok győződve, hogy akkor ők - mármint a rendezőség - örömmel vett[ék] volna, és így, a közérdeklődés középpontjába kerülve talán sokkal könnyebben megoldhatódott volna e vonatkozásban is minden - publikációidnak], tanulmányaidnak kiadása stb.(...) Hidd el, valamiképpen nyugodtabbnak érzem magamat, hogy ezt a levelet a régi szeretettel megírtam számodra. ”40 Hogy mely lehetett a Gerlóczy által említett két izgalmas városkép? Amennyiben Lehelék nem értékesítették, és Csontváry-műről van szó, nyilván a még ma is lappangónak, rejtőzködőnek számító tablók valamelyikére kell gondolnunk, de lehetett persze a levél megírása után előkerült, árverésre bocsátott, eladott alkotások közül való is.41 Ily módon jöhet 35 Gerlóczy Gedeon ezzel kapcsolatban a következőkre emlékezett: „ Többszöri próbálkozása után [ti. Lehel Ferenc] egy alkalommal közölte, hogy Kecskemétről újabb Csontváry-művek kerültek forgalomba. Ezeket szeretné kiállítani, melyekhez gyűjteményem kisebb képeit kérte kiegészítésül. " GERLÓCZY Gedeon-NÉMETH Lajos 1976.135. 36 Lehel mint Csontváry legjobb és szinte egyetlen ismerője, s mint elismerésre, hírnévre vágyó művészeti író a festő halála után valójában azt publikált, amit akart, hisz a képek megmentésénél és biztonságba helyezésénél kizárólag ő volt jelen, egyedül ő tudta, mi hová, kihez került. Az 1936. évi tárlat megfelelő alkalom volt arra, hogy ezeket a képeket bemutassa, betörjön a köztudatba, végre megfelelő feltételeket teremtsen magának álmai megvalósításához: „Amint életrajzában megírtam, a régi Felső-Magyarországról, kivált Losoncról és Gácsról, a titokzatos életű magyar festőzseninek még jó néhány képe fog felbukkanni. Az Ernst Múzeumban 1930-ban rendezett emlékkiállítása óta tizenöt ilyen ismeretlen kép került Budapestre, melyek részben a Szépművészeti Múzeumba, részben magánosok gyűjteményébe kerültek. Néhány pedig gazdára nem akadva, visszament Szlovenszkóba.” Forrás: GERLÓCZY Gedeon-NÉMETFI Lajos 1976.126. 37 Például a Gerlóczy Gedeonnak tett szolgálatok fejében, illetve a Fehérvári úti műteremből. Nem kizárt, hogy az üzleti érzékkel megáldott, tehetős Gerlóczy festményeket engedett, adott át Lehelnek: személyes hangvételű leveleinek együttese, lelkiismeret-furdalása akár erre is utalhat. 38 1967. június 16-án kelt levelében Gerlóczy Gedeon már nem csak a londoniról ír, hanem az 1962-64 közti összes Csontváry-kiálIítás kapcsán fordul kérelemmel Lehel Ferenchez, akit ezek szerint a tárlatok egyikének a megszervezésébe se vontak bele. Forrás: Gerlóczy Gedeon levele Lehel Ferencnek (Budapest, 1967. június 16.) HGYJG TTD 95.1577.8. 39 Genthon István (1903-1939) művészettörténész, legfőként a magyar művészet kutatója 40 Gerlóczy Gedeon levele Lehel Ferencnek (Budapest, 1967. május 29.) HGYJG TTD 95.1577.7. 41 Gerlóczy levelét leszámítva sehol sem történik említés arról, hogy Lehel Ferenc tulajdonában is vannak Csontváry-képek, még a kiállítási katalógusokban sem, tehát csakis azok közül valók lehettek az övéi, amelyek gazdájának, gazdáinak nevét, fellelhetőségét nem hozták nyilvánosságra. Feltételezhető ugyanis, hogy Lehel is megmutatta a nagyérdeműnek saját 599
