Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Berta Ferenc: Adalékok a szolnoki Tisza Filmszínház történetéhez
BERTA FERENC: ADALÉKOK A SZOLNOKI TISZA FILMSZÍNHÁZ TÖRTÉNETÉHEZ megyei Moziüzemi Vállalat májusban a Tisza Filmszínház termeiben VIT- mozit hozott létre.26 Ugyancsak ebben az évben, április 8-án, a Tisza Filmszínház volt a II. Országos Ifjúsági Filmnapok rendezvénysorozat megnyitójának helyszíne. A filmnapokat Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára és Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztályvetője nyitotta meg. A rendezvényen jelen volt Almási Tamás és Erdőss Pál filmrendező. Ennek a rendezvénynek már másodszor adott otthont Szolnok, a Tisza Filmszínház - mondta a ’83- as rendezvény szóvivője, Szilágyi János riporter. De itt volt Zöldi László, Bernáth László kritikus is. A városban működő MN szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthona - mint más kulturális intézmény - a filmes programjait a Tiszában rendezte meg. Meghitt, mondhatni családias légkörben bonyolíthatták le a rendezvényeket. Igaz, egy kicsit a bensőséges fogalom sokszor vegyült a zártkörű rendezvény fogalmával. Szóval a HEMO is itt rendezte meg „Archív” filmsorozatát minden szerdán, egy-két hetes szünetekkel. Műsoron volt Peter Fleischer (NSZK), 1976-ban készült filmje, a Hamburgi betegség, az Egy csepp méz, Eper és vér (angol), Fojtogatás (Japán), a Tizenkét dühös ember (amerikai) és a Cabiria éjszakái (olasz), valamint A híd (NSZK) c. filmek.27 1986-ot írunk, s új divat üti fel a fejét, tömeges elterjed az új technikai eszköz: a videó. Akkoriban úgy tűnt: ha a televíziónak nem sikerült, ez végleg megfojtja a mozit, a hagyományos filmnézést. Versenyt kívánt futni a Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat is vele a hagyományos filmek forgalmazása mellett. A vállalat vetítőtermében elsőként tekinthették meg a nézők az első videofilmét - közösen. Katasztrófafilm, rémtörténet, vígjáték és krimi a filmkedvelőknek. Mindezekre a filmekre és a következőkre bérletet hirdettek a filmkedvelők számára. Egy bérlet 80 forintos ár helyett 60 forintba került, míg az egyszeri belépő 20 forint helyett 15 forintba. „A 90 férőhelyes teremben egyébként négy színes televíziókészülék biztosítja a „látványosságot’’. Ha a kezdeményezés sikeresnek bizonyul, később a Tisza mozi ad majd otthont a videofilmezésnek. ”28 Természetesen a Megyei Moziüzemi Vállalat minden lehetőséget megragadott, hogy növelje a nézőszámot. Hol önállóan, hol karöltve más szervezetekkel, szervekkel próbált régi programokat felmelegíteni, új köntösbe öltöztetni. Volt sok új gondolat is ebben az ínséges korszakban, amikor már a kamaraterű mozik is csak félházzal mentek. Ilyen volt 1988-ban a bérletes vetítés családoknak. Az alapötlet az ekkor frissen alakult Ifjúságért Egyesületet dicséri. Természetesen a vetítések a Tisza moziban történtek. „Az új kezdeményezés lényege: április 9-ig minden második szombaton 17 órától bérleti előadásokat láthatnak az érdeklődő családok. A vetítések három korosztály részére zajlanak: felnőttek, iskoláskorúak és picinyeknek. Ennek megfelelően három teremben egy időben peregnek majd a filmek."29 Míg a felnőttek moziztak, (Woody Allen, Hitchock stb.) filmeket néztek, a gyerekekre külön megbízott személyzet vigyázott. A ’30-as években volt egy sorozat a helyi lapban. Az volt a címe, hogy „Pereg a film”. Flát igen a film pereg, fut a görgőkön. A képkapu keskeny résén át, elhagyva az első nagy hurkot, megközelítve a másodikat, hogy a hangsávot... Hosszú évekig fűzték, ragasztották, tekercselték a gépészek a filmet. Aztán megszűnt a Millennium Mozgó, majd a Nemzeti is 26 Szolnok Megyei Néplap, 1985. május 7.8. 27 Szolnok Megyei Néplap, 1984. október 30.8. 28 Szolnok Megyei Néplap, 1986. március 5.8. 29 Szolnok Megyei Néplap, 1988. január 21.5. bezárta kapuit 2002-ben. Senki nem gondolt arra, hogy egyszer a Tisza Mozi is erre a sorsra jut. Ahogy az elbúcsúztatójában fogalmazott jegyzetében Géczi Zoltán egy internetes moziportálon: „Szolnokon eljött az utolsó mozielőadás gyászos pillanata. Bezárta kapuit a Tisza mozi. Menthető lett volna, ha az önkormányzat kiáll a belváros utolsó régimódi filmszínháza mellett, és lök némi lóvét. Nem tették. ”30 Sokan siratták el e kedvelt, minőségi szórakozási lehetőséget. Megmozdult a kevés megmaradt „megrögzött” fimkedvelő: cikkek sorjáztak, nyílt levelezések bontakoztak ki szóban is, a helyi lap hasábjain is. Aztán az önkormányzat egyik prominens képviselője nyilatkozott. Igaz, először politikai hangulatkeltésnek nevezte a tényt, de aztán így fogalmazott: „szükség van a mozira, a városnak érdeke annak további működtetése. Ezért tárgyalásokat kezdeményezett az üzemeltetővel arról, hogy az épület újra az önkormányzat tulajdonába kerüljön, és változatlanul ellássa funkcióját.”3' A Tisza Mozi - a minőségi filmkedvelők örömére - azóta is működik. Ellátja feladatát, betölti funkcióját, sőt a kornak megfelelően folyamatosan megújul. Ferenc Berta Angaben zur Geschichte des Szolnoker Filmtheaters Tisza Am 21. Juli 1930 wandte sich der Vorstand der Israelitischen Glaubensgemeinde an den Bürgermeister der Stadt Szolnok, Dr. Tamás Tóth mit der Bittschrift, deren nach sie bei ihm um den Umbau des Wohngebäudes unter der Nummer 4. der Straße “Franz, der Heilige” zur Kirche, bzw. auch dort um die Errichtung eines Kulturhauses ansuchte. Mit diesem Dokument begannen die Funktionswechseln eines Privathauses vom Schauplatz des Glaubensgemeindelebens und der Ausbildung, über das Kulturheim Zsigmond Móricz, dann über das Kino Vásár (“Messe”) bis zum Kino Tisza (“Theiß”), das das vierte Filmtheater von Szolnok wurde. In den ersten sechs Jahren geschahen nur noch der Entwurf und die Ausführung der Kirche, zu der die Zunehmigung der Inbetriebnahme die Glaubensgemeinde am 19. Juni 1935 erhielt. Das Kulturhaus konnte nach Mitte des Jahres 1937 benutzt werden. Hier wurden Versammlungen, Theaters- und Vereinsvorstellungen, Teeabende, Tanzfeste und natürlich Filmvorführungen veranstaltet. Das Erdgeschoss des Theatersaales hatte 240 Sitzplätze, im ersten Rang gab es 98 Sitzplätze. Über dem ersten Rang lag der Maschinenraum für die Projizierung. Später, der Verstaatlichung folgend war der Theatersaal des ehemaligen jüdischen Kulturhauses mit dem Namen Kulturhaus Zsigmond Móricz in Betrieb. Er hatte einen Fotozirkel, einen Literaturkreis und die Kinovorstellungen hatten natürlich auch weiterhin hier ihren Platz. Am 19-20. August 1954 war er mit dem Namen Kino Vásár (“Messe”) der Schauplatz der Filmveranstaltungen der Szolnoker Festmesse. Schon 1949 - in gleicher Zeit mit der Einstellung des Kinos “Theater” - plante das Nationalunternehmen für Laufbilder, ein neures Kino zustande zu bringen. Zum Schluss wurde das neuere Kino der Stadt am 4. März 1955 im Gebäude des Kulturhauses eröffnet, das den Namen Tisza (“Theiß”) bekam. 30 Film.hu - a magyar moziportál - http://www.magyar.film.hu/ (2003. július 11.) 31 Szolnok Megyei Néplap, 2003. július 11.2. 571
