Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Fekete István: A szolnoki Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola megalakulása és szervezeti változásának főbb állomásai (1947–1962)

FEKETE ISTVÁN : A SZOLNOKI HONVÉD KILIÁN GYÖRGY REPÜLŐ HAJÓZÓ TISZTI ISKOLA MEGALAKULÁSA

________________ÉS SZERVEZETI VÁLTOZÁSÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI (1947-1962)________________

parancsnoka is részt vett ilyen bevetésen. 1954 nyarán jelezték, hogy ellenséges ballonok tűntek fel a település légterében. Fodor Gyula főhadnagy az egyik „Fürj” fedélzetén levegőbe emelkedett, megközelítette a ballont, gépének szárnyvégével megakasztotta azt, és leszállt vele. Ez a feladat egyáltalán nem volt veszélytelen, mivel a szárnyvégen himbáló- dzó „ellenséges céllal” repülni, leszállni, a gépet stabil repülési helyzetben tartani igen bonyolult és nehéz repülési feladat volt. Hasonló esete volt 1955 szeptemberében (akkor már Szolnokon), amikor Bereczki Ferenc törzsőrmester, repülőgép technikus észlelte a ballont, amit az előbbiekhez hasonló módon sikerült Fodor századosnak földre „szállítania”. Sajnos ezek a fajta bevetések nemcsak sikerrel, hanem előfordult, hogy tragédiával is végződtek. Ilyen eset történt 1955 nyarán, amikor a léggömb elfogása során a pilóta (Kosi József őrnagy, az egyik vadászrepülő ezred parancsnoka) ballonnak ütközött, lezuhant és életét vesztette.20 1956 nyarán megszűnt az iskolaezred, a tápiószentmártoni század utolsó percei is elkövetkeztek. Októberben a repülőgépeket átrepülték Szolnokra, C. Szabó Mátyás százados vezetésével pedig egy csökkentett létszámú állomány maradt a repülőtéren. Ezek a katonák fontos szerepet játszottak abban, hogy a forradalmi események Tápiószentmártonban szélsőségektől mentesen történtek. Kablay Lajos alezredes rendszeresen érdeklődött, jelentést kért az ottani események felől, s gondoskodott arról, hogy a laktanyában maradtak ellátása rendszeresen megtörténjen.21

111/2. Az MN Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola Iskolaezred parancsnoksága Mezőtúron

Mezőtúron az ún. gyalogsági laktanya építése még a magyar honvédség nagy laktanya- és katonai létesítmény építési időszakának kezdetén, 1937-ben kezdődött el. Ezt az objektumot 1938. augusztus elsején a magyar királyi „Bethlen Gábor” 10. honvéd gyalogezred I. zászlóalja vette birtokába. Ez az alakulat korábban, a laktanya elkészültéig tábori körülmények között élt itt. Az objektumot 1942-ig többször is bővítették, illetve átépítették. 1939-től 1944-ig a magyar királyi 19. honvéd gyalogezred II. zászlóalja használta ezt a laktanyát. AII. világháború után az 1951. október 1-jén alakult 82. Önálló Bombázó Ezred törzse vette birtokba először a laktanyát, akkor még jelentősebb személyi állomány és repülőtechnika nélkül. 1952 júliusában az ezred hadosztállyá szerveződött két ezreddel (10. és 26. ezred), és először Kiskunlacházára, majd Kunmadarasra települt. Parancsnoka: Bencze Károly százados volt, a hadosztályt Tu-2-es harci technikával látták el.

1952 őszétől ez a laktanya a Kilián Iskola Iskolaezredének és annak 1. századának adott otthont. Ezért, amikor ez a század ősszel a

20 A tápiószentmártoni történések forrása Fodor Gyula ny. ezredes elbeszélése

21 1957-59 között a Szolnokon települő szivjet vadászrepülő ezred volt gyakori „vendége” Tápiószentmártonnak, majd őket 1959-60 között a Repülő Kiképző Központ vegyesrepülő százada, majd 1962-63 között az újonnan szerveződött Kilián Iskola dugattyús repülőszázada követte. Mindkét egység parancsnoka D. Kiss Béla őrnagy volt. A szovjetek emlékművet is építettek itt, amire a RKK itt repülő százada emléktáblát helyezett el - ez ma is látható. Ezt követően 1962-től a Tökölre települt szovjet 515-ös vadászrepülő ezred használta kezdetben alkalmi, majd hadműveleti repülőtérként. Ez az ezred kezdetben MiG-19, majd 1975-től MÍG-21SZM majd SZMT-vel, 1987-től pedig MiG-29-el repült itt egészen 1989. augusztus 11-ig, amikor felszámolták az ezredet. Forrás: VÁNDOR Károly 2007.

repülőkiképzését Tápiószentmártonban befejezte, a város szélén kijelölt és előkészített tábori (füves) repülőtérre települt át. Meg kell jegyezni, hogy ennek a repülőtérnek az adottságai, felszállópályájának méretei, jellemzői nem voltak olyan jók, mint a tápiószentmártonié, ezért az első század gyakorta a tiszapüspöki tábori rrepülőtéren az ezred 3. századával együtt repült.

Az iskolaezred parancsnoka Szabó József (Floki) százados (1954-től őrnagy), repülő-helyettese Kiss Gyula százados (majd Szigeti György főhadnagy), politikai helyettese Lovas Pál százados, katonai helyettese Zónái Péter főhadnagy, híradófőnök Broda Béla százados, elhárító tiszt Kovács Vendel főhadnagy, anyagi, műszaki, elhelyezési, repülőtérkarbantartó (AMER) parancsnok Pakuca őrnagy, tábori repülőműhely (TÁRM) parancsnok Pál Szabó Ferenc főhadnagy. Az ezred mérnökműszaki szolgálatvezetői állománya a következő volt: ezredmérnök Németh József főhadnagy (majd Péteri Sándor százados), különleges mérnök Pethő Sándor főhadnagy, rádiómérnök Németh Gyula főhadnagy, ejtőernyős szolgálat vezető Pados Pál főhadnagy.

Az 1. repülőszázad vezetői: századparancsnok Szigeti György főhadnagy (majd Bozó Pál főhadnagy), századparancsnok-helyettes Kiss Tibor főhadnagy, századmérnök Danes Lajos főhadnagy.

Az ezred és az 1. század elhelyezését biztosító laktanya, ahogyan mondani szokás, „békebeli” módon és kivitelben készült. A bejárattól balra volt az ezredparancsnokságnak és az ezred szolgálatának helyt adó épület. Jobbra a kapuszolgálat, az őrség és a fogda épülete. Az objektumba belépve, többszintes épületek karéjában látható az alakulótér. Az alakulótéren a bejárattal hátnak állva jobbra és balra a személyi állomány elhelyezését biztosító többszintes épületek, velünk szemben pedig (a tér túlsó végén) különböző rendeltetésű szolgálati, kiszolgáló létesítmények (raktárak, műhelyek stb.) találhatók. Ha ezt a létesítményt összehasonlítanánk az 1950-ben, az akkori gyalogsági alakulatok elhelyezésére készült ún. új laktanyával, a különbség leírhatatlan, ennél ma már zömmel csak a „romokból” lehet az objektum helyzetére a különböző létesítmények helyére következtetni.

Az iskolaezred 1. és 2. százada már ebben az időben Jak-18-as, míg a 3. század UT-2-es repülőgépekkel rendelkezett, az 1. és 3. század sokszor üzemelt egy repülőtérről: vagy Tiszapüspökiből vagy pedig Szandaszőlősről.

Az ezredparancsnokság és az 1. század 1956 nyaráig maradt ebben az elhelyezési megoldásban, ekkor az ezredet felszámolták, annak repülőgépeit Szolnokon összevonták, és csak egy Jak-18-asokkal felszerelt kiképzőrepülő század maradt. Az ezred parancsnoka a Kilián iskola törzsében kapott beosztást, a megmaradt egy repülőszázad parancsnoka,pedig Fodor Gyula százados lett.

111/3. Berettyóújfalu-Földes repülőtér

1953-ig a vegyesrepülő ezred, amelynek állományába 11-10, Li-2 Tu-2 „Túzok” és Po-2-es típusú repülőgépek tartoztak, feladatait a szolnoki, illetve más befogadó repülőterekről (például Budaörsről vagy Kiskunlac- házáról) oldotta meg.

1952-ben az ezred is más repülő alakulatokkal együtt részt vett a 62. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj érdekében egy nagyszabású gyakorlat végrehajtásában. Ezt az október 14-18. között Szabadkígyós és Újkígyós között megrendezett hadsereggyakorlatot 21 db Li-2-es és 1 db C-47-es

557