Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Örsi Julianna: Egy kunsági tudós, Gyárfás István kutatói életpályája
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY 2. Gyárfás jegyzetei a kun miatyánkról a Recsky levéltárban őrződött meg egy Inkey Mihály-feljegyzés hátulján.43 Gyárfás Istvánt Pozsonyban és Pesten való tartózkodása idején áthatotta a reformkor szelleme, és lehetősége nyílt a kor sajtótermékeinek és könyvkiadásának figyelemmel kísérésére. 1847-ben, édesapja halála után visszatért özvegyen maradt édesanyjához Kiskunhalasra. A reformkorban nevelkedett ifjú szerepet vállalva az 1848/49-es szabadságharcban, bujdosásra kényszerült, majd egy szerencsés házasságkötés révén (1851-ben feleségül vette a túrkevei Kenéz Mihály nagykun kapitány leányát) mentesült a megtorlástól, és karrierjét is továbbépíthette. Az 1850-es években kertészkedésbe fogott. Az itt szerzett tapasztalatait 1857-től a Kerti Gazdaság, Magyar Gazda, Falusi Gazda szaklapokban jelentette meg. A Jászkunságban a XVIII. századi, redempcióhoz köthető földosztás a XIX. század közepén már korrekcióra szorult. A rétek felosztása ekkor zajlott, így napirendre került a tagosítás. A birtokrendezés kérdéséről 1860-61-ben több cikket is írt Gyárfás István.44 Valószínűleg Nagy Iván írásai keltették fel a figyelmét a családja múltjának kutatására. 1859-ben ugyanis ír egy levelet Nagy Ivánnak, amelyben kifogásolja, hiányosnak tartja a lécfalvy Gyárfás családról írottakat.45 Készített is egy részletesebbet, amit elküldött a pótkötetben való közlésre. Nagy érdeklődéssel vette kézbe Toóth János Kiskunhalasról írt monográfiáját, és még 1861-ben ismertette a Budapesti Szemlé ben és a Magyar Tudományos Értesítő ben.46 Még néhány írást közöl a Falusi Gaz43 Gyárfás István vegyes jegyzetei. MTA Kézirattár: Ms. 10.139. 44 Magyar Gazda. 1860. nov. 13. II/46. sz. 717-719.; 2. rész: uo. 1860. nov. 20. II/47.733-736.; 3. rész: uo. 1860. nov. 27. II/48.751-753.; uo. 1861. ápr. 16. 111/16. 242-244. 45 Gyárfásnak ez a legkorábban keltezett levele (Gödöllő, 1859. szept. 19.), ami fennmaradt. Oct. Hung. 1266 Levelestár. OSZK 46 Budapesti Szemle 1861.140-154.; Magyar Tudományos Értesítő 1862.1. 456. dában, de egyre inkább elmélyül a Jászkunság történetére vonatkozó kutatásban. 1862-ben arra panaszkodik Nagy Ivánnak, hogy Pompéry János nem közölte le az írását, s kéri, hogy az általa küldött történeti, régészeti írásokat a Jászkunságról jelentesse meg a Tudományos Értekezésekben,47 Erre azonban még várnia kell. Az első nagyobb lélegzetű történeti munkája 1865-ben Győrben jelenik meg A Jászkunság történetéhez a XVI. és XVII. századból címmel.48 A kiegyezés megnyitotta az utat a polgári fejlődéshez. Létrejöhettek különböző tudományos egyesületek, és kiadhattak újabb és újabb szakfolyóiratokat. így már több lehetőség nyílott a vidéken élő tudósoknak is az országos lapokban való publikálásra. Ezt Gyárfás István ki is használta. A Jogtudományi Közlöny, a Századok és az Archeológiái Értesítő szerzői gárdájába - megjelenésüktől kezdve - beletartozott. A jászkunok partikuláris joggyakorlatával ugyanúgy foglalkozott, mint az aktuális törvénykezési feladatokkal (árvaügyek szabályozása).49 További jogi jellegű írásainak a Themis biztosít nyilvánosságot 1870-72-ben.50 A bíróság megreformálásáról, a házassági válóperekről, egyáltalán az új polgári jog bevezetésének aktuális kérdéseiről fejti ki véleményét. A hazai gyámügy megreformálásához a francia családtanács példáját is figyelembe ajánlja.51 Ezekben az években zajlik a Jászkun Kerületek önállóságának megszüntetése és a megyerendszerbe való betagolása. Erről is kérnek tőle javaslatot, amely elől nem térhet ki.52 Kutatási módszere: szakirodalom, anyaggyűjtés Fennmaradt jegyzeteiből betekintést nyerhetünk a kutatási módszerére, gyakorlatára is.53 Ugyancsak utalásokat találunk a leveleiben főleg a szakirodalom beszerzésének módjára.54 Igyekezett beszerezni a legfontosabb szakirodalmat. A megjelenő új könyveket ő maga vásárolta, vagy kapcsolatai révén megbízást adott a megvételükre. Rendszeresen megkérte az 1860-as években Pesten tartózkodó Szilády Áront, hogy menjen el Pfeiffer könyvkereskedésébe e célból. így jutott hozzá számos hazai és külföldi (latin, görög, német, francia nyelvű) szakkönyvhöz, lexikonhoz, térképhez. A könyvkereskedőtől időnként hitelben is vásárolt. Ezt bizonyítja, hogy 1866-ban 37 forint 24 krajcár adósságát küldi meg a könyvárusnak.55 * Máskor az Akadémiától, közkönyvtáraktól vagy magán- személyektől igyekezett szakkönyvet kölcsönkérni. Ezért akár kauciót is 47 48 49 50 51 52 53 54 55 47 Gyárfás István levele Nagy Ivánhoz (Halas, 1862. máj. 16.). OSZK Kézirattár (Levelestár) 48 GYÁRFÁS István 1865.6-33.; 125-155.; 224-273. 49 GYÁRFÁS István 1866. 103-105.; uő: 1867. 90-92., 1867. 283-285. és 2. rész uo. 1867.297-298. 50 GYÁRFÁS István 1870. 86-87.; uő 1871.43., 2. rész: 1871.55-57., 3. rész: 1871.81.; uő 1871.215-216.; uő 1871.271.; uő 330-332.; uő 1872.19-21.; uő 1872.79.; uő 1872.124., 2. rész: 1872.136-137., 3. rész: 1872.154-155. 51 GYÁRFÁS István: A francia család-tanács és a hazai árvaügy országos rendezése. In: Themis. 1871. jan. 24, jan. 31, febr. 14. 52 Gyárfás István levele Szilády Áronhoz 1868. május 1. Ms. 4433/38. MTA Kézirattár 53 Ilyen feljegyzések a Ráday levéltárban és az MTA Kézirattárában találhatók. Gyárfás doboz C/33. Ráday Levéltár; Gyárfás István vegyes jegyzetei. Ms. 10.139. MTA Kézirattár 54 Gyárfás István levele Szilády Áronnak. Ms. 4433/1 -323. MTA Kézirattár 55 Gyárfás István levele Szilády Áronhoz. 1866. június 3. Ms. 4433/23. MTA Kézirattár 526
