Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Bagi Gábor: A második szolnoki ütközet (1849. március 5.) történetéhez 1.

BAGI GÁBOR: A MÁSODIK SZOLNOKI ÜTKÖZET (1849. MÁRCIUS 5.) TÖRTÉNETÉHEZ I.

döntően szláv legénységű dandárban csak itt szolgáltak német (osztrák) sorkatonák, bár a februári hadrend nem említi őket.37 Szolnoknál - Karger március 6-i jelentése és az ezredtörténeti munkák alapján - Damjanich valószínűleg az alábbi csapatokkal került szembe:

11. határőrezred III. zászlóalj (6 század): 930 fő és 30 ló;

7. határőrezred II. zászlóalj (6 század): 1.040 fő és 42 ló;

3. gyalogezred III. zászlóalj (6 század): 1.306 fő és 31 ló;

5. vadászzászlóalj egy osztálya (2 század): 340 (?) fő és 10 (?) ló;

3. dragonyosezred két osztálya (4 század): 440 (?) fő és 440 (?) ló; a báni huszárezred egy osztálya (2 század): 214 (?) fő és 212 (?) ló;

5. hatfontos gyalogüteg: 118 fő és 85 ló;

1. hatfontos lovasüteg: 117 fő és 120 ló;

1. tizenkét fontos üteg fele: ? fő és ? ló; tüzértartalék: 33 fő és 34 ló; utászok (1 és 1/2 század): ? fő és ? ló.

Ez 20 gyalog-, 6 lovas- és 1 és 1h utászszázad, 2 és1h üteg, 4.538+? fő, 1.004+? ló. A fél tizenkét fontos üteg létszámát 60-65, az utászokét 2-300 főre becsülve Karger március 5-én Szolnoknál mintegy 4.800 embert, kb. 1.100 lovat és 15 ágyút vezényelhetett.

Abonyban Ottinger vezérőrnagy harcedzett, elit nehézlovas dandárját a 6. Wallmoden-vértesek 6 százada (598 fő, 598 ló), a 7. Hardegg- vértesek 6 százada (725 fő, 725 ló), valamint az 5. lovasüteg (129 fő, 134 ló, 6 löveg) alkotta. Ez 12 században 1.452 embert, 1.457 lovat és 6 löveget tett ki.38 Egy század Wallmoden-vértes azonban Friedrich Stang kapitány vezetésével március 3-án még Nagykőrösön állt, és többek szerint Szolnoknál sem volt jelen. Említik viszont az 1. tizenkét fontos üteg másik felét (3 löveg),39 így Ottinger 11 században és másfél ütegben 1.400-1.500 embert és 9 löveget mozgósíthatott.

A magyarul kiválóan beszélő Franz Freiherr von Ottinger (Sopron, 1793. IX. 28. - Bécs, 1869. IV. 8.) a cs. kir. hadsereg egyik legjobb lovas parancsnoka volt, aki 1810-től főleg magyar huszárezredekben szolgált. 1848 tavaszán még Mészáros hadügyminisztert helyettesítette, ám a nyár végén Jellacichoz csatlakozott. Mórnál és Kátynál ütközetet döntött el, 1849 tavaszán altábornagyi rangot, utóbb bárói címet kapott, és 1867-ben lovassági tábornokká léptették elő.40 A Hardegg-vértesek élén a tapasztalt Franz Sedlmayer von Seefeld (1794. - 1870. II. 16.) ezredes - pár hét múlva vezérőrnagy - állt. Utóda Adam Stauffer, majd a mindkét szolnoki ütközetben kitűnt (1851- től tábornok) algyesti Algyay József (1799. - 1852. 1.10.) őrnagy lett. A Wallmoden ezredet báró Fejérváry József (1796. - 1857. XII. 6.) ezredes vezényelte, aki április végén vezérőrnagyként az előléptetett Ottinger dandárjának új parancsnoka lett.41A Wallmoden-vérteseknél szolgált egyebek mellett az örökbefogadás révén magyar grófi címet is nyerő Leopold Wilhelm Freiherr von Edelsheim-Gyulai (1826-1893)

37 Militär-Schematismus (1848) 406-407.; NOBILI, Johann 1851. 352.; BRINNER, Wilhelm 1881. 11.1. 88.; 526., 531.; KLEMENOVICH von BELOVAR, Felix 1911.80., 97. és 112.; KEDVES Gyula 2006.58.; HERMANN Róbert 2009.19.; TEPPERBERG, Christopher-SZÍJJ, Jolán 2005.256-258.; SCHMIDT-BRENTANO, Antonio 2007. 55.1848 végén a 7. utászszázad a Karger, míg a 16. a Grammont dandár része volt.

38 HERMANN Róbert 2009.19.

39 NOBILI, Johann 1851.349.; CSIKÁNY Tamás 2003.27.

40 KEDVES Gyula 2006.58.; SCHMIDT-BRENTANO, Antonio 2007.132.

41 SCHMIDT-BRENTANO, Antonio 2007. 4., 44., 171.; THÜRHEIM, Andreas 1862.1.173-175., 190-191.

kapitány, későbbi lovassági tábornok, az európai lovas hadviselés megreformálója.42

A szolnoki támadásban a magyar fél régi cs. kir. és honvéd alakulatokat alkalmazott. Ezek jelentős harci tapasztalattal rendelkeztek, bár csak szerb határőrök és felkelők ellen szervezték. Damjanich 8. hadosztályát 5 zászlóalj, 8 huszárszázad, a Lengyel Légió ulánusai és talán 23 ágyú alkotta, ám ezekről nem ismert létszámkimutatás.43 A 3. és 9. honvédzászlóalj ekkor kezdett elit egységnek számítani. A 3. szegedi zászlóalj Damjanich egykori alakulata és nevelése volt. Legénységét a Tiszántúl déli része adta, a tiszti és altiszti kar a bihari nemességből, zömmel a nagyváradi jogakadémiáról került ki. A fehér kakastollas sapkajelvényt viselő alakulat létszáma március 12-én hat században 789 főt tett ki.44 Parancsnokuk a horvát katonacsaládból származó Bobich János (Babar, 1795. - Diósgyőr, 1878.) őrnagy, utóbb mint ezredes és hadosztályparancsnok szolgált az I. hadtestben.45 A kassai 9. zászlóalj Felső-Magyarország keleti megyéi, főleg Borsod és Miskolc újoncaiból alakult, megkülönböztető „jelvénye” a vörös sapka volt. Március 12-én hat században 1.040 főt számláltak.46 Vezetőjük sokáig Kiss Pál (Diószeg, 1809. - Pest, 1867. V. 16.) őrnagy, aki február elején lett dandárparancsnok, majd tábornok és végül Pétervárad vár- parancsnoka.47 Ám mivel Aradon tartózkodott, Szolnoknál Elek Ferenc őrnagy (Pazony, 1817. - Hajdúdorog, 1888.), a X. hadtest későbbi dandárparancsnoka vezette a vörössipkásokat.48 A zászlóalj tagjai közül többek visszaemlékezése ismert az ütközet kapcsán. Ilyen személy volt Fiala János (Temesvár, 1822. I. 26. - San Francisco, 1911. XII. 8.) százados, alezredes, az amerikai polgárháború ezredese és Büttner Emil (Kistapolcsány, 1831. XI. 15. - Aranyosmarót, 1887.) hadnagy (?).49

A hadosztály egyik legjobb alakulatának a cs. kir. 60. Wasa sorgyalogezred III. zászlóalja számított, melynek magyar és szlovák bakáit Észak- kelet-Magyarország megyéi adták. Hat százada március 12-én 904 főt számlált.50 Vezetőjük Szolnoknál Czillich Ede (Buda, 1812. XI. 25. - uo. 1872. Vili. 9.) őrnagy, utóbb ezredes volt, a honvédség egyik legjobb dandár-, majd hadosztályparancsnoka.51

A Lengyel Légió 1. zászlóalja lengyel önkéntesekből, részint az 1830/31- es felkelés veteránjaiból állt, ám hat helyett csak négy századdal rendelkezett. Létszáma március 12-én 573 főt tett ki.52 Vezetőjük feltehetően a lengyel Ignacy Czernik (Dzierzazno, 1803. VII. 9. - Párizs, 1887. IX. 13.) őrnagy, későbbi honvéd alezredes volt.53

42 http://hu.wikipedia.org/wiki/Edelsheim-GyulaLLip%C3%B3t_%281826 %E2%80%931893%29. A dédunokái között volt Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő, ifj. Horthy István kormányzóhelyettes felesége.

43 NOBILI, Johann 1851.344.; HERMANN Róbert 2009.17-18.

44 KEDVES Gyula 2006.57.; HL 1848/4917/1.

45 BONA Gábor 1983.114.

46 HOFFMANN Arnold 1906.; KEDVES Gyula 2006. 57.; HERMANN Róbert 2009.17.; HL 1848/4917/1.

47 Kiss Pál a szolnoki ütközetben nem vett részt, csak utóbb tért vissza Aradról.

48 BONA Gábor 1983.141., 199-200.; KEDVES Gyula 2006. 58.

49 PETŐ Vilmos 1989.; ÁCS Tivadar 1943.; BONA Gábor 1987.145.

50 BERKÓ István 1957.207.; KEDVES Gyula 2006.57.; HL 1848/4917/1.

51 BONA Gábor 1983.129.

52 HERMANN Róbert 2009.17.; HL 1848/4917/1.

53 BONA Gábor 1987.128.

499