Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Demeter Orsolya: Egy észak alföldi mezőváros – Keresztes története a XV–XVI. században
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY ágytól való fizetést tőle nem vehet.” A leányegyházként működő Püspökiről octava járt volna, de ez ellen ágáltak, mert minden évben pénzért vették meg dézsmájukat, így nem akartak adni pluszba semmit az egyház papjának. Innen Czoma Benedek volt jelen. Tanúk: Szabó György, Varga Balázs, Madaras Márton, Pete Gergely voltak.106 A nagy pusztítás ellenére a török kapcsolatok emlékei még a XVII-XVIII. században is kimutathatóak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében meglepően sok török hímzés és szőnyeg maradt az utókorra, 59 egyházközségben összesen 95 török eredetű, illetve hímzésű térítőt ismerünk az inventáriumokból. Keresztesről egy veres (1665) és két török (1736) szőnyeg, valamint 4 darab „bulya vászon kendőcske” említése ismeretes.107 Az egyik XVIII. századi, Kneidinger-féle térképen jól látszik a templom 13. kép: A cinterem XVIII. századi ábrázolása (MNL OL S11.830.68. számú térkép nagyított részlete) keleti végénél a temető.108 (13. kép) Mivel ezen a területen sem folytak régészeti ásatások, nem rendelkezünk kézzelfogható tárgyi bizonyítékokkal a késő középkori település temetkezési helyéről. Az 1928-as Keresztes-monográfiában viszont számos használható információ található erre vonatkozóan: „Egy lefektetett régi sírkő ma is van a ielkészház kapujánál, azonkívül a templom előtt is van két megtűrt régi sírkő. Hajdan temető volt a templom szomszédjában lévő Szabó Kálmán-féle telek is, bizonysága, hogy a templom felőli úton az árkok ásása alkalmával: koponyákat és térdcsontokat találtak. Úgy, ennek közelében a Schmidt Pál őrnagy által bérelt lakóház udvaráról fejköveket ástak. ”109 A leírás és a térképi ábrázolás alapján joggal vélhetjük, hogy a cinterem a szentély közvetlen környezetében helyezkedett el.Az 1759-es kéziratos térképen egyértelműen látható, hogy érintette Keresztest egy fontos út (Wa regia), ami Diósgyőr és annak északi, északkeleti birtokai felé vezetett. Mivel az országút a Keresztesi-patakon haladt keresztül, itt egy erősebb hídnak kellett állnia már a korai időkben is. A híd alapanyagáról források híján nincsenek információink, (lásd: 6-7. kép) 8. Keresztes helye a környék településhálózatában Magyarország jogi értelmezés szerint városnak tekintett települései közül a többség a Dunántúlon (a délnyugati részt kivéve) és a határok közelében feküdt. Az Alföldön csupán Szeged szabad királyi város és néhány püspöki székhely ruházható fel kiemelt központi jelentőséggel. Később egyre több oppidum jelent meg a területen, de ezek nem nevezhetőek 106 DIENES Dénes 2001.172. 107 MNL B-A-Z m. Lt. Sl.; TAKÁCS Béla 1968., 1975. 108 MNLOLS11.830.68.sz. 109 TÓTH Kálmán 1928.156. jogi értelemben vett városnak. A gazdaság fellendülése, a szarvasmarhával, illetve a szerémségi borral való kereskedés azonban elindította ezeket a településeket egy olyan úton, hogy fejlettségük sokszor a szabad királyi városokéval vetekedett.110 Ide sorolható Mezőkeresztes is, hiszen a XV. század közepétől elindult a fejlődés útján. Az adólajstromokban, diplomákban feltűnő nagyszámú bevándorló lakosság is ezt az emelkedő tendenciát támasztja alá. Az előzőekben áttekintettem azon ismérveket, amelyek kiemelték a dél-borsodi mezővárost a körülötte álló falvak sorából, de felvetődik a kérdés, hogy hol van a helye a környék településhálózatában? Milyen mértékben tekinthető városnak vagy városias jellegű településnek a vizsgált korszakban? Ennek a megválaszolására a Kubinyi András által jól kidolgozott kritériumnyalábos módszert használtam fel. Úgy gondolom azonban, hogy ez a rendszer is rejthet magában számos hiányosságot, mert különböző települések eltérő mennyiségű iratanyaggal rendelkezhetnek. Sokszor a szerencsén is múlhat, hogy egy-egy helység forrásbázisa milyen mértékben pusztult el a történelem során.111 Sorra vettem és a mezővárosra vonatkoztattam a Kubinyi-féle rendszer kritériumait. Kritériumok pont Uradalmi központ és rezidencia: a birtokigazgatásban betöltött szerep 0 Bíráskodási központ, hiteleshely: milyen szerepe volt a törvénykezésben (vármegyei törvényszék, királyi kúria) 0 Pénzügyigazgatási központ: révhely, filiális kamara megléte, kincstartóság 0 Egyházi igazgatás: szerepe - kiváltságos plébánia, tizedkörzet központ, érseki székhely 0 Egyházi intézmények: ispotályok, koldulórendek és egyéb monostorok megléte 0 A településről valamely külföldi egyetemre beiratkozottak száma: csak ötnél több lehet 1 Kézműves-vagy kereskedőcéhek száma 0 Úthálózati csomópont: hány központi hely érhető el közvetlenül a településről 3 Vásártartás: heti piac-1 pont, országos vásár-2 pont 2 Jogi helyzet: az oppidum vagy civitas megnevezések 3 Összesen (max. 60 pont): 9 3. táblázat: Keresztes centralitás pontjai Kubinyi András kritériumnyalábos módszere alapján A táblázatból jól látható, hogy mindössze négy szempont alapján tudtam értékelni a települést. A hatodik kritériumnál 1 pont adható, mert 6 hallgatót küldött Keresztes a krakkói és a bécsi egyetemekre, köztük van az oklevelekből is ismert Keresztesi Czoya család Pál nevezetű sarja.112 Az úthálózati csomópont meghatározásához XVIII. századi kéziratos 110 KUBINYI András 1985.7. 111 A módszer egy-egy település központi hely funkcióit vizsgálja szűkebb-tá- gabb környezetén belül. 10 kritériumot határozott meg, ami alapján kiderülhet, hogy a vizsgált település egy-egy feltételnek eleget tud-e tenni, vagy azon belül milyen centralitásértéket képvisel. A funkciókon belül egytől hatig lehet pontozni, attól függhet értékelésünk, hogy a rendelkezésünkre álló forrásbázisból mi az a pontszám, amit elérhetünk. Lásd: KUBINYI András 1999. 112 KUBINYI András 1999.515. 490
