Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Király Ágnes: Újabb adatok az alföldi Gáva-kultúra temetkezéseinek problémájához: birituális temető Tiszabura–Nagy-Ganajos-háton
KIRÁLY ÁGNES: ÚJABB ADATOK AZ ALFÖLDI GÁVA-KULTÚRA TEMETKEZÉSEINEK PROBLÉMÁJÁHOZ: BIRITUÁLIS TEMETŐ TISZABURA-NAGY-GANAJOS-HÁTON objektum 26 urnás temetkezést tartalmazott.154 A sírok néhány kivételtől eltekintve igen sekélyen feküdtek, a kis mennyiségű, gondosan kiválogatott hamvakat tállal vagy kövekkel fedett urnákba helyezték. Néhány esetben a maradványokat az urnán belül egy kisebb, szájjal lefelé fordított edénnyel borították le. Az urnák elhelyezkedéséből a temetőt közlő Larissa I. KrusePnicka arra következtetett, hogy egy-egy sírgödörbe nagyobb időközönként rokonokat, családtagokat temettek egymás mellé.155 A síroktól délre egyedülálló módon sikerült feltárni az égetőhelyet is, míg a temető szélén koncentrálódó nagy mennyiségű csont, bronztöredék és rengeteg kő alapján KrusePnicka egy aprítóhelyet rekonstruált, ahol feltehetően a hamvasztás után készítették elő a maradványokat az urnába helyezésre.156 8. Volovät-Dealul Burlei (Suceava megye, Románia - IX.B1.18) Az egyetlen eddig ismert halomsírmező a Gáva-Holihrady-kör területén, Moldvában helyezkedik el. Volovát határában a kora vaskori halmok öt, egymástól 0,5-1,5 kilométernyire fekvő csoportot (A-E szektor) alkotnak.157 Szisztematikus ásatás csak az ún. A-szektorban történt, ahol ma 15 halom áll, de 1894-ben Szombathy János feljegyzései szerint a területen még 22-23 különböző méretű tumulus volt látható.158 1937-ben Gustav Mazanetz részben megásta a 2-es számú halmot, majd később Mircea Ignat teljesen feltárt még hét sírhalmot (3-9). A 2-6-os és 8-9-es számú halmok emlékanyaga sorolható a Gáva-kultúrához, míg a 7-es a későbbi Hallstatt-korra keltezhető. Ugyancsak késő Hallstatt-kori, de másodlagos temetkezést lehetett megfigyelni a 2. számú halom köpenyében is.159 A halmok a köpeny szerkezete szerint két csoportra oszthatók.160 Az első csoport halmai (4—6-os, 8-as és talán 9-es halom) viszonylag laposak, a köpenyt a lelőhelyre jellemző talajból - sóderrel erősen kevert sárga földből - emelték, így az a járószinttől nem vált el élesen. A második csoport halmai (2-3. halom) nagyobbak a többinél, és alapjuk a temető körüli vidékekre jellemző, folyami kaviccsal és nagyobb vándorkövekkel kevert fekete földrétegből épült. Erre az első borításra egy réteg került a temető talajából (Id. az első halomcsoport leírásánál).161 Az 5-ös számú halom kivételével a halmok köpenyébe nagy mennyiségű kerámiatöredék került, melyek feltehetően a halotti tor emlékét őrzik. A jellegzetes fényes fekete edények mellett nagy számban volt jelen rossz minőségű, gyengén kiégetett kerámia is, melyet az ásatók szerint a temetési szertartásra készítettek.162 Sírok a 2-es, 4-es és 6-os halomban kerültek elő (szám szerint összesen 20), míg a 3-as és 9-es annyira bolygatott volt, hogy nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy tartalmaztak-e temetkezést. Az 5-ös és 8-as halmokat szimbolikus együtteseknek, kenotáfiumnak tartják.163 Minden feltárt temetkezés urnásnak bizonyult, központi sírnak tartható együttes eddig egyetlen halomban sem került elő. A temetkezések 154 KRUSEL’NICKA 1979b. 78-79.; LÁSZLÓ 1994.187. 155 KRUSEL’NICKA 1979b. 315. 156 KRUSEL’NICKA 1979b. 315. 157 LÁSZLÓ 1994.58. 158 LÁSZLÓ 1994.58.; IGNAT 1976.99-105.; IGNAT 1978.107-127. 159 LÁSZLÓ 1994.58-59. 160 LÁSZLÓ 1994.59. 161 LÁSZLÓ 1994.59. 162 LÁSZLÓ 1994.60. 163 LÁSZLÓ 1994.59. különlegessége, hogy az urnákat szájukkal lefelé fordítva helyezték el, és az edények alsó harmadát levágták, mielőtt megtöltötték volna őket a sírban. Az is elképzelhető, hogy némelyiküket már a máglyára is felhelyezték, ugyanis egyes példányok másodlagos égésnyomokat mutattak.164 A sírgödörbe először a már eleve sérült edényt, majd a máglya maradványait (égett csontok, hamvak és faszéndarabok) helyezték. Néha az urnát a temetési szertartás során használt edények egy-két nagyobb töredékével helyettesítették. Számos alkalommal találtak az urnákon belül is kerámiatöredékeket, ép edénymelléklet azonban csupán egyetlen esetben fordult elő: a 6. halomban az urna mellett egy kis tálka került elő, szájával lefelé fordítva.165 A temetkezésekben a fémmellékletek is ritkának mondhatók: a 4-es és 6-os halomból bronztűk töredékei, a 2-es halomból pedig egy vaskés került elő. Az 5. és 6. számú halom alatt különböző egyéb gödröket is feltártak, mindkettőben - talán valamiféle tisztító szertartás részeként - in situ égésnyomokat, fahamut, szenet és néhány kerámiatöredéket figyeltek meg.166 A 2-es, 4-es és 5-ös halom alatt másodlagosan beásott gödröket tártak fel, amelyeket nagy mennyiségű hamuval kevert földdel töltöttek fel, a 4. számú halom gödre pedig még egy bronztű töredékét is tartalmazta. Sajnos részletes elemzés hiányában a jelenségeket nem tudjuk egyértelműen interpretálni.167 Abból, hogy a halmok alatt egyetlen esetben sem sikerült központi temetkezést megfigyelni, László Attila arra következtetett, hogy a temetkezési halmok egy-egy család sírhelyéül szolgáltak, és azokat már az első elhunyt eltemetése előtt megépítették.168 9. Velykyj Bereznyj (Nagyberezna, Zakarpatská oblast/Kárpátaljai terület, Ukrajna-IX.B1.15) A lelőhelyről négy hamvasztásos sírt ismerünk, amelyek fölött kövek feküdtek. Ebből az ásató, Fedir Potushak arra következtetett, hogy a temetkezések halom alatt feküdhettek. Az anyagból megmaradt 5 edényt, és az egyik, fazékszerű urnából, hamvak mellől előkerült pápaszemes fibula töredékét Vojtech Budinsky-Kricka ismertette 1963-ban.169 10. Vojany (Vaján, Okres Mihalovce/Nagymihályi járás, Szlovákia) A lelőhelyről az 1960-as években egy hét edényből álló lelet került elő, amelyek között az ásató, J. Vizdalovi szerint emberi hamvak is feküdtek.170 A leletről további információ nem áll rendelkezésünkre. 11. Vojnatina (Vájná, Okres Sobrance/Szobránci járás, Szlovákia - IX.B1.17) A lelőhelyen 1936-ban és 1948-ban Vojtech Budinsky-Kricka tárt fel ösz- szesen 50, a Ha B időszakra keltezhető hamvasztásos temetkezést. Az ásató az urnasírok szabálytalan elhelyezkedéséből arra következtetett, hogy a temető a feltárt felülettől északra és nyugatra tovább folytatódik, de ezt a területet később nem sikerült megkutatni.171 A sekély sírokban a hamvakat tartalmazó, pohárszerű urnák felső része szinte minden esetben megsemmisült. Emberi maradványok összesen 164 LÁSZLÓ 1994. 59. 165 LÁSZLÓ 1994. 59. 166 LÁSZLÓ 1994.61. 167 LÁSZLÓ 1994.60. 168 LÁSZLÓ 1994.59. és 62. 169 BUDINSKY-KRICKA 1963.28.14. jegyzet. 170 BUDINSKY-KRICKA 1976.138.11. jegyzet. 171 BUDINSKY-KRICKA 1976.147. 45
