Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY

megerősítésükre volt szükség. A várépítés három szakasza az új források és kutatási eredmények alapján az alábbi ütemekben mehetett végbe.822

Első szakasz (1550. szeptember 14. - november közepe)

a) A kezdő kapavágásra 1550. szeptember 14-én került sor, kisvíznél: „Jelenleg annyira alacsony a víz, hogy csak egy ember magas”:823

b) A Zagyva eredeti tiszai torkolatától közvetlenül nyugatra, a későbbi vársziget keleti részén található ispáni várbelsőt (4/1. kép) - az 1995. évi helyszíni szemlén (4/18. kép) azonosított régészeti forrásanyag824 és Niklas Graf zu Salm und Neuburg főhadparancsnok 1550. október 29-én kelt levele825 szerint - a késő középkorban nem lakták. így ott némi terep- rendezés és a XI. századi vár - immár teljesen feleslegessé vált - nyugati sáncának elbontását követően nekiláthattak az építkezéshez.

c) Az ispánsági várnak a keleti Zagyva-ágra és a Tiszára néző oldalánál elkezdték a „a régi falakat [...] megmagasítani, az árkokat újból kiásni”;826 827 828 illetőleg „kibővítették és megerősítették a régi földsáncot’’.w Ez lényegében a délkeleti sarokbástya és a hozzá kapcsolódó keleti és déli palánkfalak felépítését, megerősítését jelentette.

d) A véghelyet a déli oldal kivételével körülárkolták: észak és nyugat felől, hozzávetőleg a Zagyva jelenlegi, a Tabántól a Tiszáig húzódó nyomvonalán „egy szerfölött mély árkot vontak, melybe ugyancsak sok víz jutott, mert belevezették a Zagyva egyik mellékágát, s ilyképpen már szigeten feküdt az a vár, a vízzel körülfogott sáncok pedig kiemelkedtek a környező sík vidékből.’m

e) A palánkerősséget észak és nyugat felől övező vizesárok kiásása során kitermelt földet (talaj és agyagrétegeket) nemcsak a várszigetnek az ispáni vártól közvetlenül nyugatra eső mély és vizenyős - emiatt tartós megtelepedésre addig alkalmatlan - részén terítették el, hanem ebből töltötték ki a várfalat alkotó, egymással párhuzamos cölöpsorok közét, valamint a délnyugati és az északnyugati sarokbástyákat egyaránt.

f) Azért, hogy a vár területét megnövelje, Áldana az eredetileg háromszög alaprajzú erősséget áttervezte négyszögűre, és az ő irányításával az északkeleti részen a Zagyva egyik kisebb, jobb parthoz közeli ártéri szigetét a várszigethez kapcsolták. Ide húzták fel az északkeleti ún. főbástyát, amelyet egy egyenes fallal szándékoztak összekötni a délkeleti sarokbástyával. Ez az első hallásra egyszerűnek tűnő feladat azonban hatalmas kihívást jelentett, mert itt az eredeti felszín a jelenlegi járószintnél több méterrel lentebb húzódott, és áradás idején a víz teljesen elárasztotta. Emiatt ezen a szakaszon az első ütemben egy igen jelentős, a talajmechanikai fúrások és a 2010. évi Bástya utcai ásatás (4/19. kép) adatai szerint a régészeti szelvény helyén csaknem 5 m-es vastagságú földművet emeltek. A munka elvégzéséhez szükséges földmennyiséghez (sárga agyag és fekete talaj) a keleti fal előterében, a Zagyva árterének peremén lemélyített várárokból jutottak hozzá.

g) Ebbe a felhordott rétegekből álló töltésbe ásták bele a második

822 KERTÉSZ Róbert 2010.

823 Lásd a jelen tanulmányban közölt Bernardo de Áldana 1550. szeptember 30-án írt levelét.

824 KERTÉSZ Róbert 2010.

825 MNL GyMSM SL SVL, Collectio Oerteliana, Lad. VI. et F. História et alia. Fase. II. Nr. 65.

826 MNL GyMSM SL SVL, Collectio Oerteliana, Lad. VI. et F. História et alia. Fase. II. Nr. 65.

827 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.116.

828 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.116.

ütemben az ún. főbástya és a keleti palánkfal cölöpárkait, mely utóbbiakat bekötötték az egykori ispánsági vár megerősített falába. „Elkészült szintén egy meglehetősen vastag várfal, hogy a főbástyát összekösse a régi fallal, és mind a bástyákat, mind a falat a víz ellen is megerősítették. Fárasztó munka volt, de igen jól sikerült. ”829

h) Összekötő várfalak és mellvéd részleges létesítése.

i) Kazamata, feltehetően nemcsak a vár délkeleti sarokbástyájában lehetett, hanem valószínűleg a többi bástyában ugyancsak kiépítésre kerültek.

j) A hadszertár felhúzásának irányítását - az ágyúk első hullámának telepítésével összhangban - cseh tüzérek, Josef (József) és György végezték legényeikkel, 1550. szeptember második felében, vélhetően az egykori ispánsági vár területén.

k) 1550 kora őszén a katonai szálláshely (agyagból, nádfedéssel), valamint a boltozott lőporraktár építése valósult meg. Az utóbbi alapanyaga részben a Zagyva-parti plébániatemplom és a cinterem téglakerítésének elbontásából származott. (4/21. kép)

l) Áldana 1550. szeptember 30-ai levelében megemlíti, hogy a „Zagyva folyó torkolatánál gátat építenek, [...] amit Isten segedelmével e héten elvégezhetünk”.830 Az 1553-1554-ből származó tollrajzon viszont a várárok nyugati szakaszának tiszai torkolatánál tüntették fel a duzzasztógátat. (3. kép) Források hiányában sajnos nem lehet eldönteni, hogy a tábormester tévedett-e a helymeghatározásnál, vagy később helyezték át a gátat. (4/22. kép)

m) 1550 végén flottillabázis kiépítésének megkezdése a Vízi-kapu déli előterében, és az első hajók szolgálatba állítása. (4/14. kép)

Második(1550. november közepe -1551. augusztus 1.) és harmadik (1551. augusztus 1. -1552. augusztus 24.) szakasz

a) A várfalak, bástyák, mellvéd és vizesárok befejezése. Korábban már utaltunk arra, hogy az Áldana leveleiben és naplójában a kivitelezés során feltüntetett eredmények erősen eltúlzottaknak tekinthetők. Emiatt az általa megkezdett munkafolyamatok lezárása valójában nagyságrendekkel nagyobb terhet jelenthetett, mint amire a forrásokból következtethetnénk. Arról nem beszélve, hogy don Bernardo említést tett a Tisza őszi áradása miatt elszenvedett rombolásokról is,831 amelyek kijavítása ugyancsak komoly energiát emészthetett fel.

b) Mindhárom várkapu: a nyugati, a keleti és a Tiszára néző Vízi-kapu elkészítése. (4/15-17. kép) A legmasszívabbat, a feltehetően felvonóhidat működtető nyugati kaputornyot az elhagyott környékbeli településeken álló középkori templomok faragott köveinek másodlagos felhasználásával emelték. (4/16. kép)

c) Az 1553-1554. évi tollrajz szerint a déli palánkfalat még egy további, a vár négy sarkán találhatóktól lényegesen kisebb, fül nélküli bástyával erősítették meg, amely a Vízi-kapu, valamint az annak előterében kialakított kikötő, illetőleg az ott állomásozó tiszai flottilla védelmét látta el. (3-4. kép)

d) Nehéztüzérség telepítése 1551-ben.

e) Téglaégető kemencék létesítése és a helyi mészégetés lehetőségének megteremtése.

829 Lásd a jelen tanulmányban közölt Bernardo de Áldana 1550. november 9-én írt levelét.

830 Lásd a jelen tanulmányban közölt Bernardo de Áldana 1550. szeptember 30-án írt levelét.

831 Lásd a jelen tanulmányban közölt Bernardo de Áldana 1550. november 9-én írt levelét.

440