Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei
KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI Kaposvári Gyula véleményének igazát,602 sőt a városároknak a Tisza Szálló és a torkolat közötti részlete is pontosítva lett.603 Az objektum Szigligeti utcai szakasza az 1861. évi II. katonai felmérésen látható utoljára,604 melyre az 1870-es évektől nem hivatalos elnevezésként a Büdös köz névalakot használták, majd 1894-1926 között hivatalosan is Csatorna utca lett a neve.605 Cseh Géza az előbbi elnevezéseket az ebben az utcában található vízelvezető árokkal hozta kapcsolatba, amelyet 1881-ben zárt csatornába tereltek.606 Véleményünk szerint azonban ez a kora újkori várost nyugatról védő vizesároknak feleltethető meg.607 A Szigligeti utcából kilépve árkunk a Kossuth tér keleti szélén, az 1. szám alatti irodaház nyugati része alatt vezetett, amelynek 1951. évi alapozásakor - mint ahogy fentebb már említettük - 7-8 m mélységből török és török kori leletek kerültek elő.608 (4/9. kép) Ez teljesen összhangban áll Gorové László azon megállapításával, hogy a városárok a piac (ma: Kossuth tér) szélén nyúlt el, és a Fehértó vendégfogadó (helyén a Verseghy Ferenc Könyvtár áll) mellett haladt tovább.609 A következő, a Kossuth tér és Ady Endre út közötti szakasznál a talajmechanikai fúrások alapján a nyomvonal törés nélkül folytatódott. Nem sokkal később viszont a fúrásadatok hiányoznak, így kizárólag a georeferált térképi adatokra támaszkodhatunk. Ezek alapján az objektum a Tisza Antal és a Jókai utca nyugati házsorai között, majd az egykori Hajnal utcában azonosítható egészen az Ady Endre útig.610 (4. kép) A vizesárok utolsó, az Ady Endre úttól egészen a Zagyváig elnyúló északi szakaszának vizsgálata során XVIII-XIX. századi felmérések és történeti térképek elemzése alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy az éppen az egykori Flarcsa utca nyomvonalával eshetett egybe.611 Ennek valószínűségét korábban már Komáromy József és Sugár István felvetette Litzner János térképe alapján.612 Eredményeink eltérnek Kaposvári Gyuláétól, aki szerint a városárok nyomvonala ezen a szakaszon a Flarcsa utcától délebbre húzódott, részben az azzal párhuzamos Fiajó utcában.613 A Flarcsa utca az 1810- 1812. évi térképen614 tűnik fel első ízben, és XX. századi megszüntetéséig végig nyomon követhető.615 A kora újkori sáncárok itteni létét támasztják alá Kaposvári Gyula azon későbbi megfigyelései, amelyeket az Ady Endre út 5. számú tízemeletes lakóház előtti szennyvízcsatorna építésekor, valamint a Szolnok ispán körúti tízemeletes házsor 9. számú épületének alapozásakor végzett.616 602 KAPOSVÁRI Gyula 1956.38-39.1. ábra. 603 KERTÉSZ Róbert 2010. 604 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 28.26. kép; KERTÉSZ Róbert 2010. 605 KAPOSVÁRI Gyula 1971a. 23.; CSEH Géza 1993. 97.; CSEH Géza 2000. 298. 606 CSEH Géza 1993.97.; CSEH Géza 2000. 298. 607 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 39.; KERTÉSZ Róbert 2010. 608 KAPOSVÁRI Gyula 1956.38-39.; KAPOSVÁRI Gyula 1971.85-87.; KAPOSVÁRI Gyula 1971a. 22.; KAPOSVÁRI Gyula 1983.197. 609 GOROVÉ László 1820.22. 610 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 36. kép; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 71.; KERTÉSZ Róbert 2010. 611 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 24-25. 27-28.18-19.21.25. kép; KERTÉSZ Róbert 2010. 612 KOMÁROMY József 1943.107.; SUGÁR 1985.258. 613 KAPOSVÁRI Gyula 1956.39.1. ábra. 614 KAPOSVÁRI Gyula 1983.200-201.41. kép; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 25-26.21.kép. 615 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 39.; KERTÉSZ Róbert 2010. 616 KAPOSVÁRI Gyula 1971. 90.; KAPOSVÁRI Gyula 1971a. 23.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; KAPOSVÁRI Gyula 1983.198-199. A fentiek mellett a 135. számú talajmechanikai fúrás adatai és a Zagyva jobb partjának közelében található Harcsa utcai zsilip elhelyezkedése ezzel ugyancsak összhangban van. (4/13. kép) Rajtuk kívül mind az 1810- 1812. évi térképen,617 mind pedig a II. katonai felmérésen,618 de még a két világháború közötti légi felvételen619 is jól látható az a városszerkezetben jelentkező markáns különbség, aminek a határa egyértelműen a szóban forgó utca mentén húzható meg. A telekosztás ettől délre sűrűbb és kisebb, tőle északra viszont ritkább és nagyobb.620 Feltételezésünk szerint az itteni nyomvonal - hasonlóan a korábban már tárgyalt Szigligeti utcaihoz - a XVIII. század 20-as éveitől, amikor a palánkfalakat elbontják, és a városárok elveszti már védelmi funkcióját, egy ideig még a környék csapadékvizének összegyűjtésére, illetőleg a Zagyvába történő elvezetésére szolgált.621 Ezt a nyitott vízelvezető csatornát építik majd át - az urbanizáció előrehaladtával - a XIX. század második felében teljesen zárttá. Eredetileg a Harcsa utca keleti, Zagyva-ártér felőli vége Y-alakban kettéágazott. Kaposvári Gyula szerint a Zagyva-torkolat a Harcsa utca északi ágánál volt.622 Ezzel szemben az igazság az, hogy az árok a déli ág alatt futott bele a Zagyvába. Ennek az egykori szakasznak a maradványa az a későbbi zárt csatorna, melynek Zagyvára nyíló kifolyója a két világháború közötti légi felvételen még jól látható. A csatornát az utcával, a városrészszel együtt a Zagyva-parti lakótelep építésekor, az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején szanálták. Emlékét ma már csak közvetlenül a Zagyva-parti sétány mellvédje melletti, üzemen kívül helyezett Harcsa utcai zsilip őrzi.623 (4/13. kép) Komoly nehézségekbe ütközik ugyanakkor a mezővárosi palánkfal előtti sáncárok méreteinek pontos meghatározása, mert ehhez igen kevés a rendelkezésre álló információ. Felmerülnek egyéb problémák is, például a talajmechanikai fúrások csak ritkán estek egybe az árok közepével, ahol a legmélyebb pont található, többnyire az egyik vagy másik oldalfalba mélyültek. A városárokra vonatkozó legkorábbi számszerűsíthető adatok csak a XVIII. századból ismertek: Mikoviny Sámuel (1742)624 és Buxbaum von Lindenfeld (1778)625 felmérései szerint szélessége átlagosan -7 öl, azaz -14 m.626 A Kossuth tér 1. szám alatti irodaház építésekor a jelenkori felszíntől számítva 7-8 m mélyről is került elő leletanyag,627 a legmélyebb fúrási adat pedig 82,77 m. A talajmechanikai fúrások alapján az objektum rekonstruált mélysége átlagosan 4-5 m lehetett, azonban nem volt tartósan vízzel borított, így a szárazabb évszakokban kiszáradhatott, mint ahogy Georg Hoefnagel nevezetes ábrázolásán is látható.628 617 KAPOSVÁRI Gyula 1983.200-201.41. kép; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 25-26.21. kép. 618 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 28.26. kép; KERTÉSZ Róbert 2010. 619 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 29.28. kép; KERTÉSZ Róbert 2010. 620 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 39-40.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 66.; KERTÉSZ Róbert 2010. 621 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 39.; KERTÉSZ Róbert 2010. 622 KAPOSVÁRI Gyula 1956.39.1. ábra. 623 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 39^10.; KERTÉSZ Róbert 2010. 624 KAPOSVÁRI Gyula 1983.186.25. kép. 625 KAPOSVÁRI Gyula 1983.195-197.35. kép; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 22-23.17. kép. 626 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 40. 627 KAPOSVÁRI Gyula 1956. 38-39.1. ábra; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 85-87.; KAPOSVÁRI Gyula 1971a. 22.; KAPOSVÁRI Gyula 1983.197. 628 KERTÉSZ Róbert etal. 2007a. 40. 421
