Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY

látható. (4. kép) Ebből óriási mennyiségű agyagot termeltek ki, amelyet a bástyák, kötőgátak töltéseihez, illetve a várbelső északi és nyugati részének szintemeléséhez használtak fel. Fennmaradását annak köszönheti, hogy a XIX. század elején a keleti Zagyva-ág a tiszai torkolatnál kezdett feliszapolódni, és a várárok ezen szakasza, amely jelenleg is Zagyvamederként funkcionál, fokozatosan átvette a szerepét.528 Áldana 1550. szeptember 30-ai leveléből megtudhatjuk, hogy „az árok jelenlegi mélysége két és fél öl, egyes helyeken eléri a hármat, míg a szélessége öt öl. Sok helyen víz tör már fel belőle. ”529 Nemes Gerzson szerint 430-450 m hosszú, átlagos mélysége 9-10 m lehetett, szélessége 29-30 m.530 Amennyiben az utóbbi két adatot szembesítjük az Áldana által megörökítette! (mélység: -4,7-5,6 m, szélesség: ~ 9,4 m), akkor megállapítható, hogy Nemes Gerzson a ténylegesnek csaknem duplájával, illetőleg triplájával kalkulált.531

A várárok keleti szakaszát Gorové egyáltalán nem említette.532 így néhány szakember szerint a várat erről csak a Zagyva-meder védte,533 amelyet egyesek szerint kimélyítettek,534 vagy betömtek, hogy vizét felduzzasz- szák.535 Más kutatók azonban amellett foglaltak állást, hogy a közvetlenül a várfal előterében, azzal párhuzamosan húzódó árok meglétét az egykorú ábrázolások bizonyítják.536 A dilemmát a 2010 nyarán, a Bástya utca 9. szám alatti telken elvégzett megelőző feltárás zárta le végérvényesen, amikor első alkalommal sikerült a kérdéses objektumot fizikai valójában azonosítani.537 (4/19. kép) Eltűnését az okozta, hogy folyamatosan zajlott betemetődése,538 ami - a karbantartások ellenére - 1799-től komolyabb lendületet vett, mivel ekkortól a vár falait a puskapor gyártásához szükséges salétrom főzésére használták,539 és a felszíni bolygatások felerősítették a természetes eróziót. A kegyelemdöfést a jelenlegi Szent István tér és Bástya utca keletre néző telkeinek a XIX. század 10-es és 20-as éveiben zajló kialakításával adták meg, amikor ezzel összefüggésben a várfalat elplanírozták, maradványaival pedig gyakorlatilag feltöltötték az árkot.540 A feltöltési rétegek legutóbb 2011 őszén, a Bástya utca 1. szám

528 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 44.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.83.; KERTÉSZ Róbert 2010. Hild Viktor (1894. 8.) még úgy vélte, hogy a Zagyva-torkolat eredetileg három ággal rendelkezett, és ez nyújtott természetes védelmet a várnak.

529 KORPÁS Zoltán 1999.96.

530 NEMES Gerzson 1975.44.

531 KERTÉSZ Róbert 2010.

532 GOROVÉ László 1820.18-20.

533 KAPOSVÁRI Gyula 1956.39.1. ábra; KAPOSVÁRI Gyula 1971.85.4. ábra; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; SZÁNTÓ Imre 1975. 43.; SZABÓ István-SZABÓ László 1979. 11.; KOVÁCS Gyöngyi 1982. 85.; KAPOSVÁRI Gyula 1983. 197.36. kép; KOVÁCS Gyöngyi 1984.2.; SZÁNTÓ Imre 1985.44.; POLGÁR Zoltán 1996.107.; SZABÓ László 1996. 81.; GACSÁRI KISS Sándor 1997.; SZABÓ László 1998. 33.; SZIKSZAI Mihály 1998. 156.; VADÁSZ István-T. VESZTEG Rozália 1999. 39.; BAGI Gábor 2000. 15.; MOLNÁR Erzsébet 2002.11.; SIMON Béla 2002.103.; VÖRÖS István 2005.28.

534 KOMÁROMY József 1943.92.

535 BALOGH Béla 1927.160.; SCHEFTSIK György 1935.329.

536 SOMOGYI Ignácz 1886L; NEMES Gerzson 1975. 41. 45.14. ábra; SUGÁR István 1985. 254-255.; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 6-15.; BERTÓK I László 2010.20.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.71.

537 KERTÉSZ Róbert 2010.

538 KERTÉSZ Róbert 2010.

539 GOROVÉ László 1821.51.

540 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 83.; KERTÉSZ Róbert 2010.

alatt elvégzett helyszíni szemlén kerültek felszínre.541 (4/20. kép) A telek keleti szélén egy téglalap alaprajzú úszómedencét alakítottak ki, amely rövidebb oldalával párhuzamos a közvetlenül mellette húzódó, MÁV Kórház felőli kerítéssel.542 Nyugati profilját a felszíntől -2,85 m-re mélyítették le, ahol a XIX. század 10-es és 20-as éveihez köthető vastag feltöltési réteg legfelső szintje a felszíntől számított -150-170 cm-re kezdődik.

5. A mezőváros védművei

írott és képi források

Régészeti ásatások hiányában nem ismert a késő középkori mezőváros kiterjedése, beépítettsége, és az sem, hogy az ekkor állt házak el- érték-e a későbbi városfalat. Ám a néhány évvel a várépítést megelőzően, 1546-ban összeírt népesség543 létszámadatait és az őskörnyezeti viszonyokat544 figyelembe véve jó okkal feltételezhetjük, hogy a település nagyságrendekkel kisebb, beépítettsége pedig mozaikosabb, szellősebb lehetett, mint a török időkben.545 Magukról az itteni erődítésekről viszont lényegesen csekélyebb információval rendelkezünk, mint a váréról, annak ellenére, hogy a korabeli vedutákon és hadmérnöki felméréseken kivétel nélkül feltüntetésre kerültek. Gorové Lászlótól tudjuk, hogy 1820-ban a palánkfal előtti vizesárok teljes nyomvonala még megfigyelhető volt.546 Ugyancsak hozzá köthető az a koncepció, hogy a vár és a mezőváros megerősítése egy időben történt.547 A későbbiek során ezt számosán átvették,548 de sokan figyelmen kívül hagyták, vagy nem foglaltak állást a datálás kapcsán.549 Kaposvári Gyula ragaszkodott ugyan Gorové teóriájához, annyiban mégis árnyalta, hogy a mezővárost védő kötőgát és vizesárok csak a következő évben, 1551-ben készült el.550 Ez más kutatók számára is elfogadható volt,551 néhányan mégis a török korba datálták.552

541 KERTÉSZ Róbert 2011.

542 E helyen is köszönetünket fejezzük ki Szabovik Zoltánnak és V. Szász Józsefnek, hogy miután észlelték a már javában zajló munkálatokat, rövid időn belül értesítették a Damjanich János Múzeumot.

543 VASS Előd 1979.67-68.; KERTÉSZ Róbert 2012.46.8. jegyzet.

544 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 36-37.35. kép.

545 KERTÉSZ Róbert 2010.

546 GOROVÉ László 1820.22-23.

547 GOROVÉ László 1820.22.

548 PALUGYAY Imre 1854. 358-359.; SZENDREI János 1889. 129. 137-139.; SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 120.; SZEGŐ Pál 1911. 152.; BOTÁR Imre 1941.8-9.14.; KOMÁROMY József 1943.87-88.95.; MAROSI Endre 1974. 61-62.; SELMECZI László 1975. 35. 42. jegyzet; SZÁNTÓ Imre 1975. 43.; SZABÓ István-SZABÓ László 1979. 11.; BAGI Gábor 2000. 16.; VÖRÖS István 2005.28.; BAGI Gábor 2010.30.

549 GYÁRFÁS István 1885. 25-27.; THALLÓCZY Lajos 1885. 53-60.; ILLÉSSY János 1893.; BALOGH Béla 1927.160.166.; PATAKI Vidor 1931.103-104.; SCHEFTSIK György 1935. 87. 329.; KOVÁCS Gyöngyi 1982. 85-86.; GACSÁRI KISS Sándor 1997.; SZABÓ László 1998. 3M6.; BERTÓK T. László 2010.19-23.; SZABÓ László 2010. 27-29.; BENEDEK Gyula 2011. 110.

550 KAPOSVÁRI Gyula 1956. 38.; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 85.; KAPOSVÁRI Gyula 1983.162.

551 POLGÁR Zoltán 1996.107.; SZIKSZAI Mihály 1998.157.; MOLNÁR Erzsébet 2002.11.; KERTÉSZ Róbert et al. 2006.1.; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 38.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.71.

552 SOMOGYI Ignácz 1885a. 1.; SCHEFTSIK György 1935. 330.; NEMES

418