Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei
KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI akkor, ha levonjuk azt a következtetést, hogy a szolnoki palánkerődítés felépítéséhez egy egész erdő esett áldozatul.473 Ekkora nagyságrendű beszerzést a közelből nem lehetett biztonságosan megoldani, csak a távolabbi, hátországi régiók jöhettek szóba. Czímer Károly úgy ítélte meg, hogy a cölöpöket Egerből szállították.474 Sokkal valószínűbbnek tartható azonban Thallóczy Lajos véleménye, aki szerint ez Tokajból származott.475 A farönköket minden bizonnyal a Tiszán úsztatták le a Zagyva-torkolatig, amely több hetet is igénybe vehetett.476 Azt viszont nem könnyű megbecsülni, hogy ez pontosan mennyi időbe telt. A néprajzi analógiák adatait automatikusan nem vehetjük át,477 a szabályozások előtti Tisza ugyanis jóval hosszabb, folyása pedig lassúbb volt, mint napjainkban. Ismert, hogy még az árvíznek Vásárosnamény- tól Szegedig való levonulásához az 1830-as években két hónapra volt szükség.478 A várépítés kapcsán Salm generálisnak nemcsak az úszta- tásra, hanem a favágásra, valamint a Tiszához történő szállításra is igen jelentős erőket kellett mozgósítania, amelynek oroszlánrészét a környező országrész jobbágysága végezhette.479 Az új végvár alaprajza - kapuk és bástyák Napjainkban egyértelműnek tűnik, de kezdetben megoszlottak a vélemények arról, hogy milyen volt az új végvár alaprajza. A kortárs Tinódi Sebestyén szerint „Három szegén három erős bástya va/a”.480 Istvánffy Miklós ugyanezt örökítette meg: „Szolnokot a Tisza és Szágyva [Zagyva] folyóvizek öszveszakadása közt azelőtt négy esztendővel Salmy gróftól háromszeg- letű formán fondamentomból, földből és pázsltos hantból, fűzfavesszőt rakván köziben, épittetettnek lenni felöl mondottuk. Vagyon dél felől széles és mély csinált s folyóvízzel tele árka, s három bástyája, három szegletiben elég tágas és erős, oly magassággal, hogy az házak héjai és tetei, melyek belől vannak, kívöl ki nem látszanakT’481 Gorové László a helyszínen végzett megfigyelései alapján azonban ezt korrigálta, és megállapította, hogy a palánkerősség alaprajza valójában nem háromszög, hanem szabálytalan négyszögű: ,,a’ várnak alkotása igazi három szegletes nem volt, hanem inkább egy rendetlen négy szeget formált, melly dél felől széles, és észak felé keskenyebbre; de nem egész csúcsra vonódott össze, mint eggy regulában fíomboides, még is mind a’ négy szegletében öblös bástyák voltak, mellynek helyei, és nyomai ma is szembe tűnők; hanem ezen három szegletes vár alatt értették a ’ historicusok azt, hogy a’ vár körül folyó vizek három szegletet képeznek, vagy tatám azt akarták jegyezni, hogy igen közel járt a' vár figurája a’ három szeglethez, mert az éjszaki szegletet tsak ugyan egy egyenes vonás által-vágta, és 4 oldalúvá tette.”482 Gyárfás István,483 majd Collectio Oerteliana, Lad. VI. et F. História et alia. Fase. II. Nr. 65. 473 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert-SZAKONYI Balázs 2013. 5. A Nemes Gerzson (1975. 44.) által a falak szerkezete és a vár építéséhez felhasznált fa mennyisége kapcsán végzett kutatások eredményei megkérdőjelezhetők. 474 CZÍMER Károly 1891.255. 475 THALLÓCZY Lajos 1885.57. 476 KERTÉSZ Róbert 2010. 477 JUHÁSZ Antal 1962.125. 478 LAMPL Hugó 1933.14. 479 SZEGŐ Pál 1911.115. 480 TINÓDI Sebestyén 1984.217. 481 ISTVÁNFFY Miklós 2003.204-205. 482 GOROVÉ László 1820.18-19. 483 GYÁRFÁS István 1879.43. Thallóczy Lajos némiképp pontosították Gorovét, és már „szögletbástyákat” említenek.484 Somogyi Ignácz viszont Tinódi és Istvánffy álláspontjával azonosult és háromszögűnek vélte a vár alaprajzát.485 Az igazi áttörést Szendrei János dolgozata jelentette, amelyben közölte a palánkerősség mind a mai napig egyetlen, ez ideig előkerült, hiteles ábrázolását.486 (3. kép) Ennek ellenére később Szántó Imre a vár alaprajza kapcsán még részben felelevenítette Tinódi gondolatait,487 illetőleg Marosi Endre úgy vélte, hogy a vár- és a városfalakat eredetileg rondellákkal erősítették.488 Az erődítmény első, részletesebb leírását ugyancsak Szendrei János adta közre, több mint 120 évvel ezelőtt, a „hevenyében készített” - olasz nyelvű égtájjelzésekkel (levante, ponente) ellátott - tollrajz alapján.489 Eszerint a Zagyva tiszai torkolatánál épített végvár szabálytalan négyszög alaprajzú volt, sarkain „szögletbástyákkal”. A vázlaton két kapu és hozzájuk kapcsolódóan két cölöphíd észlelhető, amelyek közül az egyik a főkapuból vezetett a város felé, „a másik pedig a kis vízi boltozatból az ellenkező oldalra szolgál. Itt szálltak hajóra rendszerint a naszádosok s innen történt legbiztosabban a szökés is.”490 Szendreinek ez az idézett megállapítása azonban megkérdőjelezhető, ugyanis minden bizonnyal Gorové,491 majd az őt követő Palugyay,492 Gyárfás493 és Thallóczy494 leírását próbálta összhangba hozni az 1553-1554. évi várábrázolással, ami nem igazán járt sikerrel. A problémát az okozta, hogy Gorové 1820-ban, tanulmányának elkészítésekor a várnak csupán két bejáratáról ejtett szót,495 miközben 1550-1552-ben eredetileg még egy továbbival, összesen tehát hárommal rendelkezett.496 (4/15-17. kép) Ebből fakadóan Szendrei hibát vétett, amikor a Gorové-cikkben a déli falon még funkcionáló Vízi-kaput a tollrajzon látható keleti kapunak feleltette meg, arról is megfeledkezve, hogy a naszádosok kikötője ugyanott volt.497 A problémát Komáromy József pedig eszkalálta, amikor nemcsak elfogadta ezt a téves elképzelést, hanem még tovább is gondolta úgy, hogy a keleti várkaput később a törökök helyezték át a déli, tiszai oldalra.498 A valóságban ugyanis új kutatásaink szerint a vár eredetileg három bejárattal rendelkezett: a bizonyosan kőből épített nyugatival, valamint a Zagyvára néző keleti kapuval és a déli fal gyalogos bejáratával, a Vízi-kapuval. Közülük leghamarabb, 1732-1742 között a keletit véglegesen megszüntették. Emiatt tudósíthatott Gorové 1820-ban már csak két kapuról, amit azután Szendrei és Komáromy is félreértett.499 * Mielőtt rátérnénk a bástyákra, állást kellene foglalnunk arról, hogy valójában milyen mértékben támaszkodhatunk erre az 1553-1554-re keltezhető, 484 THALLÓCZY Lajos 1885.55. 485 SOMOGYI Ignácz 1885.1.; SOMOGYI Ignácz 1886L 486 SZENDREI János 1889.138. 487 SZÁNTÓ Imre 1975.43.; SZÁNTÓ Imre 1985.44. 488 MAROSI Endre 1974.62. 489 SZENDREI János 1889.126.137.139. 490 SZENDREI János 1889.139. 491 GOROVÉ László 1820.19-20. 492 PALUGYAY Imre 1854.304. 493 GYÁRFÁS István 1879.43. 494 THALLÓCZY Lajos 1885.55. 495 KERTÉSZ Róbert 2012.43. 496 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 10.37.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 71-72.; KERTÉSZ Róbert 2010. 497 KERTÉSZ Róbert 2010. 498 Komáromy (1943.102.) elképzelését Kovács Gyöngyi hitelt érdemlőnek tartotta. Lásd: KOVÁCS Gyöngyi 1984.6. 499 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.83.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.43.6. jegyzet. 415
