Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY

az egykori véghely teljesen elpusztult - az erősség utolsó nyomait az 1879. évi nagy tiszai árvíz mosta el.37 (2. kép) Problémát jelent, hogy területén régészeti kutatást alig folytattak, amire a beépítettség, valamint a tulajdonviszonyok miatt a jövőben is meglehetősen korlátozottak a lehetőségek, pedig az 1960-as évek második felétől 1975-ig, a város 900 éves fennállásának ünnepére készülve hatalmas építőipari kapacitást koncentráltak, illetőleg állítottak csatasorba. Ezt csak tetézi, hogy sajnálatos módon azóta sem kristályosodott ki annak gyakorlata, hogy nagyberuházások vagy lakóházépítések megkezdése előtt ásatásokat végezzenek. Napjainkban azt tapasztalhatjuk - még az oly fontos várszigeten is -, hogy a vonatkozó törvényeket semmibe véve, megelőző régészeti feltárás és szakfelügyelet nélkül építkeznek, örökre elpusztítva múltunk pótolhatatlan emlékeit.38

A település kutatástörténetének áttekintése ismeretében megállapítható, hogy az utóbbi közel kétszáz esztendő folyamán számos kísérlet történt a vár és a város helyének, továbbá a védművek nyomvonalának meghatározására.39 Fontos azonban előrebocsátanunk, hogy ezekben mind Szolnok keresztény csapatok általi megszállásának és a várépítés megkezdésének időpontjáról, mind annak befejezéséről egyaránt eltérő dátumok láttak napvilágot. Szolnok megerődítését a közel egykorú történetíró, Istvánffy Miklós Históriájában 1548-ra,40 Karl Gottlieb von Win- disch 1780-ban Pozsonyban megjelent dolgozatában 1549-re keltezte.4' Budai Ézsaiás Istvánffy elgondolását vette át,42 ám nem sok idő elteltével Gorové László már két másik évszám, 1549 és 1550 ősze között hezitált,43 azután - tévesen -1549 mellett foglalt állást.44 Az 1548. év Somogyi Ignácznál,45 1549 pedig Palugyay Imrénél,46 majd Karkecz Alajosnál47 és Szentkláray Jenőnél48 még visszaköszön. Gyárfás István véleménye szerint azonban csak a következő év kora őszén, 1550. szeptember 10-én szállták meg Szolnokot, és láttak hozzá a várépítéshez.49 50 Az elkövetkező évszázad alatt ezt az időpontot a kutatók közül számosán átvették.60

37 BALOGH Béla 1927.167.; KOMÁROMY József 1943.84.104.

38 A szolnoki várról másképp. Szolnok Cél - Civil Kurázsi. Városvédő újság, a Szolnokiak Szolnokért Egyesület lapja 3 (6), 2009. november 17.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 86.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert- SZAKONYI Balázs 2013.4. A vár területén legutóbb, 2013 nyarán a művésztelep kertjében építettek fel úgy egy sütőkemencét, hogy a területileg illetékes Damjanich János Múzeum értesítése elmaradt. A beruházással érintett helyszínen megelőző régészeti feltárás elvégzésére így nem nyílt lehetőség, pedig utólag tudomásunkra jutott, hogy a földmunkák során régészeti leleteket bolygattak meg.

39 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.42-53.

40 ISTVÁNFFY Miklós 2003.204.

41 BOHONY Nándor 1978.84.

42 BUDAI É’saiás 1814.50.

43 GOROVÉ László 1820.16-17.

44 GOROVÉ László 1820.17-18.22.

45 SOMOGYI Ignácz 1885. Később módosította álláspontját 1550. szeptember 14-re. Lásd: SOMOGYI Ignácz 1886.2.; SOMOGYI Ignácz 1886a. 1.

46 PALUGYAY Imre 1854.302.358.

47 KARKECZ Alajos 1885.206.

48 SZENTKLÁRAY Jenő 1885.164.

49 GYÁRFÁS István 1879.43.

50 GYÁRFÁS István 1885.25.; THALLÓCZY Lajos 1885.53.; SZENDREI János

1889.125-126.; CZÍMER Károly 1891.255.; KOMÁROMY József 1943.86.;

KAPOSVÁRI Gyula 1956. 36-37.; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 82. 84.; SZÁNTÓ Imre 1975. 43.; NAGY József 1978. 39.; SZABÓ István-SZABÓ László 1979.11.; KOVÁCS Gyöngyi 1982. 85.; KAPOSVÁRI Gyula 1983. 162.;

Az egykorú források reális értékelése során ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy a helyszínen elsőként felbukkanó királyi csapatok, illetőleg a kivitelezés megindulása között néhány nap eltelt, így azok nem eshettek teljesen egybe.51 Ráadásul egy nemrégiben közölt iratban, Serédy György királyi biztos számadásában feltüntetésre került, hogy a Szolnokra vezényelt katonaság már szeptember 10-énél két nappal korábban, szeptember 8-án megkezdte szolgálatát.52 Ekkor csupán egy 400 fős előhad érkezhetett meg, amint az ekkor Egerben tartózkodó Bernardo Villela de Áldana tábormester nevezetes naplójában, az Expedíción ban olvasható: „megparancsolta a Gróf3 egy lay Ferenc nevű egri úrnak [értsd: az akkori egri kapitánynak], hogy kétszáz lovassal és megannyi darabonttal foglalja el az említett helyet; lay ekképp Szolnok alá vonult, elfoglalta a várat, s azt hírül is adta a Grófnak.”53 * Don Bernardo ezután kereste fel a helyszínt, hogy személyesen tájékozódjon: „Másnap reggel útnak is indult négyszáz lovassal és mindössze tíz spanyollal, [...] Megérkezvén Szolnokra, Áldana alaposan szemügyre vett és megfontolt mindent, s úgy látta, hogy némi munkával kiépíthető ott egy erődítmény, méghozzá elég szilárd, mely felette nagy szolgálatára volna a királynak, és hogy - az erődítést megzavarandó - bármily hevesen törjön is rájuk a török, elég két hajót vízen tartani, hogy biztonsággal visszavonulhassanak a várépítők. Annak utána, hogy mindezt ekképp meghány- ta-vetette, visszatért Egerbe, beszámolt a Grófnak, s nem akarván időt veszíteni, azt kérte tőle, hogy haladéktalanul teremtse elő az erődítési munkákhoz kellő anyagokat. ”55

Végül a mintegy 1.000 emberből álló főerő is útra kelt Egerből, amely ekkor Salm főhadparancsnok bázisául szolgált. Áldana ugyanis „azt indítványozta a Grófnak, hogy [...] neki pediglen adjon négyszáz hajdút meg ötszáz utászt,55 velük, továbbá lay Ferenc csapatával nekikezd ő az erődítési munkáknak, s mindaddig Szolnokon marad, míg védhető nem lesz a vár, az útra pedig mindössze száz spanyolt kér, [...] Nem ment könnyen, de Áldana végül meggyőzte őket; azonmód útnak is indult, s magával vitt hat tábori ágyút, száz muskétát,57 hogy addig is legyen tüzérsége, míg

KOVÁCS Gyöngyi 1984. 2.; SZÁNTÓ Imre 1985. 44.; KERTÉSZ Róbert et al. 2006.1. Ettől eltérően a vár építését Selmeczi László (1974. 34.) 1551- re, Vadász István és T. Veszteg Rozália (1999.39.) 1552-re tette, míg Balyi János (1980.13.) szerint csak 1559-ben kezdődött el.

51 Szolnok megszállására Szederkényi Nándor (1890.118-119.), és őt követve Hild Viktor (1894. 8.) szerint 1550. augusztus végén, illetőleg szeptember elején, míg az erődítési munkálatok megindulására 1550. szeptember 10-én került sor.

52 BENEDEK Gyula 2007.157.

53 Áldana naplójában és leveleiben - Verancsics Antal egri kanonokkal megegyezően - gyakran így nevezi meg ifj. Niklas Graf zu Salm und Neuburg (1503-1550) magyarországi főhadparancsnokot, miként hasonlóképpen i,Gróf Mikola/Miklós’) titulálta őt Tinódi Sebestyén is. Újabban vö. PÁLFFY Géza 2012.

54 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.113.

55 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.114.

56 Ekkor valójában még nem beszélhetünk utászokról, ám a spanyol szövegben szereplő gastador elsődlegesen utászt jelent, és minden más olyan katonát, aki építési feladatot is ellát. Tanulmányunkban a későbbiek során kitérünk arra, hogy legalább egy részük bizonyíthatóan Teichtknecht, tehát speciálisan vízépítésre szakosodott munkás volt.

57 Az eredeti szövegben muskéta szerepel, nem muskétás, még ha értelemzavaró is lehet. A korabeli spanyol megkülönböztette az arcabuz, arcabuzero, mosqueta, mosquetero szavakat. Egyes szerzők szerint, már az 1520-as évektől megjelentek hosszabb csövű lőfegyverek, amelyeket muskétának

390