Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Selmeczi László: Balaszentmiklós és a kunok
TISICUM XXII-TÖRTÉNETTUDOMÁNY Zsalajír, Kunmadarason - Zsalajír, Kunhegyesen - Teke, Kisújszálláson - Bajandur, Pecsene.113 Az Olas nemzetség urai, kapitányai magyar nemesi jogokat bírtak. Joghatóságuk, talán tulajdonjoguk is kiterjedhetett az egész nemzetségi szállásterületre. Erre utal, hogy 1395-ben a nagy étvágyú Dobozi Miklósnak - Kanizsai Miklós tárnokmester által a kunok helyettes bírájául kirendelt királyi biztosnak, aki még régebben (pridem) tíz birtokot, szállást jogtalanul elfoglalt a kunoktól, melyek közül Csonkaszentmiklós (Chonkazethmiclos), Kisszállás (Kyzsalas), Csorbajánosszállása (Chorbaianoszalasa), Homokszállás (Homokzalas) és BesemihályszálIása (Besemihalzalasa) bizonyos Jakab fiai Miklós, Tamás és László kun nemesek, míg Újszállás (Wyzalas), Alonnípe (Olunipe), Kolbazszállása (Kolbazzalasa), Abcsikszállás (Abchykzalas) és Póhamara (Pohamera) a fentebb említett kunok és Csunegyházi (de Chuneghaz) János fiai Jakab, Lőrinc és László közös birtokát képezte - Zsigmond megparancsolta, hogy Dobozi Miklós „nevezett nemes kunoknak elébbi birtokukba azonnal visszabocsássa" az említett falvakat.114 Pálóczi-Horváth András úgy vélekedett, hogy a fentebbi adatokból „ egy csaknem az egész Nagykunságot behálózó birtoktest rajzolódik ki... Az öt közösen birtokolt falu a két család rokonságát bizonyítja,”115 A kutatók abban is egyetértenek, hogy az 1279. utáni rendezést követően a szálláskapitányok jogköre egy-egy településre korlátozódott. Az Olas nemzetség nagyhatalmú vezetői közül senkit nem tudunk megnevezni a beköltözés utáni évtizedekből. A nemzetség szállásterületéből szervezett szék központjának, s magának a széknek is nevet adó Kolbaz, akinek a neve 'sereget, seregszárnyat győzz te’,116 s akit nevéből következően születésétől fogva a harcra neveltek, s aki 1300 körül még minden bizonnyal életben lehetett117 118 (esetleg apja nevét is örökölhette). Kolbaz testvére volt Aboska (kun ’abusqa öreg)."6 Kolbaz és Aboska negyed- és ötödízigleni leszármazottai 1459-ben pereskedtek Hegyesegyház (Kunhegyes) felett.119 Az „Öreg" nevét a hajdani Aposka puszta tartotta fent, mely Balaszentmiklós, Nagypó és Csunaszenttamás között terült el.120 Gyárfás úgy vélte, hogy Kolbaz ősi szokás szerint, mint „a fiák egyike az apának nevét Is örökölte, nem alaptalanul szinte Kolbaznak mondhatjuk, ki, mint első megszálló után nyerte az egész szék is nevét.”121 Ugyancsak az Olas nemzetség nagyhatalmú képviselői közt kell említenünk Karcag urat, kinek kun neve ’qarsaq’ sztyeppéi róka (Steppenfuchs) jelentésű.122 Karcag vezetéknevet felvett leszármazottai közül unokái, János és Tamás 1400-ban Borthohma (Bortolma) és Fábiánsebestyén kapitányai voltak.123 A nemzetségi vezetőréteg képviselője lehetett Scybes úr is, aki előneve szerint a Karcag melletti Hatházon tartotta szállását, s akinek I. Lajos által 113 MÁNDOKY KONGUR István 1993.147-148., uő 2002.62. 114 GYÁRFÁS István 1883.109-110., uő 525-526. 115 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1974.252. 116 RÁSONYI László 1936.266-267.; uő 1967.142.; uő 1981.131.; BASKI Imre 2007.271. 117 GYÁRFÁS István 1883.271-272.; GYÖRFFY György 1990.308. 118 GOMBOCZ Zoltán 1915. 41.; RÁSONYI László 1967. 135.; BASKI Imre 2007.243. 119 GYÁRFÁS István 1883.271.; GYÖRFFY György 1987.531. 120 GYÖRFFY György 1987.531. 121 GYÁRFÁS István 1883.272. 122 NÉMETH Gyula 1922.126.; BASKI Imre 2007.268. 123 GYÖRFFY György 1974.8.; uő 1987.331.; BAGI Gábor 1994.77.; uő 2007. 56,60. megnemesített fiai 1352-ben megvették Kenderest, és 53 évig birtokolták is a települést.124 Aposka Kolbaz testvére, Aboska szállásának a nevét az Aposka helynéven kívül néhány oklevél is megőrizte, melyek közül a legkorábban kibocsátott 1468. március 20-án kelt. Az oklevél tervezett, de elmaradt fogott bíráskodás helyszíneként tüntette fel Aposkát, amelynek státusa már ekkor Jobbágyok által lakott falubirtok volt".'25 A felperesek: Nagypói Jakab, Albert és Fülöp, az alperesek: néhai balaszentmiklósi Pozsár nevezetű Máté fia Gergely, Barczai László és Bálái György voltak. Egy 1479. december 2-án kelt királyi leiratból tudható, hogy ekkor már Aposka néhai Nagypói Ambrus fiainak, Jakabnak és Albertnek a birtokában volt, vagyis a nagypói kunok mint magyar nemesek szereztek itt tulajdonjogot.126 1476-ban, az akkor éppen Csunaszenttamásnak nevezett település húsz lakosa Csulai Ficsor László vezetésével elfoglalta „néhai nemes Nagypói Ambrus nemes fiainak: Albertnek és Jakabnak... Aposka nevezetű falubirtok határain belül elterülő, Páloshalma nevezetű dombja körzetében, az attól keletre, nyugatra és délre eső szántóit és kaszálóit, amely szántóföldek és kaszálók az említett domb és két út között fekszenek, mely utak egyike attól az Aposka falubirtoktól a nevezett Csunaszenttamás falubirtoknak fut, a másikán pedig Balaszentmiklós falubirtoktól Királyhalma falubirtok felé járnak és egy bizonyos árokhoz közel, és az ugyanazon Csunaszenttamás felőli oldalon fekszenek, mintegy elválasztva egymástól határvonalként Aposka és Szenttamás falubirtokokat."'27 A hatalmasko- dók, amikor elfoglalták a felsorolt szántókat és kaszálókat, jobbágyokat is fogságba ejtettek és fogva tartottak. Az elfoglalt területeket 1479-ben is még használták.128 1478-ban Szent György napja (április 24.) táján Csulai Ficsor László jobbágyai Nagypói Albert és Jakab más földjeit, amelyek,.Aposka nevű falubirtok igaz határain belül vannak, amelyeket az ugyanazon panaszosok vagy a lábasmarhái vagy a nyájaik élésére tartottak”, pl. az Aposkától Szenttamáshoz vezető úttól „kelet felé egészen a bizonyos Büdös-ér vízmederig (usque alveum Bydeser), innen pedig dél felé hajolva azoknak a panaszosoknak a Csugar nevezetű rétjéig (usque pratam chwgarrethe) - a maga javára illetéktelenül elfoglaltatta és az ugyanazon jobbágyai óhaja szerint elszántatta, bevetette, valamint élte hatalmaskodás útján...”'22 A panaszban foglaltak valóságtartalmát, melyet a Nagypóiak személyesen hoztak Mátyás király tudomására Gyalui Vas Antal, Külső-Szolnok vármegye alispánja 1480-ban igazolta.130 Tehát a nagyhatalmú Kolbaz testvérének szállása a XV. század második felében már nem volt a Nagykunság része, akkor már ki tudja, mióta (talán már Aboska vagy valamelyik leszármazottja, legkésőbben a Nagypóiak 124 GYÖRFFY György 1953.270.; uő 1990.297.; BAGI Gábor 2007.61. 125 BENEDEK Gyula 2011.8. 126 BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.11.; BENEDEK Gyula 2011.80-81 „84. 127 BENEDEK Gyula 2011.80-81. 128 BENEDEK Gyula 2011.81. 129 BENEDEK Gyula 2011.81. A Büdös-ér volt medre ma is jelentős hosszúságban látható, amely az esős években most is vízzel telik meg. A Csugar-rét szintén ismert földrajzi hely, emlékét ma is őrzi a Mezőtúr határához csatolt Csugar-part és Csugar vasúti megállóhely. 130 BENEDEK Gyula 2011.84. 370
