Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Selmeczi László: Balaszentmiklós és a kunok

TISICUM XXII-TÖRTÉNETTUDOMÁNY település beltelkeit szállták meg. A Karcag belterületének szélén található Kápolnáshalom a váradi püspökség által a kunoktól 1513-ban hasztalanul tilalmazott, a tatárjárás előtti Kápolna falu templomának alapfalait és te­metőjének sírjait rejtette magában.13 Pálóczi Horváth András Kisújszállás határában 28 Árpád-kori lelőhelyet figyelt meg, amely egykor 22 különálló települést alkotott.14 Igazolta, hogy Turgonypéterszállása és Marjalaka is ugyanazon a helyen épült újra, ahol a tatárjárás előtti település házai és egyéb építményei helyezkedtek el. Hat olyan, a tatárjáráskor elpusztult falu maradványait találta meg - közülük ötnek temploma is volt -, amelyeknek a területe 8-15 hektár között váltakozott.15 Tehát a régészeti megfigyelések azt igazolták, hogy a későbbi Nagykunság területe a kunok első betelepí­tésekor már viszonylag sűrűn lakott volt. Törökszentmiklós mai határa a török hódoltságot követően alakult ki. Az­óta is többször változott, magába olvasztva több, szintén a török hódolt­ság, leginkább a tizenöt éves háború idején elpusztult, a tatárjárás után újjáéledt, és a tatárjárást követően újonnan keletkezett település határát (bel- és külterületét). 1854-ben Palugyai „a határához kebelezett pusz­ták’’ közül Kengyelt, Szenttamást, (TiszajTenyőt és Szakállast említette meg, Báliéról (Bala) pedig megjegyezte, hogy a királyi kincstáré.16 Sipos Orbán 1879. évi jelentésében Ballát, Kengyelt, Szakállast, Szenttamást, Tenyőt és Derzsigátat említette közigazgatásilag Törökszentmiklóshoz tartozó pusztaként.17 Ezt a felsorolást az írásos források alapján még Aposka, Balaszentmihály, Kerekegyház, Királyrét,18 a régészeti adatok alapján pedig Barta, Surjány (1486-ban néhai Bálái György birtoka) és talán Karancs, feltehetően a tatárjárás során elpusztult településekkel egészíthetjük ki.19 Azonban, ha e terület tatárjárás előtti viszonyait kívánjuk elemezni, meg­lehetős nehézségekbe ütközünk, ti. „elmondható, hogy adatokkal szinte alig rendelkezünk.”20 A garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapító- levelének e vidékre vonatkozó része: „Terram Pelu ultra Tizam, supra portum aque Kengelu, dedi cum propriis terminis, +cuius térré príma pars dividitur civibus Zounuk; deinde Zecu; postea per medium campum ter­minus est inter villám sancti Benedicti et inter villám urbanomm Zounuk, Deinde inter villám Sancti Benedicti, et villám Albensium, in medio campo fovea facta est, quam Andreas iudex foveam fodit, dehine Lughta, terre sancti Benedicti particule sunt separate in via, que ad villám illorum vádit; itemm iuxta arbores pro illorum divisione, qui Cehti dicuntur, fovea facta est, deinde secus portum Kengelu inter eosdem cehti terminus est sancti Benedicti, ubi fenum secat populus sancti Benedicti, Item ipsa aqua Kengelu per medium dividitur in una via, ubi etiam fovea sancti Benedicti est. Item super Aruch cum Ulis, qui Wosciani dicuntur, propter divisionem fovea facta est; circuit enim idem Aruch totam partem terre ex parte Wosscianorum et Unuri usque ad terram Zünde, deinde in colle separatur 13 KOVÁCS László 1998. 14 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1986.128. 15 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1986.124-130. 16 PALUGYAY Imre 1854.365-366. 17 SIPOS Orbán (szerk.) 1880.108. 18 BAGI Gábor 2001.149., 151., 156-157. 19 BAGI Gábor 2001.158.; KOVÁCS Gyöngyi 2001.236. 20 BAGI Gábor 2005.33. terra Unuri postea sepultura Uetcudi est in valle Zebeli, fovea sancti Benedicti esf.+”21 „...Pél földet a Tiszán túl a Kengyel víz révje felett ad­tam a saját határai között, és ennek a földnek az első részét megosztják a szolnoki várnépekkel, majd Szék, ezután egy mező közepén keresztül van a határ Szent Benedek faluja és a szolnoki várnépek faluja között, majd Szent Benedek faluja és a fehérváriak faluja között egy mező közepén egy árok van, amely árkot András bíró ásatott, innen Lughta; Szent Benedek földjének részei egy úttal vannak elválasztva, amely ezeknek a fehérvári­aknak a falujához megy, majd a fák mellett, határvonalul azokkal, akiket csejtieknek neveznek, ismét van egy árok; innen a Kengyel rév mellett, ugyanezen csejtiek között van Szent Benedek határa, ahol Szent Benedek népe füvet kaszál, továbbá maga a Kengyel víz, amelyet középső szaka­szánál egy út oszt meg, ahol megint van Szent Benedeknek egy árka. A [határoló] árok felett van egy másik árok, megosztás végett azokkal, aki­ket vagányoknak neveznek, ez az árok ugyanis megkerüli a föld egészét a varsányok és Unuri része felől egészen a Szanda földjéig, ezután egy dombon elválik Unuri földjétől, ezután Uetcudi sírja van a Zebeli völgyben; az árok Szent Benedeké. ”22 Az alapítólevél idevonatkozó helynevei közül a varsányok (a középkori Varsány-Tiszavarsány) földjét, Szandát (ma Szandaszőlős), Szolnokot, a víznevek közül pedig a Tisza folyót és Kengyelt biztosan azonosíthatjuk. A többi helynév azonosítására csupán kísérletek történtek.23 Legutóbb Laszlovszky József foglalkozott a garamszentbenedeki apátság alapí­tólevelének ide vonatkozó részével, s azt állapította meg, hogy sem a Kengyel víz partjáról megismert Árpád-kori régészeti lelőhelyek, sem a határjárásban szereplő további helynevek, egyrészt nem hozhatók kap­csolatba az írásos forrásokban említett falvakkal, másrészt az alapítóle­vélben szereplő helynevek lokalizálása nem oldható meg egyértelműen.24 Ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy „a határjárás útvonala jó­részt rekonstruálható.’’2*1 Megállapította, hogy Pél (Pelu) „XI. századi nagy kiterjedésű földbirtok volt, amelyet viszonylag pontosan körülhatároltak, és később területén több település is létrejött, illetve több falu határrészét képezte. A késő középkori oklevelek kiállítói nyilván ezért próbálták meg azonosítani azokkal a településekkel, amelyek saját korukban más néven, de ugyanazon a területen helyezkedtek el. így természetes, hogy több ilyen falu is volt. Ezért nem szükséges sem Kengyellel, sem Tenyővel azo­nosítani ezt a területet.’’26 Az I. Géza királyunk által az apátságnak adományozott Pelu földhöz tartozó települést - populus sancti Benedicti, villa sancti Benedicti - a középkorban vagy Kengyellel, vagy Tenyővel vélték azonosnak.27 A két település közül Kengyel a Tisza hasonnevű holtágáról kapta a nevét,28 mivel a Kengyel víz bal oldali ágának bal (keleti) partjánál terült el. S va­lóban Kengyel belterületének délnyugati végénél, a beépített részen és attól keletre (5-7. lelőhely, amelyek egyértelműen összetartozónak tűn­nek) régészeti terepbejáráson Árpád-kori kerámia (cserépbogrács-pere- mek és „karcolt fazéktöredékek” kerültek elő, és intenzív XIV-XVI. századi 21 MARSINA, Richard 1971.53-58.; LASZLOVSZKY József 1986.17-19. 22 MAKK Ferenc-THOROCZKAY Gábor 2006. 63-64. 23 Pl. KOVACSÓCZY István 1886.312. 24 LASZLOVSZKY József 1986.19-20. 25 LASZLOVSZKY József 1986.20. 26 LASZLOVSZKY József 1986.21. Laszlovszky több érvet is felsorolt Pelu XI. századi mivolta mellett: uo. 21-22. 27 Vő. BAGI Gábor 2007.69-70. 28 KISS Lajos 1978.328. 364

Next

/
Oldalképek
Tartalom