Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Néprajz - Benedek Csaba: Tárgyaink utóélete. Régi és modern anyagok újrahasznosítása napjaink társadalmában
BENEDEK CSABA: TÁRGYAINK UTÓÉLETE - RÉGI ÉS MODERN ANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA NAPJAINK TÁRSADALMÁBAN dobozból ékszertartó, babaház,37 de cipős (vagy egyéb nagy műszaki cikk) dobozból csomagfeladáskor postai csomagoló is. A reklámújságokat szemeteskuka bélelésére, zöldség-, gyümölcshámozáskor a héj felfogására, ablaktisztításra, fúráskor a lyukból kiömlő por összegyűjtésére alkalmazzák. Összegyűrve egy helyen az ablak felső részére tették a redőnyszerkezet és falrész közé, hogy a fecske ne tudjon fészket építeni oda. Olykor egy-egy kisebb darabot tépnek ki telefonszám vagy fontos cím, időpont, találkozó feljegyzésére, javításkor lötyögő alkatrész feltámasztására (műanyag teáskanna kapcsolójának javításakor pl.). Papírral gyújtanak be, csomagolnak bele postázáskor küldeményt, de karácsonyi díszt vagy egyéb kisebb tárgyat, melyet ritkábban használnak (üvegpoharak, vázák). A könyveket legtöbbször más papírtárgyak préselésére használják (családi fénykép, irat kisimítására), de amíg a gyermek kicsi, s az iskolában biológiaórán feladat növények préselése, azt is többnyire így oldják meg. Kartonpapírt használt az egyik adatközlő az autója vizsgáztatásánál egy lyuk elfedésére, melyet festékspray-vel befújt. Elfogyasztott gyümölcslé dobozából készítenek pénztárcát. A füzetek lapjait főként a gyermekek hasznosítják tovább, amőbát, torpedót játszanak rajta, ha vonalhálós a füzet, míg egyéb papírlapokból csákót, hajót vagy valamilyen állatot hajtogathatnak. A papír utolsó útja rendszerint a tűz vagy a szemetes kuka, illetve időnként az iskolai papírgyűjtés. Az üvegek házhoz kerülésének módja többnyire az, hogy más folyadék tárolóedényeként vásároljuk meg őket, utóélete pedig szintén hasonló eredeti funkciójához, rendszerint újabb folyadék tárolására szolgálnak. Általánosan elterjedt az a gyakorlat, hogy gyertyatartó lesz belőlük. Rengeteg présházban, pincében, garázsban, nyaralóban lehet ilyennel találkozni, de nem ritka útmenti kereszteknél virágtartóként viszontlátni. Boros, sörös palackok igen sokszor végzik így, de a széttört ablaküveget sem dobják el mindenhol, kaparónak (citlingelni) használják néhány helyen a festett fa festésének eltávolítására. Leggyakoribb anyag az újrahasznosított tárgyak között a műanyag. Legújabb korunk széles felhasználású alapanyaga kivétel nélkül minden háztartás nélkülözhetetlen kelléke. Összetört vagy használaton kívül helyezett autókormányt előszeretettel szerelnek kerekeskútra, hordót végszükség esetén befognak bármilyen folyadék (bor, cefre, esővíz) tárolására, de alkalmazzák esetenként haltartónak is. A boros, sörös vagy más műanyag ládából könnyen alakítható ki ülőalkalmatosság, melyeket idényjellegű összejöveteleken (táborok, ideiglenes szabadidős tevékenységek helyszínei) igen gyakran gyors összeszerelése miatt építenek meg; padlók, deszkák áthidalásával pad vagy lóca, szék is kialakítható. Nejlon alapanyagokból, kilyukadt zacskókból, zsákcafatokból madárijesztő vagy határjel rögtönözhető rendkívül kis munkaráfordítással. A kimaradt műanyag csőből vagy darabjából levélszekrényt, reklámanyagnak fenntartott tárolót készíteni úgyszólván mindennapos tevékenység a hobbin, telken, nyaralón s olykor a családi házon is. Mindez természetesen a házigazda hozzáállásában is tetten érhető, az igényes réteg igyekszik kerülni az összképbe nem illő, tájidegen anyagokat. A műanyag vödör gyümölcsszedésre, szeméttárolásra, szerszámtárolásra, ülőalkalmatosságnak, kármentőnek is használható. Kannából etetőt, csapra hideg ellen védőburkot, szélkakast, műanyag dobozból határjelet, vajas dobozból palántanevelőt csinálnak. A legsokoldalúbban hasznosított tárgy pedig a pillepalack. Szinte minden háztartásban megtaláljuk, s folyamatosan 37 Az általános iskolai technika könyvben ez tananyag is. NAGY Attiláné-PA- LÓCZ Ferencné 1995.38-39. használja mindenki. Tárolnak benne bort, kútvizet, használják oszlopdugónak, darázscsapdát készítenek belőle, temetőben virágváza, locsoló, lehet gyümölcsszedő, ereszcsatorna vége, forráskiömlő, rózsateleltető, kerékpársárhányó, védhetnek vele hideg ellen csapot, de lehet műanyag cső meghosszabbítása is, határjel, váza, madárijesztő, melegház, széljelző, tölcsér. A tejeszacskót tortadíszítőnek, lábtörlőnek, fugázónak használták. CD-lemezt autóba fényvisszaverőnek tesznek a traffipax ellen. A műanyag olajos flakonból szögtartó készülhet ácsmunkához, de öntenek bele festéket, különböző folyadékokat, fáradt olajat is. A műanyagok azonban minden funkció után újra szemétként végzik. Akárhányszor is használja a gazda, a végén újra hulladék keletkezik belőle. A gumi ugyancsak olyan anyag, mely csak a legutóbbi időkben kapott szerepet a falusi társadalomban. A modern korban nagy mennyiségben kerül hozzánk, ám kevés lehetőség adódik új szerepkörbe helyezésükre. Az autógumit Kárpát-medenceszerte számtalan helyen virágtartóként használják, de előfordul állatok játékaként, árok áthidalásaként földdel borítva hídnak is. A motorkerékpár gumijából bocskort készítenek a Fekete-Körös völgyében, míg a traktorgumit legtöbb helyen állatok vályújaként hasznosítják, máshol gyermekhomokozóba helyezik. Ezenkívül gumi alapanyagú cipőből vázát is készítettek. Autógumiból lehet csúzligumit vágni, de legalkalmasabb erre a célra a teherautó belsője. Betonnal beöntve két gumit lánccal összekötve gyakran használják forgalomkorlátozásra magánterületen, ahová a behajtást tiltják. Lábtörlő gumijával szánkóznak is. A beton mint anyag igen későn került be a falusi társadalomba, a legtöbb településen csak az utóbbi idők, a XX. század alapanyaga. A városon dolgozó kőműves szakemberek révén is terjedt. A jó szakemberek a régi eljárásokat is ismerik, kérésre hajlandók is alkalmazni ezeket (pl. hagyományos kőfalak rakása). A kimaradt betontégla rendszerint nehezékként szolgál valamilyen tárgy letakarásánál, pl. utánfutó, kerti körfűrész palájának, ponyvájának biztosítására, illetve pincékben fa gerendák alá teszik, hogy a nedvességtől óvják a hordótartó gerendát. A betonból készült tárgyak igen nehezen hasznosíthatóak újra, mivel széttörésükkor sitt keletkezik belőlük. Éppen ezért ritkán találkozunk ezek újrahasznosításával. Mesterszálláson a temetőben a konyhából kikerült beton járólapokból 3 db-ot tettek a fejfa háta mögé dísznek. Egy másik alkalommal karoslóca elkorhadt lábait támasztotta alá merev tartásával. Meg kell említenünk azokat a visszamaradt szerves anyagokat is, melyek egy családi háztartás, gazdaság üzemeltetése során keletkeznek. Ide tartoznak az élelmiszerek és azok hátramaradt, ehetetlen részei, héjai. A kukoricacsutkából gyermekjátékot alkotni minden falusi gyermek álma volt, szöggel, dróttal ökröt csináltak belőlük, s csinálnak ma is. Almából malacot, retekből egeret lehet faragni - ha nem látják a szülők. Csutkával tüzelhetnek is.38 A zöldségek s esetleg a gyümölcsök héja a komposztba megy, de előfordul, hogy a héjukból hamutartó válik, mint egy banánhéjból Újirázon. Régen az állati ürülékkel trágyáztak.39 Az újrahasznosított tárgyak között akadnak tömegesen elterjedtek, s olyanok is, melyekkel ritkán találkozhatunk, esetleg teljesen egyediek. A kilyukadt kosár csírkekeltetőként használva szinte mindenhol ismeretes, akárcsak a virágtartóként funkcionáló régi kerámia esetleg vaslábos vagy a favödör, fateknő, üveg. A tömeges elterjedés oka mindig a hatalmas mértékben felhalmozódó alapanyag, első esetben a kosár. Ritkább az 38 Ahogy régen a trágyával - lásd pl. KESZEG Vilmos 2007. 39 Ennek kimeregetésére leggyakrabban a II. világháború frontjának átvonulása után a német katonai sisakot használták. 351
