Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Néprajz - Kókai Magdolna: Az emberélet fordulóihoz fűződő hiedelmek a Jászságban (születés, házasság, halál)
KÓKAI MAGDOLNA: AZ EMBERÉLET FORDULÓIHOZ FŰZŐDŐ HIEDELMEK A JÁSZSÁGBAN (SZÜLETÉS, HÁZASSÁG, HALÁL) Jegyesség Amennyiben egymásra találtak a fiatalok, megtörtént az eljegyzés. A jegyesség ideje alatt is élt számos hiedelem, melynek célja a menyasszony védelme. A menyasszony cipőjébe tett pénznek többféle magyarázata ismert: „Meg ne csalja az ura, ne érje rontás a jegyesség alatt, sok pénzük és szerencséjük legyen a házasságban."39 A rontáselhárításban nagy szerepet játszott az összetartozást szimbolizáló jegygyűrű is. Jászdózsai gyűjtések szerint a menyasszonynak azért kellett a gyűrűt balkeze neveletlen (azaz középső) ujján hordani, hogy távol tartsa a rontást. De levenni is tilos volt, mert akkor nem lett szerencséjük egymáshoz. A gyűrűvel rontást is végezhettek, amennyiben az lekerült a menyasszony vagy később az asszony ujjáról, és egy másik asszony balkezével a szeméremtestén háromszor végighúzta, azt férje elhagyta.40 A legényjáró napokon a lány a tisztaszobában fogadta a legényt. Ilyenkor az anya elvette a fiútól a kalapját, nehogy az asztalra tegye, mert a hiedelem szerint akkor megüszkösödik a búza. Jánoshidán szerencsésnek vélték, ha fél patkót találtak a lánykérésbe menet.41 Egy másik adat szerint nem volt szabad a lánynak menyasszonyi ruháján egy öltést sem vanni, de ennek magyarázatát nem találtam.42 Az esküvő előtt három vasárnap hirdették ki a jegyespárt, melyen különösen a menyasszony megjelenését tartották fontosnak. Ismert volt az a hiedelem, miszerint ha a három kihirdetés közül egyen sem jelent meg, akkor rossz lesz a házassága, illetve süket lesz a gyermeke.43 Hiedelmek az esküvő napján A lakodalom megtartásának tiltott napja volt a péntek, hiszen egyrészt böjtöltek, másrészt általában szerencsétlen napnak tartották. Az ifjú pár öltöztetéséhez is fűződött néhány hiedelem. A pendelyt fordítva adták a menyasszonyra, hogy az ura meg ne csalja. Az öltözködés alatt a lány nem nézhetett a tükörbe, csak amikor már készen volt, ha elnevette közben magát, azt tartották, hogy sírás élete lesz a házasságban. A vőlegény ingébe gombostűt tettek, hogy ne legyen a házasságuk szúrós. A templomba menet számos balszerencse érhette a párt. Ha útközben kiesett a kocsikerék, a néphit szerint a pár közül az halt meg előbb, aki a kieső kerék oldalán ült. Ha az esküvő napján esett az eső, azt tartották, hogy sírás lesz a menyasszony. Ez a hiedelem még napjainkban is ismert. Ugyancsak baljós előjelnek számított, ha az esküvő napján halott volt a faluban. A hiedelem szerint a halottal megegyező nemű fél hal meg előbb a pár közül. Jánoshidán azt tartották, hogy a menyasszonynak bal lábbal kellett belépni a templomba, akkor lett szerencsés a házassága.44 A templomajtóban rontást is elkövethettek a pár ellen. Ha egy feltört tojást úgy öntöttek a pár elé, hogy először a menyasszony lépjen keresztül rajta, vagy ha macskát engedtek át előttük, akkor a házasságban később sokat veszekedtek.45 Jászapátin pedig az a hiedelem élt, hogy ha a menyasszony rálépett a vőlegény cipőjére, akkor ő lett a „hatalmasabb a házasságban”.46 47 39 BARNA Gábor 1973155.; JÁNOSHIDA... JMA: 147-79. Varga István közlése 40 BARNA Gábor 1973.155. 41 JÁNOSHIDA... JMA: 147-79. Tari István közlése 42 JÁNOSHIDA... JMA: 147-79. Varga István közlése 43 CSÖMÖR Józsefné gyűjtése - J MA: 280-80.8. 44 JÁNOSHIDA... JMA: 147-79. Varga István és Eszes Pálné közlése 45 BARNA Gábor 1973.155. 46 LUBY Margit gyűjtése - JMA: 930-06. Faragó Lajosné Kakuk Teréz közlése A Jászság településeit a vallási és lakhely szerinti endogámia jellemezte. Általában saját faluból vagy a környező jász településekről választottak párt a fiatalok. A szülők sem szívesen vették, ha a jövendőbeli távolabbi vidékről került a családba. Azt tartották, hogy „Messziről jött ember azt mond, amit akar!”. E bizalmatlanságból eredt a következő mágikus eljárás is. „Ha idegen községből hoztak menyasszonyt, a kocsival háromszor körülkerülték a templomot, hogy az újasszony hűséges legyen az urához.”*1 Ismert hiedelem volt még a XX. század elején is, miszerint a menyasszonyt nem volt szabad ugyanazon az úton hazavinni a templomból, amelyiken odavitték, mert szerencsétlenséget jelentett a házasságra nézve.48 49 Jánoshidán a templomból a kikérő házhoz érkező ifjú pár elé egy köcsög mézet és egy fonott kalácsdarabot tettek, melyből enniük kellett, hogy a házasságuk mézédes legyen. A legények igyekeztek elkapni a köcsögöt, de a vőlegénynek meg kellett őrizni. Miután már mindketten ettek belőle, csak akkor adta át valamelyik legénynek, hogy csapja a földhöz. Ekkor hangzott el a következő: „Akkor menjen szét az új pár, mikor ez a köcsög újra összemegy!”® A születéshez fűződő hiedelmeknél már említettem azokat az analógián alapuló mágikus cselekvéseket, melyek a bő gyermekáldást célozták. A Jászságban ismert hiedelem volt, hogy a lakodalmi vacsorán a vőlegénynek feltett kalapban kellett lenni, hogy övé legyen a „hatalom a házasságban”. A lakodalmi vacsorára vonatkozóan is élt néhány analógián alapuló hiedelem. „Ha nem akart enni a menyasszony, biztatták, hogy egyen, mert úgy tud jó disznókat hizlalni. ”50 Hurkát viszont nem volt ajánlatos fogyasztani, mert visszeres lesz a lába.51 Az ifjú pár a kontyolásig nem mehetett ki egyedül a házból, mert megronthatták volna, ha mégis ki kellett menniük, a menyasszonyt a nyoszolyóasszonya, a vőlegényt a násznagya vagy a barátja kísérte ki. A vőlegény kontyolásig nem is gyújthatott rá.52 A XIX. század közepén még élő szokás volt az ún. menyasszonyfektetés vagy elhálás. A menyecsketánc után a vőfély felkísérte a párt a padlásra, akik itt hálták el a nászéjszakát. Ehhez az eseményhez is fűződött néhány, a pár jövőjére vonatkozó hiedelem. Ha rosszakarója volt a párnak, tűt szúrt a szalmazsákba, így próbálta elszúrni a jó házasságot.53 Egy jákóhalmi adat szerint a fiúutód születése érdekében azt tanácsolták a férjnek, hogy kössön kostökzacskót a nemi szervére. A házasságban betöltött vezető szerep mágikus úton történő elősegítését célozta az a cselekvés, miszerint: ha az asszony megszólította a férjét, mielőtt az letette a fejét, és közben észrevétlen megfordította a párnáját, akkor „a hatalom övé lett a házasságban.”54 (sz: 1889) 47 TERJÉKI János gyűjtése, Jászjákóhalma - JMA: 200-79. 48 HILD Viktor gyűjtése é. n. Bathó Arisztides közlése, 1902-ben 49 JÁNOSHIDA... JMA: 147-79. Varga István és Eszes Pálné közlése 50 TERJÉKI János gyűjtése, Jászjákóhalma - JMA: 200-79. 51 CSÖMÖR Józsefné gyűjtése - JMA: 280-80. 52 LUBY Margit gyűjtése - JMA. 930-06. Horváthné Lóczi Margit, Csajka János és Jász Józsefné közlése (Jászapáti) 53 JÁNOSHIDA... JMA: 147-79. Varga István közlése 54 LUBY Margit gyűjtése-JMA: 930-06. Bállá Lajosné közlése, Jászszentandrás 325
