Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Néprajz - Bartha Júlia: Török elemek a magyar népi díszítőművészetben
TISICUM XXII. - NÉPRAJZ Fémművesség A török fémművesség képviselői a mindennapi szükségleteket kielégítő, alapvető iparágak képviselői voltak. A kevés kivétel közé tartozott az ötvösség, amelynek iparosai már a XVI. század második felében megjelentek Magyarországon. A muszlim lakosságot kiszolgáló új iparágak egyik jellegzetes példája a rézművesség volt. Anatólia gazdag rézbányái bőséggel szolgáltatták az alapanyagot az egyszerű eszközökkel is jól megmunkálható, könnyen szállítható réztárgyak számára. Azonban nem csak kereskedelmi úton jutottak el a hódoltság kori Magyarországra a török rézművesek munkái. Számos adat igazolja, hogy helyben is készültek ilyen tárgyak. Tudjuk például, hogy a budai várban a török rézművesek külön utcában megtelepedve, a mai Szentháromság utca környékén éltek, de más településeken, így az alföldi mezővárosokban is voltak később rézműves utcák, hiszen a mesterségnek folytatói voltak. Szőnyegművészet A török hatást elemezve nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szőnyegkészítés technikáját. A Magyarországra került török szőnyegeknek két alapvető csoportját különböztetjük meg: a szövött és a csomózott szőnyegeket. Magyar területre elsősorban ez utóbbi típus került. A XV. század végétől számos adat igazolja, hogy Erdély területére hatalmas mennyiségben hoztak be török szőnyegeket kereskedelmi úton, kisebb mennyiségben pedig közvetlen konstantinápolyi vásárlások révén. Az erdélyi protestáns templomokban olyan nagy számban maradtak fenn szinte napjainkig török imaszőnyegek, hogy az ott őrzött - ún. „kettős imafülkés” - típust ma már világszerte „erdélyi szőnyeg” néven tartják számon. E szőnyegek valóságos készítési helye a nyugat-anatóliai Usak városa volt.25 Fazekasság A török hódítókkal, a nyomukban jövő délszláv eredetű népekkel új, magyar területen addig ismeretlen kerámiatípusok jelentek meg, amelyek mind formájukat, mind pedig anyagukat tekintve teljesen különböztek a korabeli magyar kerámiától. Az újfajta edények eltérő étkezési kultúra megjelenését mutatták. A források arról vallanak, hogy kereskedelem révén nagy mennyiségű kerámia, főleg fazekastermék került az országba, de a várásatási anyag félkész edénytöredékei azt mutatják, hogy itt, Magyarországon is készültek török kerámiák. Tálak, főleg talpas tálak, kiöntőcsöves edények készültek itt. A szolnoki vár ásatásából előkerült tálon mutatom be a hódoltág kori török kerámia szín- és motívumvilágát. A mindennapi élet egyszerűbb használati tárgyai mellett a módosabb törökök közvetítésével Magyarországon is megjelentek a keleti eredetű luxustárgyak: a Kínából hozott finom porcelántálak és -csészék, vagy az Európában ritkaságnak számító zöldmázas kínai edények. A török kerámiagyártás két kiemelkedő központjának termékei: az Európa-szerte híres és kedvelt izniki, majd később a kütahjai fajanszedények is eljutottak a hódolt Magyarországra. Az izniki kerámiagyártás legszebb termékeit, az épületek falait borító sokszínű mázas falicsempéket a török építészet 25 GERELYES Ibolya www.turkinfo.hu/2011.09.29. nem alkalmazta Magyarországon.26 A hódoltság kori kerámia díszítése termékenyítőleg hatott a magyar reneszánsz kerámiára. Szinte azonos szín- és motívumvilág jellemzi a reneszánsz jegyében született magyar és török kerámiát. A magyar reneszánsz kerámiának (hódoltság kori kerámiának) egy újabb hulláma virágzott fel a megújulni vágyó alföldi fazekasságnál. Éppen a szolnoki várásatások anyagát felhasználva Selmeczi László régész javaslatára egy karcagi fazekasmester, ifj. Szabó Mihály látott hozzá a reneszánsz jegyében fogant díszítőstílus újragondolásához. A szolnoki Damjanich János Múzeum kerámiagyűjteménye őriz számos szép darabot abból a korszakból, mely az 1970-es évek derekán készült. Az összehasonlítás önmagáért beszél, jóllehet a mestertől gyakran hallottam, hogy ő nem török kerámiát csinál, hanem a magyar reneszánsz kerámiának megújításán dolgozik... A XX. század elején a szecesszió művészeti stílusirányzata tudatosan nyúlt a keleti stílushoz, továbbéltetve azt az ízlésvilágot, ami a hódoltság idején már megalapozódott Magyarországon. A török térítőkön, kiváltképp a tiszafüredi eredeti török térítőkön található jellegzetes motívumokat látjuk viszont a magyar kerámián. Jász-Nagykun-Szolnok megyében két, a mezőtúri fazekas központhoz kötődő mester, Badár Balázs (1855-1938) és a kunszentmártoni Bozsik Kálmán (1855-1938) munkáin jól érezhető a török és a balkáni hatás (mely utóbbira erősen hatott a török motívum- és formakincs). A mai fazekas hagyományokban továbbfolytatódik a nagy elődök által teremtett stílusirányzat, s mint a 11. XVI. századi török kerámia a szolnoki vár ásatásából (Damjanich Múzeum, régészeti állandó kiállítás) 12. Magyar reneszánsz kerámia - ifj. Szabó Mihály munkája, Karcag (Damjanich János Múzeum, Szolnok. Ltsz. 66.169.1.) 26 GERELYES Ibolya uo. 316
