Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Prohászka Péter: X–XI. századi sírok és leletek Szelevény–Menyasszonypartról. Adatok a Tiszazugi Régészeti Magántársaság működésének kezdeteihez
PROHÁSZKA PÉTER: X-XI. SZÁZADI SÍROK ÉS LELETEK SZELEVÉNY-MENYASSZONYPARTRÓL ADATOK A TISZAZUGI RÉGÉSZETI MAGÁNTÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETEIHEZ 3. A Szelevény-menyasszonyparti lelőhelyen előkerült sírok térképe (Römer, 1878) lelőhelyet terra marrénak tartotta.15 Ezt az itt előkerült őskori fémleletek cáfolják. A Mennyasszonyparton a magántársaság több alkalommal folytatott ásatásokat, illetve sírásás alkalmával gyakran kerültek elő különféle leletek. A Magyar Nemzeti Múzeumba jutott leletanyagban a neolit cserepek mellett bronzkori kultúrák (Nagyrév, Hatvan és Füzesabony) emlékanyaga található.16 1950/1951-ben vasútvonal építése miatt átvágták a Menyasszonypartot és ekkor számos csontvázas temetkezést figyeltek meg, melyeket rézkorinak tartottak.17 Ugyanakkor 1883-ban honfoglalás kori leletek, sírok mellékletei, köztük lócsontok, kengyelek, nyereg maradványai, szablya, kéttagú csüngök nagyobb, szív alakú tagja, kerültek elő.18 Sajnos egy másik, 1900-ban talált leletegyüttes esetében mindösz- sze az biztos, hogy Szelevényen került elő, annak pontos helye azonban már nem.19 A Rómer által közölt sírrajzok alapján kétségkívül nehéz dolga volt a kutatásnak, mivel a III. és IV. csontváz mellett olyan füles edényeket jelzett, amelyek számos problémát okoztak. A tisztázást azok a rajzok és beszámolók teszik lehetővé, amelyek itt kerülnek elsőként közlésre, és amelyek segítségével a sírokat a X-XI. századra datálhatjuk. így a menyasszonyparti temető igen fontos szerephez jut a honfoglaláskor kutatásában, mivel a megye első X-XI. századi temetőjét tárta fel a tiszazugiak lelkes kis csapata, és mivel Rómernek köszönhetően a Borsod megyei hugyaji temető után ez a második, melynek sírjairól sírrajz készült.20 Források a Szelevény-menyasszonyparti ásatásokról A Tiszazugi Régészeti Magántársaság többször végzett ásatásokat a Menyasszonyparton. Hogy hányszor és mikor, azzal kapcsolatban 15 RÓMER Flóris 1876.28-32. Ezt Pulszky is átveszi: PULSZKY Ferenc 1897. 28., 39. és 242. V. ö. KALICZ Nándor 1957.55., 60-64. 16 KALICZ Nándor 1957.34., 55., 60-64., 72. 17 KALICZ Nándor 1957.43. 18 FEHÉR Géza-ÉRY Kinga-KRALOVÁNSZKY Alán 1962. 73. 19 CSALLÁNY Gábor 1905. 38-39.; HAMPEL József 1907. 206-207.; FEHÉR Géza-ÉRY Kinga-KRALOVÁNSZKY Alán 1962. 73. A14 db teljes és 14 db féltagú csüngő, bronz huzalkarperec, két db huzalgyűri], két fülesgomb, lemezes kapocs felkunkorodó széllel, hat db színes gyöngy Danielisz Károly szelevényi földbirtokos ajándékaként jutott a szentesi múzeumba. 20 A hugyaji temető közlése: RÓMER Flóris 1870. V. ö. NÉMETH Péter 1996. rendelkezésünkre áll egy igen fontos forrás, amely a XXI. ásatás jegyzőkönyvéhez mellékelt térkép. Ezen a szelvényekre írva feltüntették az évet és a hónapot, amikor a kutatást végezték: V. (1877. április), VI. (1877. június), Vili. (1877. augusztus), IX. (1877. szeptember), XI. (1878. szeptember), XIII. (1882. augusztus), XIV. (1883. augusztus), XV. (1883. augusztus), XVII. (1884. április), XIX. (1884. július), XX. (1884. augusztus), XXI. (1884. szeptember), XXIII. (1885. április), melyek közül a VI. (1877. június), XV. (1883. augusztus), XVII. (1884. április), XIX. (1884. július), XX. (1884. augusztus), XXI. (1884. szeptember) és XXIII. (1885. április) ásatásokról állnak rendelkezésre irodalmi és kéziratos anyagok. A XV. ásatás jegyzőkönyve Kovách Albert tollából kivonatolva került közlésre az Archaeologiai Értesítőben.21 Különösen fontos az V. ásatásról készült beszámoló, amely Rómer Flóris hagyatékában található.22 Az ehhez mellékelt rajzok közül a 2., 3. és 4. hiányzik, mivel ezeket Rómer közölte a Compte-Rendue-ben.23 A beszámolók és jegyzőkönyvek közül csupán azok szerepelnek a tanulmányban, melyekben a Menyasszonyparton előkerült sírokra vonatkozóan található adat. Ezeket időrendi sorrendben, feltüntetve a beszámoló/jegyzőkönyv számát és az ásatás idejét adjuk közre: (VI. 1877. júniusi ásatás)24 Nagyságos úr! Elnökünk Széli Farkas által tudomásunkra jutott; miszerint Nagyságod az általunk megejtett Szelevény - Menyasszonyparti újabb ásatásainkról az adatokat bírni óhajtja. Széli Farkas értésünkre adván, miszerint Nagyságod értesítésünket még ma kezeiben látni óhajtja s eszerint a munkára csak egy napot fordíthatánk az idő rövidsége akadályozott csak, hogy Nagyságod munkánkat talán nem lesz megelégedve. Újabban Szelevényen - a Menyasszonyparton két ásatást eszközöltünk egyet, junius 17én a másikat junius 29én amikor is constatáltuk, miszerint a Menyasszonyparti konyhahulladékhalom egyszersmint bronzkori temetőként szolgált; az ide mellékelt Táb. 4. szerint látható hogy a temetkezés meglehetős rendszerű volt; a hullák 0.70 - 1.20 Mtr. mélységben feküdtek. Konyhahulladék - környezetükben valamint alattuk és felettök a már ismert nagyszámú csont és cserép töredékek, tűzpadok ép edények csont és kő eszközök találtattak szétszórva. Mellékelt Tab. 8on látható bögrék nem azért vannak ide rajzolva mint ha határozottan állítani lehetne, hogy azok az akkori temetkezési formákhoz tartozandok lettek volna: hanem mert legközelebb feküdtek a hullákhoz - mindenesetre töbszöri ásatások fogják kideríteni a valót. Annyi igaz, hogy a Menyasszonypart amennyire kedvelt volt évezredeken által, annyira érdekes ma. Hogy Nagyságod tájékozhassa magát a sok írás helyett inkább méretes rajzokban igyekeztünk eleget tenni kívánságának s a rajzokhoz az alább következett felvilágosító jegyzéseket csatoljuk: Tab. 1. ábrázolja a Szelevényi Menyasszonypartot és a vele analog uj temető perspektíváját a szélmalom mellől nézve. (4. kép) 21 KOVÁCS Albert 1893.354. 22 Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (Budapest), Rómer-hagyaték K 562/3. 23 RÓMER Flóris 1878.28. Fig. 6. és 29. Fig. 7. 24 Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (Budapest), Rómer-hagyaték K 562/3. 217
