Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Mesterházy Károly: A honfoglaló magyarok aranya
Mesterházy Károly A honfoglaló magyarok aranya A X. századból két egymástól független adatunk van arról, hogy a magyarok értékmérőként használták mind az ezüstöt, mind az aranyat. Az egyik az orosz őskrónika, a Povest vremennyh let. A 969-es évnél jegyzi fel Svjatoslav kievi fejedelemről, hogy udvarát a Duna melletti Perejaslavecbe szerette volna áttenni, mert oda a bizánci kereskedők aranyat és szöveteket vittek, a magyarok és a csehek pedig ezüstöt és lovakat.1 A másik forrásunk Ibraim ibn Jakub zsidó kereskedő híradása a prágai vásárokon feltűnő kereskedőkről, akik árukkal és aranypénzzel érkeznek a türkök földjéről.2 Ez a két nemesfém azonban a X. században sem állt mindenkinek korlátlanul a rendelkezésére. Amint azt sejteni lehet, ezüstjük mindenképpen több lehetett, mint aranyuk. Ez a különbség szignifikánsan jelentkezik a régészeti leletekben. De a régészeti leletek azt is megmutatják, hogy másokkal összehasonlítva mennyi volt a magyarok ezüstje és aranya. Ezt a kérdést korábban szokás volt elintézni azzal a megállapítással, hogy azért kevés az arany a honfoglalás kori emlékek között, mert Európában is kevés van belőle. Mások ezt úgy magyarázták, hogy a finnugor népek szent fémje az ezüst volt, s nyilván ez az oka a X. században a magyar leletek ezüstbőségének és az arany szűkösségének. Vegyük sorra X. századi sírleleteinket, amelyekben aranytárgyakat találunk.- Almásfüzitő (Komárom m.) - Feldúlt női sírból 9 db kilencszirmú préselt rozetta vékony aranylemezből.3- Balotaszállás (Bács-Kiskun m.) - Egy szétszántott, gazdag női sírból 16 db préselt, vékony, fonatköteggel díszített aranyrozetta került elő. 13 db átmérője 4,1 cm, egy db átmérője 3,6 cm, 2 db kis rozetta átmérője 1,85 cm, nyolcszirmú virág formájával, valamint 3 db vékony aranyszalag, összsúly 19,35 g. Az aranytárgyak a női ruhát díszítették, a nagyobb rozetták a ruházat (kaftán) mell- és hasi részén lehettek felvarrva, a kisebbek talán a fejdísz (párta vagy sapka) veretei voltak. A sírban rozettadíszes lószerszám kiemelkedően nagyméretű ezüst vereteit találták.4 (1. kép)- Bana (Komárom m.), I. sír - 2 db vékony aranylemezke, talán szemfedő tartozéka.5 A sírban szablya, tarsolylemez, öv- és lószerszámveretek is voltak. A leletek egy szétrombolt sírból származnak.- Bársonyos (Komárom m.) - Állítólag arany hajkarika került innen a veszprémi múzeumba.6- Beregszász/Beregovo (Ukrajna) - Magányos férfisírból szablya aranylemezzel díszített hüvellyel, a megmaradt aranylemez cca. 5x8 1 LIHACOV, Dmitrij Sergejevic 1950.48. és 246. 2 GYÖRFFY György 1977.334. 3 KISS, Attila 1987.127-128. Abb.2.; RÉVÉSZ László 2001.30. Abb.18. 4 DIENES István 1972.85.55. kép; RÉVÉSZ László 2001.43.7. kép 5 BARTHA Antal-KISS Ákos 1970.225. Taf. 26.9.; RÉVÉSZ László 2001.42. 6 FEHÉR Géza-ÉRY Kinga-KRALOVÁNSZKY Alán 1962. No.59. A leletek valójában a Komárom megyei múzeumba kerültek, de az arany fülbevaló nélkül. Prohászka Péter szíves közlése cm-es méretű. Egyéb leletek: süvegdísz, tegez, 7 nyílcsúcs, 2 db kerek veret.7 Beszterec (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) - Ismeretlen lelőhelyről egyetlen öntött arany övveret maradt meg, súlya: 7,3 g.8 Beszterec-Gyalaptanya (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) - Feldúlt férfisírból 2 db nyitott aranyhuzal karika (fülbevaló?), súly: 8,4 és 8,8 g.9 További mellékletek: vaskard bronz koptatóval, 6 nyílcsúcs. Biharkeresztes-Vasútállomás (Hajdú-Bihar m.) - Lovas sírból 1 db aranyhuzal-karika, szablya, 6 nyílcsúcs, lószerszám, hólyagos ezüstgyűrű és I. Berengár milánói dénárja került elő.10 Bodrogszerdahely/Streda nad Bodrogom (Szlovákia), 1926/1. sír - Az amatőr kutatók által feltárt sírban 4 db aranylemezkét találtak.11 Bodrogvécs/Vec (Szlovákia) - Feldúlt sírokból származó kengyelek, zablák és ékszerek között egy arany fejesgyűrű is található. Az eredeti közlemény szerint anyaga ezüst, a pontosabb leírás szerint azonban aranyból készült.12 Bugyi-Ürbőpuszta (Pest m.) - Szórványleletek, 13 db préselt aranyrozetta és egy kis aranylemez.13 Buj-Gyeptelek (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) - Gazdag nő sírjából 11 db aranylemezből préselt rombusz alakú ingnyak-dísz, 1 db préselt aranyrozetta, összsúly: 0,45 g. További sírleletek: csizmaveretek, 3 db kaftánveret.14 Csorna-Sülyhegy (Győr-Sopron-Moson m.) - Szétrombolt temető leletei közt találtak két aranylemez gyöngyöt vagy fülbevalót, amelyeket egy gömbsor csüngős fülbevaló karikájára húztak fel, amelynek viszont az eredeti csüngő része megsemmisült. Az első közléskor a hibás összeállítást rajzolták le, és így vette át Hampel is. A csüngő felső része egy ovális bogyóhoz hasonlít, amelyhez alul négyge- rezdes gömb csatlakozik, rajta vízszintes filigránhuzal díszítéssel. A gyöngy magassága cca. 1,8 cm, elveszett. A leletek valószínűleg egy rozettás lószerszámos női sírból származnak.15 Debrecen környéke (Hajdú-Bihar m.) - Ismeretlen körülmények között talált sírlelet (?) egyetlen maradványa, öntött arany övveret ökörfej ábrázolással, súly: 5,4 g.16 (2. kép) Deszk, Ambrus József tanyája (Csongrád m.) - Lovas sír férfi csontvázzal, övkészlet és ruhaszegélyre való aranylemezek.17 HAMPEL, József 1905. II. 624. FODOR István (szerk.) 1996.71. ALMÁSSY Katalin—ISTVÁNOVITS Eszter-KURUCZ Katalin 1997. 103. 90 kép HORVÁTH Attila 1960. 80. NEVIZÁNSZKY, Gábor-KOSTA, Jiri 2009.304. Taf. 9.7-10. DÓKUS Gyula 1900.45.6 kép; HAMPEL, József 1905. II. 466. KISS, Attila 1987.127-128, Abb.4.; RÉVÉSZ László 2001.30.17 kép CSALLÁNY, Dezső 1970. 261-299. 1. t. 1-11, 12.; ALMÁSSY Katalin- ISTVÁNOVITS Eszter-KURUCZ Katalin 1997.106.91-92. kép HAMPEL, József 1905. II. 483. FODOR István (szerk.) 1996.217-218. BÁLINT, Csanád 1991.218. No. 54. 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 203
