Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - Csányi Marietta–Tárnoki Judit: Túrkeve–Terehalom – a tell 2. települési szintje. Étkészlet a bronzkori házból

CSÁNYI MARIETTA-TÁRNOKI JUDIT: TÚRKEVE-TEREHALOM - A TELL 2. TELEPÜLÉSI SZINTJE. ÉTKÉSZLET A BRONZKORI HÁZBÓL c.) Talpas edények A talpas edények (8. kép 7-8.) nem ismeretlenek a középső bronzkori ke­rámiában, még ha ritkán is fordulnak elő.54 Túrkevei darabjaink a készlet méltó kiegészítői. Összefoglalás A bemutatott leletegyüttes nem egyszerűen csak edényekből álló „kony­hai felszerelés”, hanem valószínűleg ünnepi lakomákra tartogatott ét­készlet, melynek különböző rendeltetésű darabjai voltak. A svédsisak alakú tálak az egyszemélyes tányérok, míg a négy nagyméretű tálban a közös, szétosztásra váró étel lehetett. A három nagyobb méretű kancsó ital mérésére szolgálhatott. Igencsak kevésnek tűnik viszont, különösen a tányérok magas száma mellett, az ivásra alkalmas három bögre. Fi­gyelemre méltó azonban, hogy a három bögre három eltérő típust kép­visel, s ez talán arra utal, hogy mindegyikbe más-más ital került, és a lakoma közben körbejárt. A három darab kétfülű edény, a talpas tál és korsó, a „toronyedény” és a különleges ötfülű edény bizonyára szertar­tások kellékei, így kapcsolódnak a csupán profán célúnak tűnő készlet étkezést kiszolgáló darabjaihoz, hiszen a lakoma is az ünnepi szertar­tás része lehetett. Több edényfajtánál utaltunk arra, hogy valószínűleg egyetlen kéz munkája, egy időben készült. Áttekintve azonban az egész tárgyegyüttest, talán nem tévedünk, ha valamennyit egyetlen mester munkájának tartjuk, melyet megrendelésre készített a közösség számára, annak speciális igényei szerint. A túrkevei 2. települési szint fent bemutatott Koszider-korú leletanyagá­ban - ahogy erre az elemzés során utaltunk - némelyik példányon erős klasszikus középső bronzkori hagyományok érződnek, másokon az új, kései stílusjegyek dominálnak. Ez az emlékanyagban kimutatható kettős­ség a korszak korai időszakának felel meg, mely keltezést a szóban for­gó lakószint sztratigráfiai viszonyai is megerősítik. A két felső települési szint képviseli Túrkevén a Koszider-korszakot, s közülük a szóban forgó 2. szint a korábbi, tehát ez az időszak itt, a telepen belül mindenképpen két periódust jelent. Időtartamára azonban nehéz lenne következtetni. Maguk az épületek - különösen a bemutatott lakóház - építészeti reme­kek, ideális körülmények között akár száz évig is állhatnak. Számításba kell azonban venni az alattuk lévő 4 métert is meghaladó kultúrréteget, az agyagpadlók, a szerves anyaggal kevert feltöltési rétegek, a laza szer­kezetű utcák sorát, mint megannyi, a házak stabilitását, következésképp élettartamát is befolyásoló elemet. Van azonban a felsoroltakon kívül olyan külső tényező, mely gyakorlatilag nemcsak megnehezíti, hanem lehetetlenné is teszi a házak élettartamának akár a becslését is - és ez a tűz. A tűzvész, mely időről időre pusztított a telepen - a leégett ház lehe­tett 20-30-40-50 éves vagy akár csak egyetlen esztendős. Mikor a 2. szint lakóházában felcsaptak a lángok, a két kultikus célúnak tartott edény, a különleges ötfülű és a „toronyedény” valószínűleg hasz­nálatban volt és a konyha közepén állt, az étkészlet többi darabja azon­ban érintetlennek látszik. Szertartást mutattak be éppen, és még senki nem nyúlt az étkészlethez, vagy éppen befejeződött a lakoma, és a tálak már a helyükre kerültek? Talán maga a tűz is szertartás része, vagy éppen záró aktusa volt? Ezek a felvetett és megválaszolatlan kérdések azonban már új témakörbe, a hitvilág útvesztőibe vezetnek. 54 BÓNA, István 1975. Taf. 190.2; SZATHMÁRI, Ildikó 1997. Abb. 13.2. IRODALOM BADER, Tiberiu 1978. Epoca bronzului ín nord-vestul Transilvaniei. - Die Bronzezeit in Nordwestsiebenbürgen. Bucure§ti. BANNER, János-BÓNA, István 1974. Mittelbronzezeitliche Teil-Siedlung bei Békés. FontArchHung Budapest. BÓKA Gergely 2008. Katalógus. Válogatás a gyulai Erkel Ferenc Múzeum régészeti gyűjteményéből (bronzkor, vaskor). In: Körös-menti évezredek. Régészeti ökológiai és településtörténeti kutatások a Körös­vidéken. (Szerk.: BÓKA Gergely-MARTYIN Emília) Gyulai Ka­talógusok 13. Gyula. 171-199. BÓNA, István 1975. Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. ArchHung IL. 1979-80. Töszeg-Laposhalom (1876-1976). SzMMÉ (1980) 83-107. 1992. Bronzezeitliche Teil-Kulturen in Ungarn. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Teil-Siedlungen an Donau und Theiss. (Hrsg.: MAIER-ARENDT, Walter). Frankfurt am Main. 9-41. BÓNA István-NOVÁKI Gyula 1982. Alpár bronzkori és Árpád-kori vára. - Alpár. Eine bronzezeitliche und mittelalterliche Burg. In: Cumania 7.17-268. CSÁNYI Marietta-SZ. MÁTHÉ Márta-POROSZLAI Ildikó-SZATHMÁ­Rl Ildikó-TÁRNOKI Judit-VICZE Magdolna 1991. Összehasonlító időrendi tábla a bemutatott bronzkori lelőhe­lyek alapján. In: Dombokká vált évszázadok. Bronzkori teli- kultúrák a Kárpát-medence szívében. (Szerk.: RACZKY Pál) Budapest-Szolnok. 16-17. CSÁNYI, Marietta-TÁRNOKI, Judit 1992. Túrkeve-Terehalom. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Teil-Siedlungen an Donau und Theiss. (Hrsg.: MAIER-ARENDT, Walter) Frankfurt am Main. 159-165. 1996. Bronzkori teli-telepek a Közép-Tisza-vidéken. In: Vendégség­ben őseink háza táján. (Szerk.: MADARAS László) Szolnok. 31-48. P. FISCHL Klára 1997. Klárafalva-Hajdova I. Bronzkori teli település. In: Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről. - Sie sahen die Tore von Ilion. Funde aus der Bronzezeit vom mittleren Theissgebiet. (Szerk.: HAVASSY Péter) Gyulai Katalógusok 3. Gyula. 85-122. 1998. Klárafalva-Hajdova bronzkori telttelepülése II. - Die bronzezeitliche Teil-Siedlung in Klárafalva-Hajdova II. In: MFMÉ - Studia Archaeologica IV. 81-175. 1999. Szertartási edények a bronzkorból. - Zeremoniegefässe aus der Bronzezeit. In: HOME 37.129-138. 2006. Ároktő-Dongóhalom bronzkori teli telep. - Bronzezeitliche Teil- Siedlung in Ároktő-Dongóhalom. Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gye Régészeti Emlékei 4. Miskolc. P. FISCHL Klára-KISS Viktória-KULCSÁR Gabriella 2001. A hordozható tűzhelyek használata a Kárpát-medencében I. Középső bronzkor. - The Use of Portable Stoves in the Carpathian Basin I. The Middle Bronze Age. In: MfiMOX „Fiatal 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom