Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Csányi Marietta–Tárnoki Judit: Túrkeve–Terehalom – a tell 2. települési szintje. Étkészlet a bronzkori házból
TISICUM XXII. - RÉGÉSZET A szelvény ÉK-i sarkában is mutatkozott szomszédos épület, de az olyan közel volt a felszínhez, hogy csupán értelmezhetetlen roncsok maradtak meg belőle. A szelvény DK-i sarkában - amely szintén közel volt a felszínhez - a 2. szinten nem mutatkozott épület. De biztosak vagyunk abban, hogy alig néhány centiméterre szelvényünk falától állhatott a következő ház. Az ásatás során ugyanis, amikor már jelentős mélységbe lejutottunk a teli belsejébe, a szelvény laza fala omlani kezdett, és ekkor itt előbújt egy újabb ház omladéka, melyből évről-évre ép edények pottyantak le az épp bontás alatt álló felszínre. A bemutatott házrészletek, elsősorban pedig a teljes lakóház hasonlatos a többi teli-telepen feltárt épületekhez, azonosat azonban mégsem találunk. Talán éppen azért nem, mert teli-telepünk kulturális besorolása a lelőhely peremterületi jellege miatt nem egyértelmű.16 Egy-egy régészeti kultúrán belül ugyanis - legyen egymástól akármilyen távol is két lelőhely - a házak szerkezete, akárcsak a tárgyi emlékanyag egyéb részlete, „márkajelzésként” jellemzi a kultúrát. Jó példa erre a Hatvan-kultúra, melynek telepein a házak-padlók szélén lefektetett szálfa-alapozás az általános, szinte kötelező, melybe a tartóoszlopok mélyednek.17 Az épületek, építésmód kultúraspecifikus voltának fordított bizonyítéka, hogy egyazon telepen belül kultúraváltáskor - a tárgyi emlékanyag változásával együtt - módosul a házak szerkezete, építésmódja.18 Méreteikben a Mosorin-Feudvar lelőhelyen feltárt lakóházak hasonlóak a túrkevei 2. szint lakóépületéhez.19 Ez atúrkevei lakószint a telep kései, de nem végső időszakát reprezentálja. Valójában ekkor élte a telep virágkorát, erre utal a házépítés igényessége, pl. a nyomok alapján megállapítható festett-meszelt fal, a vázszerkezethez tartozó oszlopokat belül fedő agyagtapasztás, mely ritmikusan tagolja az amúgy csupasz, de gondosan elsimított falfelületeket. A falfelületek belső elsimítását több helyen tapasztalták az ásatók, többek között Mosorin-Földvár (Feudvar) bronzkori teli-telepén is.20 Az ismertetett települési szint - hasonlóan a többi teli-telep felső rétegeihez - bontás közben szinte ontotta a leletanyagot. A leletek zöme kerámia, de a házak közti utca állatcsonttal is terítve volt. A legnagyobb tömegű leletanyagot a díszítetlen, durva felületű házi kerámia tette ki. A kerámia minőségét tekintve ebbe a sorba tartozik a hordozható tűzhelyek sok száz töredéke is, melyekből sajnos egyetlen teljes példányt sem lehetett rekonstruálni. Itt jegyezzük meg, hogy szemben más lelőhelyen tapasztaltakkal, Túrkevén a 2. szint alatti, tehát a klasszikus Gyulavarsánd-, illetve az alatta lévő Ottomány-rétegben hordozható tűzhelyet vagy 16 CSÁNYI, Marietta-TÁRNOKI, Judit 1992. 164. A nyeregtető, a falakat alkotó oszlopsor, azaz a faváz, az oszlopokat összekötő nádszövet vagy vesszőfonat, majd a mindezeket borító agyagtapasztás közös valamennyi bronzkori (sőt őskori) épületben. Különbözhetnek azonban számtalan más dologban, a falalapozás módjában, létében-nem létében, az agyagtapasztás vastagságában stb. 17 Pl. Tószeg-Laposhalom, Jászdózsa-Kápolnahalom, Tórökszentmiklós- Terehalom Hatvan-rétegének házai (STANCZIK Ilona 1979-1980. 69. 8-9. kép; STANCZIK, llona-TÁRNOKI, Judit 1992. 124-125.; TÁRNOKI, Judit 1992.129. Abb. 87.), valamint Tiszaug-Kéménytetőn is ezt figyelték meg az ásatók. 18 BÓNA, István 1992.108-112.; STANCZIK, llona-TÁRNOKI, Judit 1992.124- 125.; POROSZLAI, Ildikó-VICZE, Magdolna 2000.17-18. 19 HÄNSEL, Bernhard-MEDOVIC, Predrag 1991.76. 20 HÄNSEL, Bernhard-MEDOVIC, Predrag 1991.74-75. töredékeket nem találtunk.21 Kísérő leletek a csonteszközök, elvétve pattintott kőszerszámok, őrlőkövek stb. Étkészlet az 1. számú házból A nagy tömegű leletanyag komplex bemutatására itt nincs mód, ezért kiemeljük az 1. számú lakóház páratlan leletegyüttesét, a bronzkori háztartás ép, díszített edényekből álló készletét. Tóbb darabja korábbi közlésekből ismert már,22 most a teljes edényegyüttest kívánjuk bemutatni, előbb azonban kitérünk a lakóházon belül talált edények elhelyezkedésére. A 2. szint 1. házának padlóján az agyagedények két nagy csoportban helyezkedtek el. Az egyik csoport durvább kivitelű házi kerámia, darabjai a tűzhely és az agyagasztal környékén hevertek a földön.23 Itt lehetett a tűz gócpontja, ahol a legmagasabb volt a hőfok, s ebből adódóan az edények nemcsak összeroppantak az égő ház rájuk zuhant romjai alatt, hanem néhányuk annyira deformálódott, hogy darabjainak összeillesztése is lehetetlenné vált. Közönséges, szokványos, a mindennapi életben nélkülözhetetlen egyszerű edények, díszítetlenek (tárolóedények, csuprok, fedők, halsütő tálak stb.), elhelyezkedésük véletlenszerűnek látszott, ahogy használat után a konyha padlóján maradtak. A másik csoport a feltehetően csak ünnepi alkalmakra tartogatott, de mégis szem előtt lévő, a ház konyhájának jól látható sarkában együtt tartott díszes készlet. Ehhez a készlethez tartozhatott az a két különleges edény is, mely a konyha közepén állt, s csak a ház összedőlésekor tört darabokra. Ez a leletcsoport 34 edényből áll, mégpedig ép edényből, s ez nemcsak restaurálás utáni állapotukra érvényes: az egykori tűzvész nyomán megsemmisült épület romjai eredeti helyzetükben és állapotukban temették maguk alá a készlet darabjait. Nem tudjuk, hogy a tűz véletlen folytán lángolt-e föl, vagy éppen rituális okokból, a tény azonban az, hogy a ház lakói mindent érintetlenül hagyva távoztak az épületből. Az eddig feltárt és közzétett teli-telepekre is jellemző, hogy a felső 1-2 lakószintben viszonylag több ép edény került elő,24 de egyik lelőhelyről sem ismerünk egyetlen épületen belül ilyen mennyiségű ép állapotú, különböző formákat tartalmazó, de a díszítőmotívumok, technikai kivitel, stílusjegyek alapján nyilvánvalóan összetartozó leletcsoportot. A készletben öt fő edényfajtát, azokon belül altípusokat különíthetünk el. 1. Tálak Számszerűleg legtöbb, 17 darabból áll a tálak csoportja. a.J Svédsisak alakú tálak Ezt a típust 13 darab képviseli (4. kép 1-4, 5. kép 1-4, 6. kép 1-5.); valamennyi kívül-belül fényezett finom kerámia, külső oldalán, az alján 21 P. FISCHL Klára-KISS Viktória-KULCSÁR Gabriella 2001.165-168. 22 CSÁNYI, Marietta-TÁRNOKI Judit 1992. 162. Abb. 118., 163. Abb. 119- 120.; CSÁNYI Marietta-TÁRNOKI Judit 1996.34-37.3-7. kép 23 CSÁNYI, Marietta-TÁRNOKI, Judit 1992.117. kép 24 BÓNA István 1979-80.13-27. kép 16
