Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Fekete István: „A forradalom fegyveres védelme, a katonák dolga és felelőssége.” (Emlékek, történetek Kablay Lajos posztumusz repülőezredes életéből)
TISICUM XXI. - TÖRTÉNELEM el a laktanyákat. E pletykának elejét veendő Kablay utasítást adott ki, hogy miden alakulattól 4-4 sorkatonát küldjenek ki a szolnoki Tisza bútorgyárba dolgozni. Később bebizonyosodott: a katonák kimentek ugyan, de a rémhíreknek ezáltal sem sikerült elejét venni. Szolnokon a munkástanács tagjai között a lakosság felfegyverzésének tárgyában folyó vita a napok múlásával sem akart enyhülni. Ezért Kablay alezredes lehetővé tette (saját szolgálati útjával összekötve), hogy október 30-án a katonai repülőtérről egy Li-2-es „Teve” típusú repülőgéppel 17 fős szolnoki delegáció Budapestre, az Országházba utazhasson. A gép Budaörsön szállt le, innen a delegáció tagjai gépkocsival jutottak el a parlamenthez, ahová hivatalosan Fazekas Zoltánnak és Kocsár Józsefnek volt csak belépője. A körülmények azonban úgy alakultak, hogy Nagy Imrével való találkozásuk a hosszúra nyúlt várakozás miatt nem jöhetett össze. A repülőgép indulása miatt vissza kellett térniük a budaörsi repülőtérre. Az egyik küldött (Bulyáki Ferenc) azonban türelmesen kivárta, míg sikerült bejutnia az Országházba és beszélnie Kádár Jánossal. A találkozó végeztével Bulyáki egy írást kapott Kádár Jánostól, amit Nagy Imre is aláírt. Ebben a dokumentumban a két országos vezető a munka felvételére, az élet normalizálására szólította fel a szolnokiakat. Bulyáki - mielőtt vonattal Szolnokra utazott volna - nyilatkozatot adott a Kossuth Rádiónak. A szolnoki egyetemisták a látottak és hallottak, valamint a Budapestről érkezett írás hatására hajlottak a kompromisszumra. Egyezség született arról, hogy fegyveres nemzetőrség alakul a városban, melynek közel háromtucat tagja a katonákkal és a rendőrökkel közösen járőrözik. Alapvető feladatuknak a rend és a nyugalom fenntartását tekintették. Október 29-én a Magyar Néphadsereg Katonai Tanácsa28 bejelentette, hogy átáll a „Népi Felkelés” oldalára. A honvédelmi miniszter utasítása szerint másnap az OLLEP-en megválasztották a 21 fős forradalmi bizottságot, elnökéül távollétében Nádor Ferenc ezredes, légierő-parancsnokot választották. Másnap a Kilián Iskolán a repülőtéri klubban reggel 8 órakor először az alárendelt egységek, majd 10 órától az iskola Forradalmi Katonatanácsát és annak operatív szervét, az Intéző Bizottságot választották meg. Ezen az alárendelt kunmadarasi ezred küldöttei is részt vettek. A légerő parancsnokság részéről Koplányi alezredes egy Aero-45-ös típusú repülőgéppel érkezett Szolnokra. 28 A Katonai Tanács feladata minden vezetési szinten „a parancsnok parancsainak megvitatása és javaslat tétele. Amennyiben a Katonai Tanács többsége nem ért egyet a parancsnok parancsaival, a parancsnok jelentse azt felsőbb parancsnokának. A Katonai Tanács feladata minden fokon a honvédelmi miniszter által kinevezett parancsnokok fontosabb intézkedései, utasításai, parancsai végrehajtásának elősgítése.” LIPTAI Ervin (főszerk.) 1984-1985. 559-560.; SIMON László 1997. 29 MN HM Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola parancsnokának jelentése. Hadtörténeti Levéltár, 1956-os gyűjtemény, 1957.00536. A Kilián György Repülő' Hajózó Tiszti Iskola Forradalmi Katonatanácsa29 Kiss Gyula őrnagy elnök Vargyas Gyula őrnagy tag Merfelsz István százados tag Kardos József főhadnagy tag Varjú Zsigmond főhadnagy tag Nagy György főhadnagy tag Kozemkai István főhadnagy tag Pásztor Kálmán főhadnagy tag Szakács László főhadnagy tag Kátai János hadnagy tag Dési Imre törzsőrmester tag Hács László szakaszvezető tag Sorkatonák szóvivői Szabó Imre szakaszvezető szóvivő Szabó Lajos őrvezető szóvivő A megyei Munkástanácsban október 29-től Brassói őrnagy helyett Varjú főhadnagy lett a megyei katonai biztos. Még ezen a napon a többi magyar laktanyában is végrehajtották a választásokat. Október 31-én az OLLEP-ről intézkedés jött négy légi felderítési feladat végrehajtására Jak-11 „Ölyv” típusú repülőgépekkel a Szolnok-Debrecen- (Záhony)-Szolnok útvonalon. A feladatot 1+1 (+1 tartalék) géppel, négy felszállással hajtották végre. A vadász kiképzőezredből Hangay főhadnagy- Németh százados; Szabó hadnagy-Németh százados; Szabó hadnagy- Merfelsz százados (a személyzet második tagja a megfigyelő-tiszt) vett részt benne.30 A Kilián Iskola Forradalmi Katonai Tanácsa október végén úgy döntött, hogy „a repülőtér légterének és földi védelemének megerősítésére” a légvédelmi tüzérezredtől kér egy légvédelmi-üteget. November elsején egy szovjet harckocsi-egység, Babajev hk. gárdaőrnagy31 parancsnoksága alatt a repülőtér felszállópályája déli részére települt. A szovjet parancsnok kérte Kablay alezredest, hogy az előző nap érkezett tüzér üteget szállítássá vissza, és közölte vele azt is, hogy szigorú parancsa van arra, hogy az objektum területéről megakadályozza a repülőgépek fel- és leszállását. November másodikára a szovjetek a várost körülzárták, a repülőtéren lévő erőket megerősítették. Ezen a napon a megyei munkástanács kérte az iskola Forradalmi Katonatanácsát, hogy hajtsanak végre felderítő repülést a szovjet katonai helyzet tisztázására. Ezt a feladatot Szabó őrnagy egy egyetemi hallgatóval hajtotta volna végre, amiről az iskola parancsnokát nem értesítették. Amikor ez Kablay tudomására jutott, a szovjet parancsnokkal tisztázta a helyzetet, a repülést leállította, a pilótát felelősségre vonta. 30 Hadtörténeti Levéltár - a Kilián Iskola parancsnokának jelentése, 1957. 00537. 31 Hadtörténeti Levéltár - a Budapesti Katonai Bíróság jegyzőkönyve, 8. 186
