Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Néprajz és nyelvtudomány - Örsi Zsolt: A darumadár

ÖRSI ZSOLT - A DARUMADÁR KOMJÁTHY István 2006. A Hortobágy krónikája. Budapest. KOVÁCS Gábor 1998. „ Egerésző” daru (Grus grus) megfigyelése. In: Aquila CIII-CIV. 124-125. K. KOVÁCS Péter 1957. „Balos toll”. In: Néprajzi Közlemények II/2-4.156-161. LAKATOS Károly 1910. A régi szegedi halászok jelképes madarai (első közlemény). In: Ethnographia XXI/1.82-90. 1912. A pákász vagy nádlaczi. In: Néprajzi Értesítő XIII. 25-38. LAMBRECHT Kálmán 1933. Darumadár, darutollas süveg, darvadozás. In. A Budapesti Hír­lap Vasárnapja (1933. november 5.) 3. B. LŐRINCZY Éva (főszerk.) 1979. Új Magyar Tájszótár I. A-D. Budapest. MAGYARI László 1957. Madárábrázolások középkori címeres nemesleveleken. In: Aquila LXIII-LXIV. 249-258. 1959. Madárábrázolások a török hódoltságkori címeres nemesleve­leken In: Aquila LXVI. 237-255. MARGALITS Ede 1897. Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Buda­pest. MARJAI Márton 1988. Antik mítoszi elemek folklorizálódása a Hortobágyon és kör­nyékén. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987. (szerk.: GAZDA László-MÓDY György-OROSZ István) Debrecen. 237-257. MISKOLCZY Gáspár 1702. Egy jeles Vad-kert. Lőcse. MNL 1977­1982. Magyar Néprajzi Lexikon (főszerk.: Ortutay Gyula) Budapest. MOLNÁR István 1984. Koreográfiák: Nagykónyi verbunk, huszárverbunk, karosai csárdás, tápéi darudöbögő és körösztöző. In: Múzsák 3. szám melléklete MÜLLER Géza 1988. Darvak. In: Sárrréti írások 3. (szerk.: Miklya Jenő) Szeghalom. O. NAGY Gábor 1966. Magyar szólások és közmondások könyve. Budapest. NAGY Iván 2002. Magyarország családai. In: Arcanum DVD könyvtár 4. Elektro­nikus dokumentum. NAGY Jenő 1917. Daru-tanulmányok és megfigyelések Csanádmegyéből. In: Aquila XXIV. Oldal???) NAGY László 1987. A Déri Múzeum ázsiai íjai. In: A Debreceni Déri Múzeum Év­könyve LIX. (szerk.: GAZDA László-MÓDY György-UJVÁRY Zoltán) Debrecen. 547-555. NYAKAS Miklós 2005. A bihari kishajdú városok története. Debrecen. NYÍRI Antal 1948. A kihaló szentesi vízi élet néprajzi és népnyelvi maradványai. In: Alföldi tudományos gyűjtemény II. 1946-1947. (szerk.: Bar- tucz Lajos) Szeged. 194-301. OSVÁTH Pál 1976. A Sárrét madarai és vadászata. In: írások Szeghalom múltjából (szerk.: Miklya Jenő) Békéscsaba. PALLAS 1893. A Pallas Nagy Lexikona V. Budapest. PALUGYAY Imre 1854. Magyarország történeti, földrajzi s állami legújabb leírása hi­vatalos úton nyert adatokból III. Jász-Kun kerületek. Külső- Szolnok vármegye leírása. Pest. PAPP József 2008. Hortobágy. Debrecen. RADVÁNSZKY Béla 1896. Magyar családélet és háztartás a 16 és 17. században I. Buda­pest. RÁCZ Béla 1916. A kócsag hajdani fészkelése a bihari Sárréten. In: Aquila XXIII. 362. RÉKÁSI József 1975. Adatok a daru táplálkozásához. In: Aquila LXXXII. 233. SAUNDERS, Nicholas J. 1996. Állatszellemek. Budapest. SELMECZI KOVÁCS Attila 1998. A népi címerábrázolás állatalakjai. In: Állatábrázolás a magyar néphagyományban, (szerk.: FÜVESSY Anikó) Debrecen, 55- 72. SERFŐZŐ Géza 1906. Mezőgazdaság és állattenyésztés. In: Magyarország várme­gyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. (szerk.: Borovszky Samu) Budapest. SIMON István 1927. Daru-les. Egy sárréti vadász elbeszélése. In. A Pesti Hírlap Va­sárnapja (1927. október 6.) 51-52. SMUK Antal 1954. Darvak a Hanyságban. In. Aquila LV-LVIII. 226-227. SŐREGI János 1936. Adatok a daruvadászathoz és a darutoll viseletéhez. In: A deb­receni Déri Múzeum évkönyve XXXI. (szerk.: SŐREGI János) Debrecen. 114-117. STERBETZ István 1975. A kardoskúti Fehér-tó. In: NAGY Gyula: Parasztélet a vásárhe­lyi pusztán. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Bé­késcsaba. 41-46. 2002. Adatok a Biharugra környéki halastavak és puszták egykori madárvilágáról. In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. Békéscsaba. 23-58. SZABÓ T. Attila (szerk.) 1978. Erdélyi magyar szótörténeti tár II. Bukarest. P. SZALAY Emőke 1998. Madárábrázolás a debreceni kerámián. In: Állatábrázolás a magyar néphagyományban, (szerk.: FÜVESSY Anikó) Debre­cen. 117-126. SZAMOTA István 1891. Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054- 1717. Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom