Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Néprajz és nyelvtudomány - Örsi Zsolt: A darumadár

ÖRSI ZSOLT - A DARUMADÁR A toliforgók egyik szép példányát Zoltai Lajos, a debreceni régész- muzeologus ásta ki az egykori Dobozy temető elhordott homokdomb­jából. Az ezüsttárgy rúdjának egyik vége gömbben, míg másik vége saskaromban végződik. A tok része egy szép művű madárszárnyat ábrázol.102 Ezüst toliforgó A toliforgók azért kapták nevüket, mert függőlegesen álló szárukra, mint egy tengelyre, egy szabadon körbe forgó tokot készítettek, és ebbe he­lyezték a tollakat. A tehetősebbek már egyenesen nemesfémből, drá­gakövekkel díszített tollbokrétát rendeltek, ki-ki tehetsége szerint, így a forgók között valóságos ötvösremekeket is találunk.103 Nemcsak a magyarok viselték előszeretettel a különböző tollakat, hanem a törökök is, hiszen a XVII. századra a turbánt süvegre cserélték, a süveg pedig elképzelhetetlen tollbokréta nélkül. Tudjuk, hogy a kanizsai törö­kök szégyennek tartották a toll és forgó nélkül járást. Egy-egy győztes csata után kitüntetésként tollakat osztott szét a fővezér a vitézek között. Buda elfoglalásakor a törökök a parasztokat nem bántották, de az úri 102 ZOLTAI Lajos 1938. 83. 103 TOLNAI Vilmos 1910.366. népet kirabolták úgy, hogy „pénzek, se fegyverek, se tollak süvegükön nem marada!"m A tollak értékét mutatja az is, hogy rendszeresen adótételként is szerepel. Tiszanána 1682. évi urbáriuma szerint a jobbágyok „Két darut tartoznak hozni időnként, vagy az árát”. Egy másik, 1696 körüli urbárium szerint az egri püspöknek két darab darut vagy annak az árát, 7 fit 20 dénárt voltak kötelesek fizetni.104 105 Kecskemét adótételei között évenként két darutoll szerepel. A török def­terek tanúsága szerint nemcsak Kecskemét, hanem a hódoltsági terüle­tek szinte valamennyi települése tartozott tolladót fizetni, de ajándékként is sokszor követeltek a törökök darutollat. Ez végtére annyira elburján­zott, hogy a panaszokat meghallgatva 1677-ben IV. Muhammed szultán fermánt bocsátott ki, amelyben szigorúan meghagyta, hogy senki se merjen ingyen darutollat követelni. Az árak mai szemmel elképesztően magasak voltak: mikor egy szál darutollért 1 forintot fizettek, egy csikó 3 forint 50-be, egy borjas tehén 9-10 forintba került.106 107 A török azonban nem csak követelt, de ajándékozott is. Húszéin bég, Gyula szandzsák­jának feje 1604-ben kelt magyar nyelvű levelében így írt Rákóczi Lajos lippai főkapitánynak: „Bizon vitéz úrbarátom, meghidje kglmed, hogy ha fele véka árpa volna is, még felét is elküldtem volna kglmednek de bizony nincsen, elfogya; és kérem is kegdet mint úrbarátomat, hogy megbo­csásson kegd, hogy mindjárast az kegd levelére választ nem küldheték: hanem az árpa helyében kegdnek kétféli szép fejér daru tollat és egy szép aranyas keszkenőt küldök kgdnek, viselje egésséggel kegd...”m A Nádasdy-számadásokban 1544. június 1-én ezt jegyezték le: „Kapuban (Kapuvárott) Szálának jár a számadótól 50 dénár, hogy Győrre vivé Hor­váti Novitynak az daru tollakat - költségére. ”108 109 1837-ben a bajomi Szabó Jánosnál foglaltak le tartozás fejében „házától darutoll öt darab és három bőrök... ”w A szép darutollért a parasztok is megadtak egy fél oldal szalonnát.110 Herman Ottó szerint a darutoll szebbjének borjú is volt az ára.111 Sokszor azonban nem pénzért, hanem életért: búzáért adták a tollat. A legények nemcsak a kocsmába hordták el a hombárok tartalmát, hanem pénzük nem lévén, a cifra tollat is így vásárolták. Megtörtént, hogy a gazdalegény apja tudta nélkül megeresztette a hombársípot, csakhogy darutolihoz jusson. Egy ilyen ügyben 1836-ban így vallott a bajomi tanács előtt Ba­logh Márton: „»A nád fal megül jól láttam, a mint Vesszős uram kisebbik fia ki jött az ollból hajdon fővel, mezítláb, úgy fehér gatyában. Egy teli sákot hozván a kapujok eleibe, a Kucik vállára gördítette. Én oda köszöntem, mire a l/esszős uram fia annyit mondott, hallgassák kend, a tollért van ez.« A jelenet éjjel, holdvilágnál történt s Kucik huhogással adott jelt a Vesszős 104 Idézi TAKÁTS Sándor 1917.84. 105 CSIFFÁRY Gergely 2001.141. 106 TAKÁTS Sándor 1917.88. 107 GYÁRFÁS István 1879.396. 108 BARACZKA István 1972.58. 109 SZŰCS Sándor 1977.66. 110 DOROGI Márton 1978.594. 111 HERMAN Ottó 1985.295. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom