Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Régészet - Cseh János: Jászberény–Csege-lapos. Felszíni és földbemélyített ház, gödrök, árkok, egyéb telepjelenségek a szkíta korból (2004)

CSEH JÁNOS - JÁSZBERÉNY-CSEGE-LAPOS. FELSZÍNI ÉS FÖLDBEMÉLYÍTETT HÁZ, GÖDRÖK, ÁRKOK, EGYÉB TELEPJELENSÉGEK A SZKÍTA KORBÓL (2004)

melyeknél egyéb objektumokon kívül, szerteszéjjel, általában szórványos oszlopbeásások foltjai rajzolódtak ki a felületen.22 A Tisza-Zagyva térségére fordulván első helyre talán egy tiszapüspöki (Törökszentmiklós határán, Karancs-Háromág dűlő, 1999) telepjelenséget kell vennem, 3x2,5 méter dimenzióban, alapjában véve hatcölöpös változatban, északnyugat-délkeleti tájolással. Minthogy a lelőhelyen a Gáva kultúrát és a Kr. e. 7-6. századot reprezentáló emlékanyag is előjött, nem tudni, hová is tartozik tulajdonképpen.23 Valamennyire hasonló a szituáció Szolnok-Zagyvapart esetében (Alcsi, VII. felület - 1986. évi feltárás) annyiból, hogy itt sem lehet(ett) megállapítani az építés idejét- korát. Szkíta leletek mellett kelta nyomok is mutatkoztak, nem beszélve a szarmatákról. Északkelet-délnyugati elhelyezkedésű, szintúgy öt-/ hatelemes és téglalapforma volt, 4,5x3,5 méter nagyságú házkonstrukció vagy valami hasonló (publikálatlan). A régészeti körutat befejezve ismét Jászberényhez érek, ahol nem a Csege-lapos az egyetlen szkíta településhely. Néhány száz méterre keleti irányban egy ennél objektumokban és leletekben gazdagabb, terjedelmesebb falucska (részlete természetesen) került feltárásra, számtalan, szabályos alaprajzot azonban alig, illetve a legritkábban adó oszlophellyel, azok soraival - legalábbis az ásatási beszámoló és jelen ismereteim szerint. Egy viszonylag magas nívón húzódó, kisebb méretű, omladék nélküli padlómaradvány és egyéb jelenségek - oszlopgödrök - esetében kérdés, milyen típusú telepépítménnyel van dolga az embernek (beásottal vagy föld felettivel?).24 A kelták oszlopvázas létesítményeire is szaporodnak a példák a honi földön, többek között - az Alföldön maradva - éppen Jászberény nagyon eklatáns, valamint Sajópetri, de az Északkeleti-Kárpátok, Kárpátalja térségéből szintén vannak adatok ilyenre, ezenkívül, sőt elsősorban Kiskundorozsma-Pick ülepítő-tározó lelőhelyről rendelkezik a kutatás ilyen jelenségek nyomaival.25 Időben itt is tehetek egy további lépést a szarmata korba, s megemlíthetem Szeged-Kiskundo- rozsma (Nagyszék) településének egy közlésre került telepjelenségét: a 12,5x12 méter méretű oszloplyuk keret egyik oldala nyitottnak tűnik, mint az általam feltárt.26

Mindezek az eredmények azonban önmagukban mégsem elegendők ahhoz, hogy szilárdabb alapot vagy fondot jelentsenek egy Csege-lapos típusú épület konstrukció közelebbi és korrekt értékeléséhez. A

22 BÁCSMEGI Gábor 2005. 171.; DANI János 2004. 205. és 208., továbbá 206.; GENITO, Bruno 1992. 356. Fig. 21. (és természetesen a szövegben is); PATAY Róbert 2005.301., ezenkívül: TARI Edit 2006. 51. és 52. (ásatási helyszínrajz)

23 CSÁNYI Marietta-CSEH János-KERTÉSZ Róbert-TÁRNOKI Judit 2002.13. 9. kép és 12-13.

24 TÁRNOKI Judit 2005.234.

25 TÁRNOKI Judit 2005. 234. és 235.; SZABÓ Miklós-KRIVECZKY Béla- CZAJLIK Zoltán 2004. 25. (francia részről további irodalommal, mely jelen pillanatban nincs kezemnél) és SZABÓ Miklós 2005. 87.; SZABÓ Miklós- CZAJLIK Zoltán 2004.132. 5a. kép; SZABÓ Miklós-CZAJUK Zoltán 2007. 86.; TÍMÁR Lőrinc 2009. 93.1. képen középtájt és 94.; ALMASSY, Katalin 1996.231. (Szajkófalva, Oszij/Oszoj Beregben); BALOGH Csilla-TÜRK Attila 2005.130. és 137.6. kép., ehhez még BÉRES Mária 2005.216.17. jp. Ezen utóbbi kiskundorozsmai házak, számban tucatnyi, a leírás alapján (tornácos kialakítás, déli bejárat, tájolás) nagyon hasonlóak, viszont nagyobbak voltak a jászberényinél. Ide fűzhető Alsóveresmart/Malaja Kopanya oppidumának egy érdekes alakú, előteres építménye: KOTIGOROSKO, Vyacheslav 2009. 68. Des. 4.

26 SZALONTAI Csaba-TÓTH Katalin 2003.71.5. kép és uo.

Bécsi-medencétől nyugatra eső késői Hallstatt világ és La Téne időszak, nyilvánvalóan többféle okból kifolyólag, főként a német régészet intenzív kutatómunkája nyomán széles bázist tud nyújtani az ilyenféle összehasonlításokhoz. Hundersingen-Heuneburg a Felső-Duna vidékén (Baden-Württemberg tartomány) több évtizedes feltáró tevékenység eredményeként vált kiemelkedő, igencsak jeles lelőhellyé. A jászberényi kistelepüléssel vagy településrészlettel egykorúnak tekinthető - Hallstatt D - nemesi/fejedelmi vár oszlophelyekből rekonstruáható épületei jó analógiákként szolgálnak összképükben.27 Álló falú házak régészeti nyomait tárták fel pl. a felső-rajnai Echingnél, azután, már Bajorországban Buchhofen, Oberhaching-Kyberg, Straubing (-Kreuzbreite) mellett.28 Sok esetben oszlophelyek zűrzavarából, s nem is teljes soraiból, minden egyéb híján kell kiválasztani, elkülöníteni az ugyanahhoz a jelenség-együtteshez, mondhatni foglalathoz tartozókat, úgyhogy bármelyik jászberényi vaskori lelőhely a műút nyomvonalában - Csege-la- postól az Almási-tanya mellettin át a Hudra-tanyáig - ideálisnak és optimálisnak tűnik fel a kutató szemében (az utóbbiakon néhány markáns Kr. e. 3-1. századi konstrukcióval). A nyugatabbi kelta települések föld feletti házaira csupán utalásszerűén térek ki: a vezető lelőhely vitathatatlanul a mára már hosszú kutatástörténettel és külön monográfia sorozattal büszkélkedő, Duna parti, felső-bajorországi Manching vindelicus oppiduma.29 Áttekintésemet mindazonáltal kezdhettem volna gall földön a Szajna-medencével (Isle de France),30 viszont gyűjtésemben a lelőhelyek zöme a Rajna és a Duna közelebbi-távolabbi térségéhez kapcsolódik: Berching-Pollanten,31 Bundenbach-Altburg,32 Niederzier- Hambach,33 Straubing-Aster Weg,34 Straubing-Lerchenhaid,35 - utóbbiak Regensburg környékén. Továbbá Aschheim-Dornach Dél-Bajor- országban, München mellett.36 Csehországból és Alsó-Ausztriából Radovesice37 és Inzersdorf-Walpersdorf38 kelta településeit tudom itt

27 KIMMIG, Wolfgang-GERSBACH, Egon 1966. Beilage 3 (112-113. között) és 116. Abb. 4.; KIMMIG, Wolfgang-GERSBACH, Egon 1971. főként 79-81., Beilage 3 (80-81. között); 196-198. - több építési periódussal

28 REICHENBERGER, Alfred 1992. 397. Abb. 2. és 400.; FABIAN, Clea 1996. 201. Abb. 1. és 202.; FABIAN, Clea 1999.75. és 77.; GLASER, Hans-Ulrich 1990.140-145. (A. HERRENHOF szövegközi házalaprajzaival, szakavatott és frappáns leírásokkal, értelmezésekkel. Igen instruktiv, tanulságos volt átlapozása-olvasása.)

29 KRÄMER, Werner 1962. Beilage 3 és 300-301.; MAIER, Ferdinand 1985. Beilage 2-3 (52-53. között), 29-30. és 32. (méretben és oszlophely számban több közeli analógiája a jászberényinek - érvényes ez a következő publikációra is); MAIER, Ferdinand 1986. Beilage 2 és 3, ezenfelül 12. és 14.; SCHUBERT, Franz 1994. kiemelten 151. Abb. 4., 153. Abb. 5,155. Abb. 6.

30 BÜCHSENSCHÜTZ, Olivier 1996. 258. Abb. 2 és 259.

31 FISCHER, Thomas von-RIECKHOFF-PAULI, Sabine-SPINDLER, Konrad 1984. Beilage 4 (318-319. között) és 319. Abb. 6.

32 SCHINDLER, Reinhard 1974.63. és 65.

33 GECHTER-JONES, Jennifer 1996.240. Abb. 1. és 238-239.

34 TAPPERT, Claudia 1995.75-78. (csak a szövegoldalak)

35 MÖSLEIN, Stephan 2002. főként 108-117. a szövegközi rajzokkal (összevethető alaprajzok); TAPPERT, Claudia 2005.44. Abb. 18.

36 IRUNGER, Walter, E.-WINGHART, Bernwald 1999. 92-102 és uo. több házalaprajz a nagyfelületű ásatásból

37 WALDHAUSER, Jirí 1977. 153. Obr. 3. G1, az ásatási helyszínrajzon jól kivehető néhány szögletes keretet adó cölöplyuk-csoport

38 RAMSL, Peter, C. 1996. 225. Abb. 1. és 226. - pl. 10-12 oszlophelyes, 6-8 méter körüli építmények maradványai; RAMSL, Peter, C. 1997. 49. Abb. 9. és 44. a környék másik lelőhelyére. Az

47