Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Régészet - Cseh János: Jászberény–Csege-lapos. Felszíni és földbemélyített ház, gödrök, árkok, egyéb telepjelenségek a szkíta korból (2004)
Cseh János Jászberény-Csege-lapos. Felszíni és földbemélyített ház, gödrök, árkok, egyéb telepjelenségek a szkíta korból (2004) Tou 5e TEÍ^fiog fiéyadog kgjáov iKacrov TpifjKovia oraSíav íotÍ, 6\J/r|Aóv 5e xakav ijúXivov, Kai <aí> okíai aúrőv ^úAivai Kai ra ipá.’' „A magas és minden oldalon harminc sztadion hosszú városfalak teljes egészében fából készülnek, akárcsak a lakóházak és a templomok. ” Hérodotosz, Negyedik könyv 108. Caput (a budinosz törzs Gelónosz városáról) [Muraközy 2004 303.] Csege-lapos: topográfiája, kutatásának története Alkalomadtán, ha az idő derült és napsugaras, Jászberény város déli tájékáról az ember tisztán láthatja a Mátra vonulatait az ég kékjében, amint a látóhatár fölé emelkednek - olykor-olykor csalókán, igen közelinek tűnőén. Nyilván így észlelhették ezt azok a talán épp a Dnyeper-vidékről ideszakadt szkíta-szigünna (régiesen szkolóta) földművesek-pásztorok is, vagy elődeik és utódaik, akik megtelepedésre alkalmasnak találták ezt a - ha nem is vízpart közeli, de a kanyargós Zagyva folyóhoz nem messzire, ma úgy két és fél km-nyire fekvő helyet. Dús füvelő-legeltető/ legelő rétek, jó szántók terülhettek el körös-körül - ahogyan napjainkban. Kisebb-nagyobb településeik, melyek aligha élhettek tovább két-három emberöltőnyi időnél, s temetkezéseik néhány száz méterre követték egymást ezen a síkvidéki földdarabon. A régészeti kutatások a 2002-es esztendő őszére nyúlnak vissza, amikor a szolnoki Damjanich Múzeum munkatársai (Csányi Marietta, Tárnoki Judit és mások - a szerző ennél nem volt jelen) végigjárták a tervezett, s a várost dél felől elkerülő, a 31. és 32. számú közutat összekötő szakasz nyomvonalát. Ezen alkalommal került sor a Szelei út és a Szolnok-Hatvan vasútvonal találkozásánál (a megépítendő felüljárónál) a 4. számú lelőhely rögzítésére, a Csege-lapos határrészen - éspedig annak keleti oldalán -, mely a város déli peremétől 1200 méter körüli távolságra volt található. A beszámoló, mint felszíni leleteket, Árpád-korinak látszó cserepeket említ; ezek - már így a feltárás után - vaskoriak is lehetnek. Tény, hogy jómagam, a feltáró munka szüneteiben körülnézvén a szomszédos művelés alatt álló, szántott területen, alig találtam valamit, még szkíta kerámiát sem. Megjegyzendő még, hogy a közvetlen földrajzi környezetben csak egy jelentéktelen, sekély, ősrégi érmeder maradvány tagolja a kb. 97 méter tszf. magasságban elterülő táblaszerű földfelszínt, semmi más (1-2. kép). A tényleges archeológiái ásatás 2004-re esett, július utolsó és augusztus első hetére. A feltárást a szerző végezte, s a fotókat is ő készítette, valamint az objektumrajzok egy részét. A dokumentáció többi része a régész és rajzoló kollégák (Meggyes László) munkája. A lehumuszolt terület egyfajta T-alakzat volt nyugat-keleti kiterjedésben, kb. 70 méter hosszú és 45 méter legnagyobb szélességű, felülete 2400 m2. A szántott humuszréteg alatt lösz/agyag képezte a szűzföldet (helyenként talán kissé homokszerű állaggal). A felület, mely a feltárás számára rendelkezésre állott, hozzávetőlegesen 40-50 cm mélyen húzódott a mai földfelszíntől.1 Összesen 72 régészeti objektum szerepel a dokumentációban és a helyszínrajzon (3. kép és 10. kép) A régészeti emlékanyag leírása A földbeásott ház és környezete (1., 2-4. és 72. objektum) A felület keleti oldala mellett halmozódó telepjelenségek legfontosabb része természetesen maga a kunyhóalap volt (1. objektum), ezt környezték mintegy a kisebb-nagyobb gödrök és talán egy oszlophely, melyek hasonló betöltődést mutattak. Közelebbről, a házteknőt sötétes, apró paticsszemcsés, átlagosan laza állagú, kevertes föld töltötte ki, amely - nyilvánvalóan a mélységviszonyok miatt - jól rajzolódott (mondhatni túlságosan is jól) a sárgás agyag altalajban. A padló lemélyítésből ennek okán kevés maradt meg, déli oldalfalát nem is voltam képes megvonni, úgyhogy a 2. (és a másik két) objektum összefüggése a főjelenséggel nyitva hagyandó kérdés. Egy északkelet-délnyugati fekvésű, nagyjából rövid téglalap alakú, ívelő- dő sarkú házról van szó, 3,15 méter hosszanti mérettel és hozzávetőlegesen max. 2,5 méter szélességgel. Ez 7,5-8 m2 alapterületet jelent, vagyis, azt lehet mondani, egy átlagos lakóteret. A délnyugati saroknál 60 cm szélességű, határozottan, markánsan kiszögellő rész elvileg valamiféle bejárat helye is lehetne. A házpadló csak max. 5 cm-re húzódott a plá- numtól, s amolyan természetes, mindazonáltal valamivel tömörebb agyag volt, jól követhető, közép felé kissé teknősen. Itt egy belső, szabálytalan gödör vagy mélyedés is kibontakozott, alja még további 15 cm-re terjedt lefelé (70 cm, illetve 110 cm átmérővel). A járófelület délnyugati zugában még két kisebb, kerek-ovális, kb. 30-40 cm nagyságrendű beásást bontottam ki, 15 cm-t nem meghaladó mélységgel. A telepépítmény egyetlen igazi oszlophelye a nyugati földfal közepénél jött elő ovális formátumban, több mint 20 cm diaméterrel, s a padlótól mérve jó 30 cm mélységgel. Az egész maradvány lényegében az ágasfás-szelemenes-nyerges tetőszerkezetű gödörházak (Grubenhaus) körébe tartozik. Lakó- és egyéb célokra szintúgy használhatták a szkíta letelepülők. A fenti objektum déli szomszédságában ovális, megközelítően nyugatkeleti tengelyű telepgödör (2. objektum) feküdt. Mérete 1,7x0,8 méter volt, mélysége pedig 25 cm a felszíntől számítva. Homorú, teknős aljába még egy további kerek, oszlophelyszerű jelenség mélyedt néhány cm-re (diamétere: 25 cm). A kunyhóalapozást környező három beásás közül a középső (3. objektumként) oválisán rajzolódott ki; mélysége valamivel meghaladta a 15 cm-t; egyik végébe ugyancsak kerek lyuk - ca. 25 cm-es átmérővel - mélyedt 10 cm-nyi mélységgel. Közvetlen mellette helyezkedett el a legkisebb gödröcske nagyjából kör kontúrral, mintegy 1 A jászberényi ásatásokra Id. KISS Erika 2004/a. 19.; KISS Erika 2004/b. 2.; TÁRNOKI Judit 2005. 233-235., mint első publicisztikai és régészeti-szakmai tudósítások 43
