Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikó: A lírai és a geometrikus absztrakció találkozása Hamza D. Ákos képzőművészetében
GURZÓ K. ENIKŐ - A LÍRAI ÉS A GEOMETRIKUS ABSZTRAKCIÓ TALÁLKOZÁSA HAMZA D. ÁKOS KÉPZŐMŰVÉSZETÉBEN képeket alkotott, majd egy sajátos geometrikus absztrakcióra váltott át. Mértani figurák által tagolt új jelek, organikus rendszerek jelentek meg képein, amelyeknek stílusát Kállai Ernő bioromantizmusnak nevezte. A színek, a fények azonban mindvégig nagy szerepet játszottak munkáin. Témáit a természetből, az emberi érzések eszköztárából, a társadalmak történetéből és az őt körülvevő környezeti kultúrából merítette. Galambos Tamás163 1939. november 18-án született Budapesten. Szülei hadigyár-tulajdono- sok és földbirtokosok voltak Heves-megyében, a kommunista hatóságok ezért még gyermekként x-es származásúnak nyilvánították. Általános iskoláit Egerben végezte, a cisztercitáknál, majd az Egri Lyceumba járt, ahonnan osztályidegenként kizárták. Középiskolai továbbtanulásának hatósági korlátozása miatt a profi sportolás és a rajzolás vált fő tevékenységévé. Tizenegy évesen megyei rajzversenyt nyert apai nagyanyja portréjával, ám a Megyei Pártbizottság tiltására a képet nem állíthatták ki. Az Egerbe látogató Hárs László író, közéleti személyiség figyelt fel a koraérett alkotóra, s elintézte számára a középiskolai felvételre jogosító engedélyt. Tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban fejezhette be, majd beiratkozhatott a Képzőművészeti Főiskolára. Nem kapcsolódott az 1960-as és hetvenes évek egyetlen divatos irányzatához sem, inkább saját kifejezési nyelvet dolgozott ki, amelyet post-naivnak is neveznek. Korai munkáit gyakran a kelet-európai pop-arthoz sorolják. Főbb témái: a természet mikro- és makrovilága, az antik és keresztény mitológia történései, valamint az emberi természet, társadalom és politika szarkasztikus ábrázolása. Legtöbb egybegyűjtött alkotása a Toyama-i (Japán) Nishida Múzeum tulajdonában van. Keserű Ilona164 Keserű Ilona 1933-ban született Pécsett. 1946 és 1950 között a helyi Képzőművészeti Szabadlíceumban, majd 1950-től 1952-ig a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult. 1952-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1958-ban festő szakon diplomázott, de közben a freskó szak kurzusait is látogatta. 1960-tól könyvillusztrációkat készített a Szépirodalmi és a Móra Ferenc Kiadó számára, ám díszlet- és jelmeztervezéssel is foglalkozott (1967-1976) a Nemzeti Színház, a Katona József Színház, az Ódry Színpad, az Operaház, a kaposvári Csiky Gergely, a kecskeméti Katona József és a Marosvásárhelyi Magyar Színház felkérésére. 1983-tól rajzot és festészetet oktatott a Janus Pannonius Tudományegyetemen (1991-től egyetemi tanár, 2003-tól professor emerita). Egyik alapítója a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskolának. Külföldön is volt vendégprofesszor: 1985-ben az École des Beaux Arts (Cergy- Pontoise), 1998-ban a University of Hertfordshire látta vendégül. 1963- ban olasz állami ösztöndíjjal részt vett a római Accademia di Belle Arti egyik szabad tanfolyamán. 1984-ben Munkácsy-díjat kapott, 1989-ben Érdemes művész lett, majd 1996-ban neki ítélték a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 1994-ben tagja lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Tóth Menyhért165 1904-ben született. Csupán lakóhelye és témavilága köti az Alföldhöz, festészete ugyanis nem a realista gyökerekből táplálkozik. 1929-től a 163 Uo. 683., 684. 164 FITZ Péter (főszerk.) 1999/1.364-366. 165 FITZ Péter (főszerk.) 2001/3.727-730. Képzőművészeti Főiskolán tanult Vaszary János osztályának magányos, elszigetelt növendékeként. Végzése után falujában, a Kalocsa melletti Miskén telepedett le, ott élt haláláig, gyógynövények termesztéséből és szobafestésből tartotta el magát. 1941 -ben volt az első jelentős kiállítása, művei ekkor még az expresszionizmus jegyében fogantak. Az ötvenes években alakult ki jellegzetes képi világa a természetből kiinduló, de azt szimbolikussá tevő, kozmikussá emelő formavilággal. 1964-től művészetét egyre inkább elismerték, egymást követték itthoni és külföldi tárlatai. Czóbel Béla166 Az 1883-ban született Czóbel Béla 1902-től Nagybányára járt nyaranta, ahol Iványi Grünwald Béla volt a tanára. Müncheni és párizsi stúdiumai után Párizsba került, ahol kapcsolatot alakított ki a Fauves-csoporttal, olyannyira, hogy részt vett a kiállításaikon. Itthon tagja lett a Nyolcaknak. Hamar kidolgozta egyéni stílusát, amely a következőképpen jellemezhető: vastag körvonalakkal övezett formák mély, meleg színvilágban. Kozmopolita művész volt. 1914-től Hollandiában élt, 1919-től Berlinben, 1925-től pedig Párizsban. Mindenütt, ahol megfordult, tárlatokon is bemutatkozott. 1929-ben New Yorkba is meghívták. A negyvenes évek első felében Magyarországon élt, de 1945-től megosztotta életét Párizs és Szentendre között. 1976-ban hunyt el. Vaszkó Erzsébet167 Nagykikindán született 1902-ben. 1925-1929 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Míg az 1930-as évekbeli művészetét az École de Paris szellemében készült festői csendéletek jellemzik, az 1940-es években olyan erősen kontúrozott, sötét tónusú máramarosi tájképekkel hívta fel magára a figyelmet, amelyek Nagy István hatását mutatják. A két világháború közötti művészetét egyébként önmaga látványfestészeteként határozta meg. A háború után zárt geometrikus formák által fejezte ki magát. Az ötvenes években grafikusi munkákat végzett az IPARTERV irodájában. Nyugdíjba vonulását követően a hatvanas években vett újra ecsetet a kezébe, s számos korai művét megsemmisítette. Főként Főnyi Géza szentendrei műtermében dolgozott, ahol Paul Klee művészi szemléletének hatására leíró attitűdjét egy lírai alapvetésű, a nonfiguráció felé mozduló festészet váltotta fel. A Fekete képeknek is nevezett korszakában született munkái belső átélés eredményei. Budapesten hunyt el 1986-ban. Vieira da Silva168 Teljes nevén Maria Helena Vieira da Silva 1908-ban született Lisszabonban. Tizenegy éves korában kezdett el festészetet és grafikát tanulni a helyi Szépművészeti Akadémián (tanárai között találjuk Fernand Légért), a későbbiekben viszont szobrászattal és textil-tervezéssel is foglalkozott. 1930-ban összeházasodott Szenes Árpád festőművésszel. Ugyanebben az évben kiállított Párizsban, ahol - rövid brazíliai kitérő után - a második világháborút követően telepedett le férjével. 1956-ban felvette a francia állampolgárságot, egy évvel később pedig - nőként elsőként - megkapta a francia kormány legmagasabb állami kitüntetését. Összetett absztrakt festészetére egyaránt hatással volt a tasizmus, az amerikai absztrakt expresszionizmus, a szürrealizmus, a kubizmus, Paul Cézanne művészete és számos alkotótársa. Képei gyakran útvesztőkre, magasból szemlélt, 166 FITZ Péter (főszerk.) 1999/1.435-437. 167 FITZ Péter (főszerk.) 2001/3.858. 168 http://www.larousse.fr/encyclopedie/peinture/Vieira_da_Silva/154822 331
