Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikó: A lírai és a geometrikus absztrakció találkozása Hamza D. Ákos képzőművészetében
TISICUM XXI. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET Melléklet Kassák Lajos119 Az 1887-ben Érsekújváron született Kassák a XX. század egyik legnagyobb hatású művészetszervezője. Egyformán jelentős irodalmi és képzőművészeti munkássága. Festészeti, grafikai életműve a konstruktivizmus kezdeteit és alapjait jelenti a magyar művészetben, bár képarchitektúráit nem folyamatosan, hanem az 1920-as években, majd hosszú szünet után az ötvenes években alkotta. Az avantgárd törekvések összefogása és a nyilvánossággal való megismertetése késztette 1915-ben a Tett, majd 1916-ban a Ma című folyóiratok kiadására, amelyeknek nem csupán szerkesztője, de harcos szerzője is volt. 1919-től emigrációban élt, előbb Bécsben, majd Moszkvában. 1967-ben hunyt el Budapesten. Alekszander Mikhailovics Rodcsenko120 1891-ben született Szentpéterváron. Szobrász, festő, grafikus, fotós és formatervező volt, a XX. századi művészeti avantgárd kiemelkedő alkotója, az orosz konstruktivizmus egyik letéteményese, Varvara Sztyepanova férje. Apja halála után, 1909-ben a család Kazanba költözött, ahol Alekszander a művészeti iskola tanulója lett. Moszkvában képezte magát tovább, a Stroganov Intézetben. Első absztrakt rajzát 1915-ben készítette el Kazimir Malevics stílusában. A következő évben már részt vett azon a kiállításon, amelyet Vladimir Tatlin rendezett. 1921-ben tagja lett a Produktivista alkotói csoportnak, amelynek egyik célja az volt, hogy bevigye a művészetet a mindennapi életbe. Munkásságát jelentős mértékben befolyásolták Dziga Vertov elgondolásai, a filmes szakemberrel ugyanis folyamatosan együttműködött. 1923 és 1928 között Majakovszkijjal is dolgozott a baloldali LEF (amelynek egyik alapítója), illetve az Új LEF vagy Novy LEF konstruktivista lapok szerkesztésében, amely kiadványokban rendszeresen publikálta letisztult, leegyszerűsített fotóit. Az elsők között szakított a fényképezőgép használatának hagyományos látószögével: a tárgyakat, modelleket alulról, felülről, illetve a legkülönbözőbb szögekből fényképezte. Reklámplakátjaiért az 1925. évi párizsi nemzetközi tárlaton ezüstérmet kapott. Tervezője volt az Épülő Szovjetunió című folyóirat jónéhány számának. 1930-ban mégis utolérte a mellőztetés: ezt egyik propagandaplakátjának köszönhette. Az Úttörőlány című képét arra hivatkozva kezdték ki, hogy a szovjet embernek nem az égben, hanem a földön kell keresnie jövőjét. Politikai félreállítása vagy örök időkre szólt, vagy megfeledkeztek róla. Magányos, megkeseredett emberré vált, és az 1930-as évek végén visszatért a festészethez, ami viszont nem akadályozta meg abban, hogy továbbra is szervezzen fotótárlatokat állami megrendelésre. A negyvenes években az absztrakt expresszionizmus jegyében alkotta meg festményeit. 1956-ban hunyt el Moszkvában. Varvara Sztyepanova121 1894 májusában született Oroszországban. Iskoláit Odesszában végezte. Itt ismerte meg Alekszander Rodcsenkót, akivel összeházasodott. Kandinszkyhoz hasonlóan azt vallotta, hogy a művészet szellemi tevékenység, és ő volt az első, aki a konstruktivizmust mint kifejezési formát használta, mégpedig annak meghatározására, milyen irányba fejlődik tovább a művészet, és minek a hatására. Elveit - a társadalomról vallott 119 http://katalogus.nlvk.hu/html/vik/kassak.htm, PASSUTH Krisztina 1998. 353-360., KASSÁK Lajos 1972.161-315. 120 http://mult-kor.hu/cikk.php?id=156730 121 http://www.moma.org/collection/artist.php7artist id=5643 elképzeléseit is beleértve - a színházak sajátos világában is sikerült népszerűsítenie, főként miután felkérték díszlettervek készítésére. 1924-ben designer lett egy Moszkva melletti textilgyárban, majd formatervező tanár. Mindemellett folytatta könyvtervezői munkáját, de részt vett a LEF című folyóirat szerkesztésében is. Vlagyimir Majakovszkij122 1893-ban Badgadiban (Grúzia) született költő, drámaíró, az orosz futu- rizmus egyik megalapítója. Előbb plakátkészítőként és karikaturistaként dolgozott, majd irodalommal kezdett el foglalkozni. Szövegei alapján forgatták az első orosz filmeket, ezek némelyikében ő maga is játszott, még főszerepet is osztott magára. 37 évesen moszkvai lakásán lett öngyilkos. Theo van Doesburg123 Eredeti nevén Christian Emil Marie Küpper. Utrechtben született 1883. augusztus 30-án. Festő, építész, író és költő. Az avantgárd művészeti élet lelkes agitátora, publicistája és szervezője volt. Lapja, a De Stijl jelentős mértékben rányomta bélyegét a képművészet fejlődésére Nyugat-Euró- pában, különösképpen Németországban. A folyóirat hasábjain olyan jeles alkotók publikáltak, mint Ozenfant és Le Corbusier, de Gerrit Rietveld és Jacobus Johannes Pieter Oud is a De Stijl köréhez csatlakozott. 1924- ig a Bauhaus Képzőművészeti Főiskolán tanított, aztán Franciaországba költözött, ahol Art concret címmel újabb periodikát indított. A kiadvány azonban csak egyetlen számot ért meg. Van Doesburg 1931-ben Davos- ban halt meg szívrohamban. Huszár Vilmos124 A Budapesten 1884. január 5-én született festő és formatervező alkotói fénykorát Hollandiában töltötte. 1917-ben alapító tagja lett a De Stijl című folyóiratnak, illetve a körülötte kialakult művészeti mozgalomnak. Művei leginkább fényképekről ismertek, többségük magángyűjteményben található, valamint egymástól igen távol eső múzeumokban, ám sok közülük elpusztult az idők folyamán. A művész Hollandiában, Hierdenben hunyt el 1960. augusztus 9-én. Mikhail Larionov125 * * Mikhail Fjodorovics Larionov Tiraszpolban született 1881-ben. Képzőművész, az orosz konstruktivista mozgalom egyik elindítója, Natalja Szergejevna Goncsarova férje. Kiindulópontjának a Nabis-csoport munkásságát tekintette, ebbe építette bele az ikonművészetből kölcsönzött szerkesztést, a textilornamenseket, életképjeleneteket, de stílusát gyakran változtatta. Ő volt az első, aki felfigyelt a katonák művészetére, de a gyermekrajzokból is sokat merített. Jellemzője, hogy a térhatást a színfoltok hol erősebb, hol gyengébb felrakásával érte el. Főként a mozgás, a fény, a ragyogás és a tiszta szerkezet ábrázolása foglalkoztatta. Kompozícióit metsző, színes erővonalakkal vágta, darabolta fel. 122 http://mek.niif.hu/01300/01391/html/vilag189.htm 123 http://www.guggenheim.org/new-york/collections/collection-online/show- full/bio/?artist_name=Theo%20van%20Doesburg, illetve: KASSÁK Lajos 1972.109., 110., PASSUTH Krisztina 1975.164-173. 124 http://hu.wikipedia.org/wiki/Huszár_Vilmos, illetve: PASSUTH Krisztina 1998.252-256., 353-360. 125 KASSÁK Lajos 1972. 94., http://en.wikipedia.org/wiki/Mikhail_ Larionov és http://www.britannica.com/EBchecked/topic/330609/ Mikhail-Fyodorovich-Larionov 324
