Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikó: A lírai és a geometrikus absztrakció találkozása Hamza D. Ákos képzőművészetében
TISICUM XXI. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET Azokon a munkáin, amelyek távoli rokonságot mutatnak a francia lírai absztrakció Vieira da Silva113 fémjelezte vonulatával és az informellel, az ismétlődésen alapuló ütemes komponálás és a keresetlen spontaneitás egyensúlyával kísérletezett. Az évtized vége felé azonban egyre jobban foglalkoztatta a tiszta színsíkok harmóniája és ritmikája, a tér és struktúra csapdahelyzete, a hideg-meleg tónusskálák egymásra hatása. Körző-vonalzó nélkül felvázolt mértani idomai látszólag a kor neokonstruktiv törekvéseivel mutatnak rokonságot, ám furcsa, néha szinte túlbonyolított színösszeállításaival, a tisztán geometrikus közegbe helyezett fonalas képződményeivel opponálja is a felmutatott optimizmust. Egyes képein a formákat jelekké szervezi, vagy éppenséggel az építészeti tagozatokból font szerkezetet nevezi ki fő motívumnak. Az ekként felépített mértani táj és az organikus elemek rendezettsége többnyire egységet alkot vásznain, ami nem jelenti azt, hogy megveti a véletlen gesztusok művészi felhasználását. Az idolként megjelenő ornamentális, dekoratív emberi figura, a test arányait és körvonalait követő bábu, a nyers pánerotika szintén a festészethez való brazíliai visszatérése kezdetén jelenik meg életművében, mintegy átmenetet képezve a teljes elvonatkoztatás felé. Ezt a műfajt, formarendet mélyíti el a hetvenes években, amikor áttöri addigi intim környezetének határait. Ezzel egyidejűleg a festésmódja is megváltozik, kicsit elidősödik, elerőtlenedik. Mindent elhagy, ami számára lényegtelen, kizárólag szimbólumokkal dolgozik. 58.: Hamza D. Ákos: Formaszerkesztés V., 1983, olaj-vászon, 40x30 cm, 95.116.5., Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 59.: Hamza D. Ákos: Térképzés II., 1983, olaj-vászon, 49x64 cm, 95.124.2., Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 113 Uo. 44. 316
