Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikó: A lírai és a geometrikus absztrakció találkozása Hamza D. Ákos képzőművészetében
TISICUM XXI. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET ennél is árulkodóbb, hogy rontások, festéklefolyások, apró cseppek, hibás ecsetvonások egyáltalán nem találhatók művein, a végleges forma az előtanulmányokon már rajta van. Tablói tehát a leggondosabb precizitással készültek. Hamza egyébként sosem csinált titkot munkamódszeréből, nem kívánta egy pillanatig sem fenntartani az improvizáció illúzióját. Olyannyira nem, hogy szinte összes munkáját jelzéssel és címmel látta el. Ilyen tekintetben nem volt egy tipikus lírai expresszív festő, s talán sokak értelmezésében épp emiatt veszít izgalmasságából. 47.: Paul Klee: Polifónia, 1932, tempera-vászon, 106x66,5 cm, Művészeti Múzeum, Bázel Forrás: Terminartors (http://www.terminartors.com/) Az pedig, hogy miként válik le az érzelmes absztrakció a robusztu- sabbról, Mattis-Teutsch János" példáján is jól lemérhető. Az érzelmes absztrakció ugyanis Párizsban fejlődik tovább, mégpedig magyar résztvevővel, a nagyszerű Farkas Istvánnal.99 100 Egynéhány visszarezgése amúgy a bauhausiánereknél is megtalálható, nem kisebb figuráknál, 99 Lásd: melléklet 32. 100 Uo. 33. mint Paul Klee,101 Oskar Schlemmer102 vagy Hans Arp103. Idehaza, a nonfiguratívitástól való elzártságban a lágy színkezelés jellemző módon nőfestőnél, Gyenes Gittánál104 tanulmányozható. A háború utáni hazai festészetben, az Európai Iskola kötelékében mind Gadányi Jenő,105 mind Gyarmathy Tihamér106 az Abstraction-Création- féle absztrakcióval van elfoglalva. Az irányzat vonzereje a magyar festészet hatvanas évekbeli megújulása idején sem veszít erejéből, például a korai Galambos Tamás107 épp a Paul Klee kezéből kiesett fonalat veszi fel. 48.: Gyarmati Tihamér: Jelenség és fény, 1989, olaj-vászon, 80x70 cm, magántulajdon Forrás: Körmendi Galéria (www.kormendigaleria.hu) Idevág Keserű Ilona108 lágy ábrázolásmódja, de immár, csakis a széleken, feltűnően hard edge-es kivitelben. Puhaságban, rejtett lírai felizzásokban két, ekkor már idős mester jeleskedik: Tóth Menyhért109 és Czóbel Béla.110 A külső világ szemléltetése mindkettőjüknél a belső világ figyelésével fonódik össze. Az absztrakció ilyenszerű fokmérője Vaszkó Erzsébet111 hatvanas-hetvenes évekbeli pasztellképein jut el csúcspontjára. 101 Uo. 34. 102 Uo. 35. 103 Uo. 13. 104 Uo. 36. 105 Uo. 37. 106 Uo. 38. 107 Uo. 39. 108 Uo. 40. 109 Uo. 41. 110 Uo. 42. 111 Uo. 43. 310
